Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-140

46 l4 °- •p«*4!r*« tiét íwi. Jamár 2l4«, <er«»hat*s. intézők megtagadták, és csak arra voltak hajlan­dók, hogy 200 forintot ezüstben vagy az ennek frankban kifejezett árfolyami értékét fizetik be­váltási összegként. A német birodalmi kötvénybirtokosok — a mint ezt fiz akkor megjelent hírlapokból látjuk — az 1890 ik év eleje óta perre fogták a dol­got, és e perekkid egyidejűleg a németországi bíróságok által előleges biztosítást, illetve zárla­tot vezettek a Kassa-oderbergi vasútnak ama követeléseire, melyeket ez a kölcsönös szállí­tási forgalom a németországi vasutak irányában eredményezett. Fölösleges fejtegetnem, hogy az illetőleges biztosítások, vagyis foglalások rangsorozata, mérv­adó arra, hogy egyik másik foglaló mikor jut kielégítéshez, és hogy a korábban foglaló meg­előzi a későbben következőket. Nagy meglepetést és megdöbbenést szült tehát az érdekelteknél ée különösen azoknál, a kiknek már a német Reiehsgerieht nagyobb követeléseket megítélt, midőn váratlanul egy Holz Albert nevű boroszlói bankár mint 1960 darab 5°/o kötvény tulajdonosa jelentkezett, és a boroszlói országos törvényszéknél szintén a Kassa-oderbergi vasút németországi követeléseire előleges biztosítást kieszközölvén, azokat közel 1 millió frank erejéig lefoglalta, és ez összeggel természetesen a többi hitelezőket megelőzte. Az érdekeltek a foglalást gyanúsnak, koholt­nak és olyannak tekintették, mint a mely a többi hitelezők és kötvénybirtokosok kijátszá sara van irányítva, E foglalást tehát először polgári úton meg­támadták, azután a bécsi osztrák » Bodencredit­Anstalt* ellen, mint a mely intézet a kassa-oder­bergi vasút "i°/o-os elsőbbségi kötvényeinek con­vertálását, illetve beváltását eszközölte, bűnvádi feljelentést tettek, melyben a lefolytatott támadási per eredményére és adataira való hivatkozással is a következők adattak elő : A feljelentés illetve, az ennek alapjául szol­gált polgári támadási per adatai és állításai szerint a bécsi osztrák Bodencredit-Anstalt a Kassa-oderbergi vasúttársasággal egyetértve Holz bankár neve alatt maga vezette volna ;i fogla­lást közel 1 millió márka erejéig önmaga, va­gyis a Kassa-oderbergi vasút ellen, hogy a köt­vénybirtokosokat megelőzze, és így minden törekvésüket és njabbi foglalásokat sikertelenné téve, a többi bírói lépésektől elriaszsza; hogy e ezélból a bécsi Bodencredit-Anstalt az általa már conversió vagy visszafizetés útján bevái+ott és így már teljesen értéktelen a forgalomból el­vont 1960 darab 5°/o os kötvénytbocsájtott Holz rendelkezésére; hogy Holz abban az időben, mi­dőn a foglalást kieszközölte, egyáltalán nem volt a. kötvénynek birtokában; hogy a bécsi Boden­credit-Anstalt a Holz által felhasznált kötvé­nyeket maga küldte a boroszlói szilézai bank­egyesülethez, mint saját letétjét, és hogy saját embereit Rimbeck és Albany urakat küldte volna, le Bécsből Boroszlóba, hogy a letéteményezett kötvényeket a boroszlói intézettől vegyék át, adják ki ideiglenes bíróság előtti használatra Holznnk és tegyék ismét letétbe. A feljelentés szerint a Holz bankár által használt kötvények már átlyukasztott, vagyis értcktelenített példányok lettek volna, melyek a conversiot, illetve a beváltást eszküzlő intéze­tek bélyegnyomását is viselik. Felhozatik, hogy a Holz nevében eljáró ügyvédek az utasításokat egyenesen az osztrák Bodencredit-Anstalt és a Kassa oderbergi vasút igazgatóitól nyerték volna és hogy az egyik jogtanácsos 1890 deczember közepén személye­sen Bécsben volt, a hol a kassa-oderbergi vasút és a bécsi B. C A. igazgatóitól nyerte infor­matioit. Mint különösen terhelő körülmény szerepel, hogy midőn a bíróság a bécsi Bodencredit-An­stalt igazgatóinak, nevezetesen Taussig lovag és Herz Julius, valamint Ráth Péter mint a kassa-oderbergi vasúttársaság igazgatójának ki­hallgatását elrendelte és a bécsi urak kihallgatá­sára a bécsi bíróság a határnapot május 22-re kitűzte: egyszerre és váratlanul perét vissza­vonta közel egy milliói frank erejéig eszközölt fog­lalást; illetve zárlatát feloldta, sőt az összes per­költségeket is kifizette. Csodálatos mindenesetre, hogy a bécsi Bodencredit-Anstalt és a Kassa-oderbergi vasút igazgatói nevezetesen Taussig, Herz és Ráth urak nemcsak hogy nem ragadták meg az al­kalmat, hogy a bíróság előtti vallomásokai az ügyet tisztázzák és a súlyos természetű állítá­sokat megerőtlenítsék, hanem mind a mai napig sem a bécsi Bodencredit-Anstalt, mely pedig császárikig kinevezett kormányzóval bír, sem a Kassa-oderbergi vasút bűnvádi följelentés által megtámadott reputatiojuk szempontjából az ügyész­ség megszüníető határozata daczára a feljelen­tők ellen sem hamis vád, sem rágalmazás miatt feljelentést nem tettek. Az előadottak összefoglalásaként az igen tisztelt kereskedelmi minister úrhoz, mint a ki a magyar állam anyagi garantiáját élvező kassa­oderbergi vasúttal szemben is a főfelügyeletet gyakorolja, a következő interpellatiot intézem: Elnök: Méltóztassanak az interpellatiot meghalgatni. Horváth Ádám jegyző {olvassa az inter­pellatiot) % »Interpellatio az igen tisztelt kereskedelem­ügyi magyar királyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a t. minister urnak, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents