Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-156
186. orsíiígos ttlés 189*. f#l>rnér iO-én, pénteken. 431 kény alatt. A mi pártunk az, a mely nem érvényesítheti jogait szemben a hatalommal és szemben a törvény kezelőivel. Nekünk tehát már ezen oknál fogva is sietnünk és igyekeznünk kell, hogy a tisztviselői állás úgy szerveztessék, hogy az garantiákat nyújtson ne csak alkotmányunknak, hanem a nép érdekének biztosítására is szolgáljon. (Élénk helyeslés a szélső talon.) Ezek azon okok, melyek arra ösztönöznek bennünket, hogy e törvényt el ne fogadjuk, hanem kívánunk egy jobb törvényt, a mely úgy a polgároknak, a közönségnek mint magának a tisztviselőnek érdekeit is kellőleg biztosítsa. (Helyeslés a hal- és szélső halon.) Darányi Ignácz t. képviselő úr azt mondta, hogy elfogadja ezen törvényjavaslatot, mert 3—4 év munkája az, és már csak ezért is sietni kell azt sanctio alá bocsájtani. Nem, t. képviselőház, ha 3--4 évi munka után a többség és a kormány csak ily munkát tudott felmutatni, akkor, miután a napokban nagyon hangoztatták, hogy dolgozzunk, és engedjük a többséget és a kormányt is dolgozni, kérve kérem a többséget és a kormányt, hogy inkább ne dolgozzék, (Derültség és helyeslés a hal és szélsőbalon.) mert az mindig csak lucrum cessans lesz, (Derültség bal felöl.) de ha így dolgoznak, ez damnum emergens. (Derültség és helyeslés bal felől.) Nem, t. ház, ily törvény megítélésénél és megalkotásánál neesak a pillanatnyi befolyások és pillanatnyi szükségletek kielégítésének ösztöne veresse önöket. Ne mondják azt, hogy mert nincs jobb, el kell azt fogadni. xAz eddigi felszólalások mind rosszalják e javaslatot is, de mivel nincs jobb, azt mondják, hogy el kell fogadni. Ennek az elvnek a magyar képviselőházból ki kell küszöböltetnie. (Élénk helyeslés bil felöl.) Ennek az elv nek az uralma alatt jött létre 15 év alatt számtalan rossz törvény, mert mindig az mondatott, jobb valamivel mint a régi állapot, tehát azt el kell fogadni. A közigazgatás, az igazságszolgáltatás az egyházpolitikai kérdések terén halmaza a teendőknek áll előttünk, és most, midőn alapvető munkák, nagyszabású intézmények kellenének folytonosan ily aprólékos, sőt félszeg intéz menyeket magukban rejtő törvényjavaslatokkal foglalkoztatjuk a házat, csak intézményeinket mételyezzük meg, a melyeknek következményeiből többé nincs kibontakozás. (Élénk helyeslés a bal és szélső haloldalon.) Dolgozzunk igen, dolgozzék a kormány is, de munkájának legyen nagyobb szabású felfogás az alapja, nem mint ezé a törvényjavaslaté melynek elvetésére kérem a t. házat, és csatlakozom Eötvös Károly és Horánszky képviselő urak határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Schwarez Gyula! Schvarcz Gyula : T. ház! Azon támadások, a melyeket az ellenzéki pártok t. szónokai a szőnyegen forgó törvényjavaslat ellen intéztek, nagyon különböző természetűek. Voltak köztük tárgyilagosak s ezekre már megfeleltek, részint pedig megfognak felelni, — a Szederkényi t. képviselő úr felszólalására is, — a ház ezen oldaláról. Voltak azonban e támadások közt, t. ház olyanok, a melyek valóságos remekművei a politikai humorisálásnak, (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Helyeslés jobb felöl.) közelebbről tekintve azonban ugyanazon benyomást teszik a gondolkodó politikusra, mintha egy csataedzett huszártiszt az insurrectio korából kezében azon bizonyos Alvinczi-féle fegyverrel (Egy hang a szélső baloldalról: Amit a német a kezébe adott!) oda állana a tengerpartra, és onnan nagyban kezdené kritizálni egy nagy pánczélos hajóhad evolutióját. (Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon. Helyeslés a jobb oldalon.) Avagy talán, t. ház, korszerű, komoly, az ügyhöz méltó fegyverekkel vívja meg az érvek, az eszmék harczáí a törvényjavaslat ellen az, a ki olybá igyekszik feltüntetni azt a tisztviselői rendszert, melyet a javaslat a tényleges helyzetből vett fel alapúi az 1848. év előtti dicasteriális időkben fennállott rendszerhez képest, mint egy, a társadalomtól egészen különvált, megcsontosodott kasztnak merev bureaucratismusát, (Közbeszólások a szélső haloldalról: Hiszen az is!) mint egy oly rendszert, mely szükségképen nem is lehet más egyéb, mint holmi lélekölő, rubrikázással foglalkozók és a politikai szolgalelkűségnek tápintézete? Azok, a kik ekként beszélnek, visszaélnek a szó hatalmával; (Zaj; ellenmondások a szélső haloldalon.) visszaélnek a bureaukratizmus örökös falrafestésének pártpolitikai jelszavával. (Ellenmondások. Zaj a szélső baloldalon.) Avagy talán nem tudják önök, uraim (Egy hang a szélső baloldalon: T. képviselő urak!) uraim, hogy ez a tisztviselői rendszer, a melyet a javaslat contemplál, sokkal távolabb áll az igazi bureaucratismustól, mint állott attól az, a melyet régi magyar rendszernek neveznek, az 1848-ik év előtti dicasteriális rendszertől. Én valóban nagyon csodálnám, ha Eötvös Károly t. képviselőtársam nem tudná, hogy minő függési viszonyban voltak ezen dicasteriális rend • szerben az alantas tisztviselők a fölöttes tisztviselőikkel szemben. Nagyon csodálnám, ha Eötvös Károly nagytehetségű képviselőtársam soha sem hallott volna azon patvaristakról, a kiknek a kötelességük nemcsak az volt, hogy megterítsék az asztalt, feltálalják a pecsenyét, hanem ezeknél sokkal kevésbé kellemes szolgálatokat is tartoztak végezni hagyományos usus szerint a principálisuk házában.
