Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-155
402 l56 « wsíáewf ülés 1898. i( Elnök: Méltóztassék hozzájárulni, hogy a ház február liavi költségvetésére vonatkozó jelentés kinyomass-ék és a ház tagjai közt szétosztassák, és hogy már most megállapodjunk abban, hogy az a szombati ülés napirendjére tűzessék ki? (Helyeslés.) Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a szombati ülés első tárgyaként fog tárgy;)lt;s tni. Következik a napirend : Az állarni tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról és a megyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről szóló törvény javaslatnak folytatólagos tárgyalása. Molnár Antal jegyző: Sréter Alfréd! Sréter Alfréd : T. ház! Horánszky Nándor képviselőtársam tegnapelőtti szónoklatában a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, igazságtalannak és rendszertelennek mondotta. Az éu nézetem ezzel teljesen ellentétes, mert, ha tekintjük azon tényezőket, melyekkel e törvényjavaslat megalkotásánál számolni kellett, és a melyek figyelembe vétele nélkül az el sem bírálható; ha arányosítjuk azon egymással ellentéteseknek látszó követelményeket, a melyeket egyrészt az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésének szabályozása és emelése, úgyszintén ezek előléptetési esélyeinek fokozása, másrészt pedig az ország pénzügyi viszonyainak rendezettsége elénk szab : akkor lehetetlen fel nem ismernünk azt, hogy e törvényjavaslat egy szerves egész, olyan, mely rendelkezik az arányosság és az állandóság követelményeivel. Egy keret ez csak, a melybe az egésznek megszavazása nélkül beilleszthető bármely esetleg szükséges és szervezendővé váló államhivatal, és be lesz illeszthető ezen keretbe minden későbbi jsvadalom-einelés is. Tagadlia tatlan, hogy a javaslat nem nyújt annyit, a mennyit a tisztviselők szakértelme, munkássága megérdemel; de igenis nyújt annyit, a mi legalább a legszükségesebb megélhetést és zavartalan munkára való időt biztosítja. Mindenesetre többet, arányosabbat nyújt az eddiginél. Egy kezdet az, valamint az ország pénzügyi egyensúlyának helyreállítása csak a jövő felvirágzásának kezdete, de ebben a keretben fokozható és fokozandó lesz a javadalmazás abban az arányban, melyben az ország pénzügyei erősbödni fognak. T. ház! Horánszky Nándor képviselőtársam csupán a százalékos alapon való fizetésemelést jelzi helyesnek. Világos pedig az, hogyha aránytalanságok voltak az eddigi fizetéseknél, úgy a százalékos alap merev alkalmazása a fizetésemelésnél nem okozhatna egyebet, mint sokkal nagyobb aránytalanságot. (Ügy van! Úgy van! jobb felől.) Horánszky Nándor t. képviselőtársam megtámadta a javaslatot azért, mert ez a kisebb cbraár 9«én, estitörtéköm, fizetésííek számára vagy semmi, vagy szerinte igen kevés javítást tartalmaz, míg ellenben a magasabb rangosztályoknál nyújtja az emelés zömét. Én, t. ház, ezt tagadom Vegyük csak az V. és VI, rangosztályt, hiszen itt szó sincsen fizetésemelésről, hanem történik igenis emelés a lakpénzben. Már most odaállítom a kérdést: méltóztassék azt gyakorlatilag venni, vájjon ma egy ministeri osztálytanácsosnak, a kinek a társadalmi állása, de tisztviselői jellege is bizonyom representationalis követelményeket is állit elébe, nem kellett-e mindig ráfizetnie 500 fribó! álló lakpénzére? Nem méltányos-e reá nézve a 300 forint plusnak beállítása? Ezzel ellentétben lehet-e azt mondani, hogy a legalsóbb, a XI. rangosztálynál, egybevetve a fizetést a lakbérekkel, a kellő különbözet nem volna megtartva? Egybevetve a minimális 500 frtos fizetési fokozatot a maximalis 700 frtos fizetéssel, és a minimalis 150 frt lakáspénzt a maximális 300 frt lakáspénzzel, a javadalmazás ezen tisztviselőknél fokozható 650 frttól egészen 1000 frtig, és igenis van mód nyújtva arra, hogy ezen fokozatok különbsége által ugyanazon egy rangosztályban ezek is bizonyos előléptetésben részesüljenek. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ezzel már ki van merítve az államnak minden kötelezettsége saját tisztviselői iránt. Már előrebocsátottam, hogy pénzügyi viszonyaink javúltáva! még itt is, a hol netalán az állásoknak tömege nehezíti a fizetés emelést, kívánatos a tisztviselők helyzetének javítása. Horánszky Nándor t. képviselőtársam megtámadja azt is, hogy a lakpénzek négy különböző fokozatba soroztainak, s ez ellen egyik indokul felhozza azt, hogy hiszen azok a tisztviselők, a kik távol a központból vidéki helyeken vannak alkalmazva, valóban még jobban volnának javadalmazandók, és nem igazságos, hogy ezek lakpénze kisebb legyen, hiszen ha családos emberek, gyermekeiket drágábban kell iskoláztatniuk valamely központi helyen. Ezen a bajon, t. ház, ennek a törvénynek keretén belül egyenlően segíteni lehetetlenség. Ezen a bajon csak maga a helyes administratio segíthet. Legyen szabad egy példát felhoznom. Néhány éve annak, hogy én egy jóravaló adótárnok érdekében jártam el a pénziigyministeriumban, azzal a kéréssel, hogy ezt az adótárnokot, a ki négy gyermekkel megáldott család ipa, tegyék át Szirákról Losonczra. Ha jól emlékszem, Gombos ministeri tanácsos úrtól akkor azt a feleletet kaptam, hogy ezt a kívánságot teljesíteni fogja, kivéve egy esetben, ha t. i. más olyan adó tárnok *is folyamodik, ^a kinek több, pl. 5—6 iskoláztatandó gyermeke van. Ezen törvényjavaslat keretén belül tehát ily bajon segíteni nem lehet; segíthet azonban, és
