Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-153
352 1&3„ orszftfos filés t«if)8, felnmár %fin,keääen. VIII. rangosztályba tartozó bíráknak, valamint a kir. ügyészeknek eg) előre csekélyebb, később jelentékeny részét a magasabb rangosztályba, — a VII.-be, — kivánj'a emelni és ezenkívül a Budapesten és Fiumében működő 1. folyamodása bíróságok és ügyészségek tisztviselőinek működési pótlékokat, a már most kinevezett s Budapesten működő törvényszéki bírák, járásbirák, ügyészek, albirák és alügyészeknek pedig addig míg magasabb rangosztályba elő nem lép nek, lakpénzpótlékokat is kíván engedélyezni. De a magyar igazságügyi tisztviselők még más irányban is nagy előnyben vannak, más szakbeli kartársaik felett. Mint már említem, a, VIII. rangosztályban van köztük a, legtöbb, míg az emiitett többi tárczák tisztviselői a hasonlíthatatlanul legnagyobb számban csak az alsóbb IX. rangosztályba tartoznak. Ebben az alsóbb rangosztályban is az igazságügyi tisztviselők helyzete kedvezőbb a más szakbeli tisztviselők helyzeténél, a pénzügyi tisztviselők legnagyobb része t. i. a pénzügyi fogalmazók csak 700 és 800 frt fizetést kap, míg az aljárásbírók fizetése Budapesten 1500 frt, vidéken 1000 frt, a bírói jegyzőké Budapesten 1200 és 1000 forint, vidéken 900 ég 800 frt. Legnagyobb a vidéki aljárásbírák száma 1000 frt fizetéssel A törvényjavaslat a pénzügyi fogalmazók egy részét s a bírói jegyzőket a IX. rangosztályból a X-be kívánja helyezni, hol a vidéki jegyzők, illetményeikben keveset, a rosszul fizetett pénzügyi fogalmazók többet fognak nyerni. Egészben véve nem nyerhetnek a törvényjavaslat által sokat a most is aránylag jól fizetett bírósági tisztviselők, legtöbbet még a most csakugyan roszszúl fizetett vidéki aljegyzők. Már az előbbiekből kiderül, hogy az igazságügyi tisztviselők, nevezetesen a bírák és ügyészek helyzete jóval kedvezőbb a többi magyar államtisztviselők helyzeténél s ezt a kedvezőbb helyzetet a törvényjavaslat nem csak fentartani, hanem még javítani is kivánj'a. De még kedvezőbb színben mutatkozik a helyzet, ha az igazságügyi magasabb állomások számát, azt a kilátást, melyet ezek előléptetésre nyújtanak, a többi szakma ilyen állomásainak számával összehasonlítjuk, Az egyetemi tanulmányokat igénylő csoportból 148 rendszeresített állomás tartozik az V. rangosztályba, a ministeri tanácsosok és curiai bírák osztályába, ezek közt 93, tehát körülbelül kétharmadrész, igazságügyi. A ministeri osztálytanácsosok és kir. táblai bírák osztályában, t. i. a Vl-ikban, e csoportban 440 rendszeresített állomás van, ezek közt 292, tehát szintén két harmad igazságügyi. A törvényjavaslat által érintett két legmagasabb rangosztály összes rendszeresített állomásainak száma e csoportban tehát 588, melyek közül 385 igazságügyi, főleg bírói. Ezek a magasabb állomások az egyetemi s hasonrangű tamilmányokát igénylő összes tisztviselői állomásoknak 10°/o-át teszik, de oly aránytalan módon oszolnak meg az egyes szakok közr, hogy az igazságügyi szak e csoportba tartozó összes rendszeresített állomásainak 12"2% ilyen magasabb rangú, a pénzügyi tárcze e csoportba tartozó összes állomásoknak pedig csak 4 , 9°/o. Ha azonban figyelembe veszszük azt, hogy a pénzügyi szakba sorolt pénzügyi közigazgatási bírósághoz a bírák fele nem a pénzügyi tisztviselők köréből neveztetik ki, s hogy ennek a bíróságnak tizenkét bírája közt jelenleg is hat nem volt pénzügyi tisztviselő, le kell számítanom ezt a hat állomást a pénzügyi tisztviselők részére nyitva álló állomások számából, és így ezeknek az állomásoknak arányszáma leszáll nem egészen 4'5°/a-ra. De ez még nem elég; még fokozza az igazságügyi tisztviselők, főleg a bírák kedvező helyzetét az a körülmény, hogy azokban a magasabb rangosztályokban, melyekre a törvényjavaslat az illetmények szabályozását ki nem terjeszti, épen az igazságügyi szakban sok olyan állomás van, melyre igazságügyi, fő leg bírói tisztviselőnek az előléptetés nyitva: áll. Az igazságügyi ministeriumn ik legalább az egyik államtitkára, a kir. ctiria elnökei, úgy vélem, rendesen a bírák sorából fognak kineveztetni, a hét curiai tanácselnök s a tizenegy kir. tábla elnökei szintén Van tehát a II. rangosztályba tartozó egy állomás, a III. rangosztályba tartozó két állomás és tizennyolez állomása a IV. r>ingosztálynak, összesén tehát huszonegy olyan magasrangú állomás, mely a törvényjavaslat keretén kívül esik, mely azonban figyelmen kívül nem hagyható, ha a bírák előléptetési viszonyairól van szó. Ezekkel az állomásokkal 128% ra növekedik az igazságügyi tisztviselőknek, legalább a kir. táblai bírák rangjában álló állomásainak arányszáma. De még ez sem mutatkozott elégségesnek, midőn a 1891 : XVII. tez. a bíráknak még új kivételes kedvezményeket nyújtott s ez által azt az aránytalanságot, mely a bírói kar és a más ministeriumuk körébe tartozó tisztviselők előléptetési viszonvai közt fennáll, még jelentékeny mérvben fokozta. Az 1893. évi államköltségvetés szerint nyolez törvényszéki elnök s harminczkilencz törvényszéki bíró részére lettek felvéve azok a magasabb illetmények, melyekre igényök van, miután az említett törvényezikk alapján kir. curiai bírói, illetőlei kir. táblai bírói czímet és jelleget nyertek, vagy ebben az évben nyerni fognak. Iiy nagybecsű kedvezmény folytán, mely jövőben még korlátlanul szaporíthatja az ily mérvben kitűntetett elnököket és bírákat, egyelőre tehát még39-czjl lesz több azon igazságügyi állomások száma, melyek legalább kir.
