Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-140

S8 182. országos Illés 18BÍJ. Január 21-é«, sionibaton. sajtó útján elkövetett nyilvános becsületsértés miatt folyamatba tett sajtóügyből kifolyólag. Ugyanis a Zomborban megjelenő »Zombor és Vidéke« czímfí hírlap f. évi 33-ik, valamint az Újvidéken megjelenő >Bronik« czímü hírlap f. évi 42-ik számában egy nyílttéri közlemény jelent meg, melynek tartalma által Blagojevits János maga ellen a becsületsértés és a rágal­mazás vétségét látja elkövetve. A megindult sajtóügyi előnyoinozás folyamán az említett hír­lapok szerkesztői az inkriminált közlemény szer­zője gyanánt Drakulics Pál képviselőt jelölték meg, s így a további eljárás ő ellene lévén foly­tatandó, szükségessé vált, hogy a budapesti ke­rületi sajtóügyi vizsgálóbíró, a nevezett kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérje. Minthogy az illető közlemény incriminált kife- ' jezései a sajtó útján elkövetett becsületsértés | ismérveit megállapítani Játszanak, minthogy az összefüggés eme büntetendő cselekmény elköve­tése és Drakulics Pál országgyűlési képviselő személye között ki van mutatva, és igy a sajtó­ügyi eljárás megindítása zaklatásnak nem tekint hető: a bizottság azt javasolja a tisztelt háznak, hogy Drakulics Pál országgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki hozzászólani ? Ha nem, kijelentem, hogy a ház a bizottság javaslatát j elfogadja, ez ügyre vonatkozólag Drakulics Pál | országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüg- I geszti. Következik a mentelmi bizottság 189. sz. jelentése, a testi épség ellen elkövetett kihágás miatt panaszolt gróf Gyürky Ábrahám ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyében. Molnár Antal jegyző (olvassa a bizottsági jelentéit). Beőthy László, a mentelmi bizottság előadója,: T. ház! A fülekijárásbíróság gróf Gyürky Ábrahám országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kéri testi épség­ellen elkövetett kihágás miatt ellene emelt panasz folytán. Az ügy állása következő. (Halljuk! Halljuk!) A szokásos évi kazán-vizsgálatok folyamán a vizsgálóbiztos a gr. Gyürky Ábrahám kis-teren­nei birtokos tulajdonában levő két gőzgépet oly egyének kezelése alatt találta, kik sem önálló gépkezelői, sem önálló fűtői képesítéssel nem bírtak. Minthogy pedig ezt a minősített az ez ügyben kiadott és hatályban levő rendelet meg­kívánja; minthogy e rendelet megszegését az 1879: XLI. tcz. 111 §-a testi épség ellen elkövetett kihágásnak minősíti, és minthogy az eljárás első sorban a gőzkazán tulajdonosa ellen indítandó meg és csak a vizsgálat folyamán állapítható meg, hogy a felelősség a tulajdonost terheli-e vagy mást: tekintve, hogy az eljárás ennélfogva gróf Gyürky Ábrahám mint tulaj­donos ellen indítandó meg, a bizoltság nem akar­ván a bíróság eljárásának útjában állani, azt javasolja a háznak, hogy gr. Gyürky Ábrahám mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesz­teni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? Ha nem, kijelentem, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadva, az ügyre vonatkozólag gr. Gyürky Ábrahám országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 190. sz. jelentése, dr. Kék Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Beőthy László, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! A zombori kir. törvényszék, mint büntető bíróság f. évi november 24-én 2.907. sz. a. kelt felterjesztésében dr. Kék Lajo-i ügyvéd országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri az özv. Jaksics Józané és társa által 1891. évi október 19-én 6329. sz. alatt dr. Kék Lajos ügyvéd és társai ellen be­nyújtott bíínfeljeíentés alapján folyamatba tett bűnügyből kifolyólag. Az ügyállás a következő : Kék Lajos ügy­véd, Bernért Kelemen és neje képviseletében egy átíratás iránti kérvényt nyújtott be a zom­bori királyi törvényszékhez, mint telekkönyvi hatósághoz s e kérvényhez csatolva volt a Jak­sics Józa és társa, mint tulajdonosok által kiál­lított adás-vételi szerződés, melyben a megvett csekély terjedelmű szőlőbirtokot vevők nevére átíratni kérte. Miután ezen adás-vételi szerző­désben, melyen mint névaláíró dr. Kék Lajos ügyvéd szerepel, a telekkönyvi számok és egyéb adatok n m a tényleges telekkönyvi állapotnak megfelelően voltak megjelölve, a kir. törvény­szék ezen kérelemnek helyt nem adott s azt visszautasította. Ennek alapján dr. Kék Lajos ugyancsak Bernért Kelemen és neje képvisele­tében ujabb beadványt adott be a telekkönyvi hatósághoz, melyhez egy nyilatkozat volt esa­tolva, mely a telekkönyvi hatóság végzésében megjelölt hiányokat pótolta. Ennek alapján a megvett ingatlan Bernért Kelemen és neje nevére átirattatott. Midőn ez megtörtént és midőn erről az időközben elhalt egyik társtulajdonos Jaksics Józa özvegye értesítve lett, ő és gyámtársa a kiskorúak nevében bűníeljelentéssel éltek a zom­bori törvényszék előtt, azt adván elő, hogy férje, Jaksics Józa a kérdéses ingatlant soha el nem adta, illetőleg a szerződést alá nem írta, sőt azon időben, midőn a szerződést pótló nyilat­kozat kelt, ő már életben sem volt. Ennek alap­ján a bűnügyi elővizsgálat megindíttatott, és en­nek során eonstatáltátott az, hogy a kérdéses

Next

/
Thumbnails
Contents