Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-152

158. ors«Ag«s ülés 18*& febmárt-án, hétfon. 337 még közvetlenül nem volt, hogy úgy mondjam, elodázva. De midőn kitűnt, hogy a megyei közigazgatás rendezése oly feladat, melynek megoldására a következő hónapokban kilátásunk nem lehet, s mivel tudjuk, hogy még igen fontos előmunkálatok szükségesek, mielőtt e feladatot a törvényhozás kellően megoldhatná: múlhatlanúl szükségesnek mutatkozott, hogy abban a pillanatban, a melyben a központi tisztviselők dotatioja felemeltetik s javadalmazásuk rendeztetik, ugyanakkor a megyei törvényhatósági tisztviselők tekintetében is történjék némi intézkedés. Eötvös Károly: Ez nem tartozik ide! Ez külön fejezet! Pulszky ÁgOSt előadó : Igaz, külön fejezet! Mondom, szükségesnek mutatkozott, hogy némi intézkedés történjék annál inkább, mert mindazon ineonvenientiák, melyek az állami tisztviselőkre vonatkozólag fennállottak, fennállanak, hogy úgy mondjam, fokozatos mértékben a megyei tisztviselőkre vonatkozólag; mert az egyes megyéken belül nem lehet arányosnak mondani a különböző tisztviselői állásokat, sem a különböző megyék közt arány e tekintetben teljesen nem létezik. De a nehézségek, melyek e feladattal szemben állottak, sokkal nagyobbak voltak, mint a milyenek léteztek az állami tisztviselők javadalmazásának szabályozására vonatkozólag; nagyobbak voltak pedig azért, mivel itt gondoskodni kell arról, hogy a megyék autonóm jogai ne sértessenek meg. (Felkiálátsok a szélső baloldalon: Nincs azoknak autonóm joguk!) Hogyne volna a megyéknek autonóm joguk a tisztviselői fizetések arányának megállapítása tekintetében. (Egy hang a szélsőbalon: A ministertől függ!) A minister hagyja jóvá, de csak azt hagyhatja jóvá, a mit a megye I elébe terjeszt, és e felett azokon némi módosítást hozhat javaslatba, de azokat magának megtenni egyáltalában nem lehet. Itt a megyék önrendelkezési jogát kellett tekintetbe venni, és nem lehetett a bizottságnak, ha nem akarta a közigazgatás rendezésének egész nagy kérdését felvetni, az egyes megyék költségvetési keretébe, hogy úgy mondjam, tüzetesebben belenyúlni. Innen van, hogy a pénzügyi bizottság a kormánynak azt az álláspontját, hogy egy j 10°/o es javítást indítványozott a megyék mostani i dotatiojához képest, elfogadta, egy correctivum- j mai, azzal a correctivummal, hogy ott, a hol az eddigi számadások alapján kitűnt, hogy az egyes megyék aránylag kevesebb dotatioban részesültek, mint a mennyire más megyékhez képest jogosítva lettek volna, ott az ezen különbözetnek megfelelő többletet a 10°/o-hoz hozzávette, úgy, hogy a mellékelt C) kimutatásban, a mely szintén a törvénynek kiegészítő részét képezi, azt tapasztaljuk, hogy minden megye legalább is KÉPVU. NAPLÓ. 1892—97. VIII. KÖTET. 10 százalék dotatio-eraelésbeu részesül, és a szegényebb megyék, a melyek aránylag rosszul voltak dotálva, a 10°/o-nál valamivel nagyobb, egész 12% -ig emelkedő dotatio emelésben részesültek. (Derültség és felkiáltások a szélsőbalon: As nem sok!) Ha azt méltóztatnak találni, hogy ez nem sok, erre csak azt felelem, hogy nagyobb, mint két százalék különbözet a megyék dotációjának összehasonlítása alkamával, azok méltányos elosztására vonatkozólag constatalható nem volt. Ennek következtében a C) kimutatásban foglalt megyéknek új dotatioja tökéletesen arányos és a méltányosságnak, a különböző megyékre való kintettel, teljesen megfelel. De ebből nem az következik, hogy az illető megyei tisztviselők fizetésd méltányosan lesz kiegyenlíthető, mert ezen fizetéskiegyenlítés nem a törvényhozás dolga. (Egy hang a szélső baloldalon: Pedig es a f'ó!) Engedelmet kérek, de ezen kiegyenlítés nem a törvényhozástól, nem az országgyűléstől, nem a ministeriumtól, hanem egyes egyedül maguktól a megyéktől függ. Az illető képviselő urak, a kik e tekintetben esetleg kifogást tesznek, igen helyesen fognak eljárni, ha az illető megyékben a majdan megtartandó közgyűlés alkalmával, oda fognak törekedni, hogy ezen az alapon a tisztviselők fizetése méltányosabban legyen megállapítva, és e tekintetben a pénzügyi bizottság nem javasol a t. háznak többet, csak annyit, hogy az illető megyék figyelmébe ajánlja azt, hogy leginkább a feltü ően egyenetlen és legcsekélyebb fizetésben részesülők kapjanak fizetés ja vitást. Mert a megyékben is vannak oly hivatalok 3—4 — 500 fit fizetéssel, melyek kellő betöltése ily fizetés mellett lehetetlen. (Egy hang a szélsőbalon: Van mellékjövedelem!) Nem szabad lennie. (Helyeslés.) T. ház! Ez általános elvek tekintetbe vétele mellett ajánlom e javaslat részletes határozraányainak elfogadását, még pedig ama határozmányokét is, a melyek arra vonatkoznak, h »gy bizonyos szolgálati ágakra e törvényjavaslat hatálya ki ne terjesztessék. Minden tekintetben a fenforgó szükségleteknek elismerem, hogy a. törvényjavaslat nem felel meg. Hogy az előbb érintett kérdést megújítsam, nem felel meg a, megyék összes igényeinek sem, mert e dotatio emelés csak a fennálló és tervezett állások jobb fizetéssel való ellátását kívánja. (Egy hang a szélsőbalon: Szemfényvesztés!) Az nem szemfényvesztés, ha egymásután orvosoljuk a bajokat. Az volna a szemfényvesztés, ha azt állítanék, hogy mi az összes bajokat egyszerre orvosol | juk és csak némelyeket orvosolnánk. (Úgy van! ( jobb felől) De ha azt mondjuk, egyes bajokon | most segítünk, másokra, nézve az orvoslás csak ' a jövőben kö vétkezhetik: az nem szemfény veszti