Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-152

ggg 1S2- «r»*Ar«s ülés 1898, frtrftár f-án, kettőn. tetemes részéből, az ország számos vidékéről találkozott felszólalásokkal és kérvényekkel, melyek a kormánytól az eredeti javaslatában előterjesztett elvek, illetőleg szempontok megváltoztatását követelték. Ezeket a szempontokat, tekintettel arra, hogy nemcsak egyéni érdekekről, hanem egyes városok, egyes vidékek nyomós és méltányos érdekeiről van szó, tüzetes vizsgálat alá vette a bizottság, s azt hiszem, szerencsés megoldásra juttatta akkor, midőn nem önkényszerű, múló jellegű megállapítás szerint osztotta be a különböző lakbérviszonyokat, hanem oly ismérvek szerint, a melyek bizonyos állandósággal bíróknak mutatkoznak, ós a melyeknek ezen kívül az a tulajdonságuk, hogy maguknak ;«z illető érdekelteknek közbenjöttével állapították meg eredetileg. Ilyennek mutatkozott a katonai lakbér-osztályzat és a pénzügyi bizottság a különböző lakbér-pótlékokat a katonai lakbér-osztályzatokkal hozta kapcsolatba, annyival inkább, mert ezzel lehetővé vált új fokozatok beillesztése, és ehhez képest a hivatalnokok lakbér-pótlékát 100, 70, 60 és 50°/o-ban állapította meg. Ugron Gábor: Nagy tévedés! Pulszky Ágost elöädó : Ha tévedtem, lesz a t. képviselő uraknak módjuk azután engem íelvilágosítani, vagy esetleg nekem felderíteni azt, hogy talán nem tévedtem, hanem nem értettük meg egymást, mert ez is előfordul többször. Általában megjegyezhetem azt, hogy valamint ebben az esetben, úgy számos más esetben a javaslat ellen beadott kérvények és tett felszólalások nagy része a javaslat intézkedéseinek félreértésén alapúi, és hogy számos esetben az ebben a tekintetben felmerült panaszok azonnal eloszlottak, mihelyt a javaslat intézkedései tü zetesen megmagyaráztalak, vagy a javaslatot a maga teljes egészében volt alkalmuk látni, iiem pedig annak egyes kiszakított intézkedéseit a nélkül, hogy a többieknek erre való hatását constatálni tudták volna. A mi már most a fizetési fokozatokba, való beosztást illeti, ez további nagy kérdést képezett. A kormány eredetileg felállítván az osztály zatot, azt contemplálta, hogy az eddig fennállott egyes hivatalokban és az egyes szolgálati ágakban működő tisztviselőknek beosztása az illető rangosztályba, fizetési fokozatba azon elvek alapján történjék, a melyek a törvényjavaslat egyes szakaszaiban jutottak kifejezésre, később azonban elállott ezen szándékától és beleegyezett abba, hogy a törvényhozás maga tegye meg ezt a beosztást, természetesen nem egyénenként, mert ez teljesen lehetetlen, hanem azon különböző kathegoriák szerint, a melyek összeállítását a pénzügyi bizottság a kormánynyal egyetértőlég eszközölte és a mely ennek következtében a törvényjavaslat kiegészítő részét képezi és a t. ház tanácskozásainak és tárgya lesz. A kérdés kellő megértése végett azonban megjegyzem, hogy azon tabellák, melyek a törvényjavaslatnak előttünk fekvő példányában a 43-ik laptól a 161. lapig előttünk fekszenek, nem képezik a törvényjavaslat kiegészítő részét, hanem ezen táblázatos kimutatások csak exemplificálják azt, hogy az a) táblázatban eszközölt beosztás az életben tényleg hogyan fog keresztül vitetni, és hogyan alkalmazható azon állások tekintetében, melyek a költségvetés keretében jelenleg fel vannak véve. Ez, mondom, csak egy exemplificativ kimutatás, a melyet magát törvénybe igtatni már azért sem lehet, mert évről-évre módosul a különféle költségvetésekkel és az állami szervezet bárminemű módosításával együtt. Eötvös Károly: Az a) is? Pulszky Ágost előadó: Az a) nem, mert nem kiegészítő része a törvénynek. Igaz, hogy minden költségvetés alkalmával módjában lesz a kormánynak javaslatba hozni és megállapítani először, hogyha valamely új állás szerveztetik, az ezen törvény által megszabott keretek melyikébe iktattassék be; másodszor, hogy esetleg valamely fennálló szolgálati ág fejlődésével az ezen szolgálati ághoz tartozó hivatalok miként osztassanak be újra, esetleg eltérőleg az a) mellékletben foglalt utasítástól. De mindez törvénymódosítással, jár és így a költségvetési törvénybe magába lesz fölveendő nemcsak költségvetési tétel gyanánt, hanem oly határozmány gyanánt, mely ezen törvény kiegészítésére és fejlesztésére van hivatva. Mert bárminő részletes legyen is a törvény, s a tekintetek bárminő tömkelegébe bocsát kőzzék, lehetetlen, hogy a tekintbe jövő minden méltányossági okot és a jövőnek általános fejlődését előre anticipiálja és lehetetlen, hogy oly kereteket akarjunk mintegy kőből felállítani, melyeket egyáltalán nem lehetne tovább tágítani. Semmi sem áll távolabb tőlünk. Szándékunk ellenkezőleg épen az, hogy az állandó alap gyanánt szolgáljon, de épen ezért, erre az alapra új meg új emeletet rakni, illetőleg a fennállókat esetleg kibővíteni a törvényhozásnak mindig tehetségében és erejében áll. (Helyeslés jobb felől.) T. ház! Át kell most térnem egy második igen lényeges intézkedésre, mely a javaslat keretébe fel van véve s a mely az előző körbe tartozóktól, a melyekre reflectálni bátor voltain, tetemesen különbözik. Ez azon intézkedés, mely a megyei törvényhatóságok dotatiojának emelésére vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) A javaslat, mikor eredetileg beterjesztetett, nem contemplálta még a megyei törvényhatóságok dotatiojának emelését. Nem contemplálta azért, mert akkor a megyei rendezés kérdése