Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-151

310 1*1* «M*fM tüés imt, ft*m4r 4>éu, MOMliafon. Rzor azért, hogy tájékoztassa magát az iránt, vájjon a külföld mily mértékben hajlandó ily nemzetközi kiállításban részt venni? Ebben a tekintetben tökéletesen igaza van t. képviselőtársamnak s erre nézve vártam volna a t. ministerelnök úrnak nyilatkozatát, a ki épen tegnap és tegnapelőtt érintkezett a közös külügyministerrel, s így lehet azon helyzetben, hogy nekünk megmondja, vájjon fenforog-e valami nehézség arra nézve, hogy Magyarország most nemzetközi kiállítást rendezzen vagy sem? Én nem várok erre nyilt feleletet, mert bármennyire fáj is, én magamnak igen jól megtudom adni a választ. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Bármennyire csatlakozom is Eötvös Károly barátom ezen határozati javaslatához, tudom nagyon jól, hogy a mai viszonyok, és hozzáteszem, a mai közjogi viszonyok között ez nem teljesíthető és önök nem képesek azt teljesíteni. Tudom nagyon jól, hogy egy ilyen ünnepély rendezéséhez kell a kiililgyminister hozzájárulása, mert az ő útján történik az érintkezés a külhatalmakkal. A közös külügyminister azonban ma nehezen tenné azt, hogy ő maga járuljon hozzá, hogy Magyarors ág önálló államiságát a külföld előtt egy fényes ténynyel, egy nagy világra szóló üimepélylyel constatálja. (Ellenmondások jobb felöl.) Ha nincs igazam, bizonyítsák be az ellenkezőt, én örülni fogok rajta. Igaza van Eötvös Károly t. barátomnak, hogyha valaha volt alkalma és oka Magyarországnak világkiállítást rendezni, úgy az most van az ezer éves ünnepély alkalmával. Ö sokat kiemelt, de a tárgy oly rendkívüli, hogy azt sem egy, sem két, sem tiz beszédben kimeríteni nem lehet. Igaza van, midőn azt mondja, hogy az ritka dolog, hozzáteszem, unienm a világtörténelemben, mert ha nézzük mindazokat a nemzeteket, a melyek ma első szerepet visznek Európában, és a legnagyobb hatalmak, akkor nem létezrek, mikor Magyarország már, mint megalkotott, mint szervezett állam állott azon a földön, a hol ma van. (Úgy van ! a szélsőbalon.) A hatalmas nagy Britannia, egy piczike kis szigetecske volt. Franeziaországnak nyoma sem vala, csak néhány apró tartomány volt területén, melyek közt a legnagyobbak egyike volt Alsó-, másika pedig Felső-Burgundia. Spanyolország nem létezett mint Spanyolország, ott voltak az arabok. Oroszországban a Rurik dinastia alatt a normannok uralkodtak, — nem is szólva Ausztriáról, a mely akkor egy kis örgrófság volt, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mely akkoriban Magyarország birtoka volt egész le az Euisig. Mikor ily rendkívüli körülmények között, mikor a létező nagy hatalmak közül egy sem létezett, vagy megfordítva, a midőn azon nagy hatalmak közül, a melyek akkor léteztek, ma már egy SÖIO létezik, mikor összedőlt azóta Nagy Károly világbirodalma, mikor összedőlt az Ozmán és a byzanczi birodalom, összedőlt Lengyelország és egy egész rakás a nagy és kis országokból és Magyarország daczára annak, hogy tatár, török, és a mi még több: 300 éven át német pusztította, mégis fönnáll csekély eltéréssel, földrajzi épségében, nyelvi épségében és fejlődésében egyaránt: ez oly ritkaság, mely igazán vonzóerőt gyakorolhat a világ valamennyi népére. Különösen gyakorolhat vonzóerőt ez a világ alkotmányos népeire, mert ne felejtsék el, hogy ezredéves ünnepélyünk nemcsak arra való, hogy megünnepeljük nemzeti létünket, fejlődésünket, iparunkat és kereskedelmünket, hanem ennek czélja szerintem első sorban az, hogy megünnepeljük ezredéves alkotmányos életünket. (Élénk helyeslés a hal- és szélsőbalon.) Ezért íinicum a magyar állam ég ezért áll egyedül a világon, a világon mondom, mert az a parlament és alkotmány, melyre a parlamentekben rendesen hivatkozni szeretnek, csak 135 évvel utánunk jött létre, mert Magyarország alkotmánya Angliáit is megelőzte, mert Magyarország alkotmánya már akkor meggyökeresedett, a mikor Anglia az első charta-1 1101-ben kapta. Ezért, midőn elfogadom a határozati javaslatnak azt a pontját, mely azt indítványozza, hogy akár egy regnicolaris bizottság, a mint ezt gr. Apponyi Albert képviselő úr kívánja, akár a kormány directe, a parlamenttel, vegye kezébe a millenium ügyét, de részemről szükségesnek tartom, hogy ne csak, mint Eötvös Károly képviselőtársam kívánja, azon nemzetek képviselői, a melyek Árpád idejében éltek, mert hiszen ezek közííl vajmi kevesen léteznek, hanem, hogy az összes alkotmányos államok képviselői meghívassanak. (Helyeslés a szélsőbalon.) 0 Felségének volna nemes feladata meghívni az alkotmányos országok fejedelmeit, aként, hogy úgy a fejedelmek, mint a képviselők láthassanak egy ezer éves törvényhozást, a mely buzdító például szolgálhat arra, hogy mily elientállást képes kifejteni a legveszedelmesebb viszontagságok közepette ezer éven át, egy kis nemzet is. (Helyeslés a bal- és szélső balon.)

ir Őszintén megvallom, hogy a legkisebb reményt sem táplálom arra, nézve, hogy a t. kormány akár akarjon, akár képes legyen egy nemzetközi kiállítást rendezni. És miután ezt nem remélhetem, hát ha el is fogadjuk a t. kereskedelmi niinister úr javaslatát, arra kérem őt, hogy törekvését oda irányítani méltóztassék, hogy ha forma szerint nem is mondatik a kiállítás nemzetközinek, a kiállításnak mégis nagy része ezzel a jelleggel birjon s nyisson tért a nemzetközi érdekeknek, a melyek