Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-149
262 149- orsíágea Illés 1896. febrnái 1-én, ssserdan, kérvényben foglaltak is anyagot szolgáltathatnának a választási törvényjavaslat reformjához, tétessék át e kérvény a m. kir. belügyminister úrhoz. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a javaslatot elfogadni? (Elfogadjuk.) Ha senki sem kí> án szólni: a javaslat értelmében mondom ki a határozatot, 8 ü kérvény kiadatik a bel ügy in mister úrnak. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bihar, Nógrád, Szabolcs és Ung vármegye közönsége a közös fordulóban levő földek és közlegeíők irazdasági használatának törvényhozási szabályozása iránt kérvényez. B. Kemény Ákos előadó: T. ház! Az úrbéri rendezés végrehajtása után az ország legtöbb községében az u. n. fordulós gazdálkodási módszer fejlődött Id; miután azonban ez törvényhozás útján szabályozva és biztosítva nincs, számos községben egyesek külön akarata által az lehetetlenné lett. Ezen viszonyoknak törvényhozás útján leendő szabályozását kérvényezik a felíró vármegyék. A kérvényi bizottság javaslata tehát odairányúl: adassanak ki ezen felíratok a fíildmívelézügyi minister úrnak. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Helyeslés.) E szerint a kérvényi bizottság javaslata értelmében mondatik ki a határozat s a kérvények kiadatnak a földmívelésügyi minister úrnak. (Helyeslés.) Perczel Béni jegyző (olvassa): Városy Ferencz szegedi lakos Szeged sz. kir. város igazoló választmányának sérelmes határozata ellen kérvényez. B. Kemény Ákos előadó: T. ház! Városy Ferencz szegedi illetőségű mérnök azon kérésével, hogy a József-műegyetemtől nyert absolutorium alapján vétessék föl Szeged városa legtöbb adót fizető polgárainak névsorába; az igazoló választmány által elutasíttatott. Kérése tehát oda irányúi, hogy állapítsa meg a képviselőház ezután zsinórmértékül, hogy mindazok, a kik a József-műegyetemen az 1876. évet megelőző időszakban végezték a tanfolyamot, de oklevelet nem nyertek, mert nem is nyerhettek s csak az absolutorium és az 1890. évi 22.578. szám alatt kiadott közoktatásügyi ministeri rendelet alapján viselik a mérnöki czímet, jogosultak legyenek arra nézve, hogy adójuk kétszeresen számíttassék. és ennek alapján vétessenek föl a legtöbb adót tizetők névsorába. Ezen kérése az 1886 : XXI. tez. 26. §-ának megváltoztatását, illetőleg kiegészítését ezélozza, a mely határozottan kimondja, hogy csak okleveles mérnökök igényelhetik, hogy adójuk kétszeresen számíttassák. A kérvényi bizottság nem tartja indokoltnak az említett törvény 26. §-ának módosítását s azért azt javasolja a t. háznak, hogy e kérvény visszavehetés czéljából a ház irodájába tétessék le. (Helyeslés a jobboldalon.) Horváth Ádám jegyző: Babó Emil! Babé Emil: T. ház! A tárgyalás alatt levő kérvény, annak érdemét és lényegét tekintve, nem oly egyszerű, mint a minőnek a t. előadó úr feltűntetni kívánja; mert itt fontos elvi jelentőségű kérdésről van szó. (Halljuk! Halljuk!) Mint az előadó úr mondotta, egy Szegeden lakó mérnök, a ki a mérnöki tanfolyamot az 1876. év előtti időben, vagyis még abban az időszakban végezte, a mikor még a mérnökök részére nem oklevelek, hanem csak absolutoriumok adattak ki, az iránt folyamodott Szeged városában a törvényhatósági bizottsági tagokat összeíró küldöttséghez, hogy ezen végbizonyítványa alapján adója kétszeres beszámíthatásának kedvezményében részesüljön, és így a törvényhatósági bizottság tagjainak sorába vétessék föl. Ez az összeíró küldöttség s felebbezés folytán az igazoló, valamint a bíráló választmány is azonban a kérelmezőt kérelmével elutasította, ezt azzal indokolván, hogy az 18S6 : XXI. tcz. értelmében az adó kétszeres beszámíthatása tekintetében a magyar államban érvényes oklevél kívántatik. Mivel pedig az absolutorium ilyen oklevélnek nem tekinthető: a kérelem teljesíthető nem volt. Most tehát az a kérdés, hogy vájjon azok a József-műegyetemi hallgatók, a kik az 1876. év előtti időszakban végezték a mérnöki tanfolyamot, de oklevelet nem szereztek és nem is szerezhettek, mert akkor részükre esak absolutorium állíttatott ki, jogosúttik-e adójukat kétszeresen beszámíthatni: igen vagy nem?,Nekem az a vélekedésem, hogy ezeknek igenis jogukban áll igénybe venni a törvénynek ezen kedvezményét, s így azok a bíráló- és igazoló választmányok, melyek az ily kérelmeket elutasítják, helytelenül és jogtalanul járnak el. (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Álláspontom indokolására azt vagyok bátor röviden előadni, hogy mindnyájan tudjuk, hogy azon mérnökök, kik csak absoliitoriuminal bírnak és azok közt, a kik oklevéllel vannak ellátva, gyakorlatilag semmi különbség nincsen, mert. teljesen egyenlő foglalkozást vannak hívatva betölteni és teljesíteni. (Úgy van! Ű<jy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát ez így van, akkor azt hisiem, hogy az 1886. évi XVI. tcz. intentioja nem irányúihat oda, hogy azokat megfoszsza a törvénynek kedvezményétől, annál kevésbbé, mert a törvény a foglalkozásra helyezte a súlyt. Igazolja ezt az is, hogy az orvostudornak, sebésznek, állatorvosnak, tehát minden orvosnak megadja ezt a jogot. Már pedig azt hiszem, hogy említett orvosok közt a különbség
