Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-149

iÍ9. orsJsAgos fitos 189&. febroár i-én, szerdán. 283 mélyebb s nagyobb jelentőségű, mint az okleveles vagy csak absolutoriummal bíró mérnökök közt. De azt is vélem, hogy ez a hivatkozott törvény a honoratiorokat kívánta ilyen kedvezményben részesíteni, vagyis okiratokat, okleveleket és bizonyítványokat kívánt az illetőktől, a kik ezek alapján jogosultan teljesítik foglalkozásukat. Erinek a consequentiája pedig az, hogy a törvény az oklevelet nem a szónak betűszerinti értelmében, hanem logicai értelemben vette, vagyis akkép magyarázta, hogy bizonyítványokat és bizonyítékokat kívánt az illetőktől. Hogy pedig a törvénynek csakugyan ez volt az intentiojfi, és hogy én elég helyesen magyaráztam azt, azt igazolja még az is, hogy ez a törvény a folyóírati és lapszerkesztőknek is megadta a jogot, hogy adójukat kétszeresen számíttathassák, megadja a lelkészeknek, az iparés kereskedelmi kamarák bel- és kültagjainak, megadja a közönséges sebésznek, chirurgusnak is ezt a jogot. Már pedig ha ez így van, akkor azt vélem, hogy ha a törvény ezeknek minden qualificatiora való tekintet nélkül megadja a kedvezményt, úgy nem jogos és nem igazságos, hogy azok a mérnökök, a kiknek csak végbizonyítványuk van, a törvénynek ettől a kedvezményétől megfosztassanak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek után, tekintettel arra, hogy kétes esetekben a törvényt a t. ház van hívatva magyarázni, és figyelemmel arra, hogy ha ez a kérvény egyszerűen ad acta tétetik, akkor ez a kérdés ezutánra is eldöntetienűl fog maradni, tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék kimondani azt, hogy azok a mérnökök, a kik az 1876. év előtti időszakban végezték tanulmányaikat és végbizonyitványnyal vannak ellátva, jogosultak adójuknak kétszeres beezámíttathatására. Ez értelemben kérem a kérvényt a t. belügyminister úrnak érdemleges eldöntés és elbírálás végett kiadni. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Holló Lajos : Ahhoz, a mit előttem szóló t. képviselőtársam mondott, csak annyit fűzök hozzá, hoa,y e kérdésnek kedvezőtlen elbírálása a mérnöki kar egy nagy részének társadalmi állását és hivatását fogja megbolygatni és megbontani. Hivatkozom a t. eultusminister úrra, ki e tekintetben a legilletékesebb, határozza meg ő, vájjon milyen mérnöki okmányok, absolutoriumok, vagy oklevelek képesítenek valakit a mérnöki hivatás tízesére? Mivel tudtommal úgy vau a mérnöki eljárás megszabva, hogy az 1876. előtt kiadott absolutorium egyenlő értékkel bírt a mérnöki oklevelekkel, nem szabad ezt akármilyen incidensből úgy magyarázni, hogy ezen absolutorium nem egyenlő a mai mérnöki oklevéllel. Ennek következtében igen szeretném, hu , a mérnöki kar jó részének aggályait eloszlaj tandó, a t. eultusminister úr nyilatkoznék az I iránt, hogy minek tekinti a mérnöki absolutoriumot, melyet 1876. előtt kiadtak, vájjon egyenlő I értékkel bíró-e az a mostani mérnöki oklevelekkel? Minthogy e kérdés igen fontos, pártolom I én is Bahó Emil képviselőtársam indítványát. i (Helyeslés a szélsőbalon.) Miklós Ödön: T. ház! Minthogy az \ előttem szólott t. képviselőtársam a mérnöki oklevél tekintetében intézett kérdést a minister úrhoz és a t. házhoz: legyen szabad nekem e kérdéshez egészen objective egy-két megjegyzést I fűznöm. (Halljuk! Halljuk!) Magyarországon a I mérnöki kiképzés, mint méltóztatik tudni, az ! utóbbi időkben meglehetős változáson ment keresztül. Az 1874, évig Magyarországon mérnöki oklevelet, mint ilyet ki nem adtak; az 1874. év után kiadott oklevelekre nézve pedig az állapíttatott meg, hogy a magyar kir. Józsefműegyetem által teljes jogosultsággal kiállított mérnöki absolutorium, a mérnöki oklevéllel egyenrangúnak tekintetik. (Úgyvan! jobb felől.) De különbséget kell itt tennünk, azon volt műegyetemi hallgatók között, kik sem mérnöki absolutoriumot, sem mérnöki oklevelet nem nyertek, de magukat mégis mérnököknek vallják, bár csak végbizonyítványt kaptak. Ez a végbizonyítvány semmi esetre sem állapítja meg a qualificatio azon mértékét, mint a kik absolutoriumot, vagy mérnöki oklevelet nyertek. {Úgy van! jobb felöl). Nem vallhatják továbbá magukat hazánkban jogosult mérnököknek azok, kik a külföldön szerzett oklevelet, vagy absolutoriumot az előirt szabályok szerint a m. kir. Józsefműegyetem utján nem honosíttatták. Én tehát azon hallgatókat, kik a József-műegyetemet esetleg elvégezték, de csak végbizonyítványt nyertek, semmi esetre sem helyezhetem azon qualificatio alá tartozóknak, mint a mely a jogosult absolutorium és oklevéllel ellátott mérnököket megilleti. (Élénk helyeslés.) A jogosult mérnöki absolutorium tehát teljesen egyenrangú a mérnöki oklevéllel. (Élénk helyeslés) Ezeket voltam bátor megnyugtatásul előadni és hozzá* járulok, hogy a kérvény kiadassák a belügyminister úrnak. (Általános élénk helyeslés.) Gulner Gyula: Arra vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni, hogy ha a kérdés úgy áll, a mint itt előadatott, hogy tudniillik mérnöki okleveleket a József-műegyetemen 1874., vagy 1876. óta ad ki, s hogy azelőtt csak absolutoriumot nyertek az egyetemet végzett hallgatók: akkor még inkább állna az a következtetés, melyet Bahó Emil t. képviselőtársam állított. Bátor vagyok e tekintetben az 1870: XLH. törvényczikk ide vonatkozó szakaszát fel-