Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-149

141. országos ülés W9&, ftbrnár 1-én, sseí-aán. |g| kérés oda irányúi, hogy Beregmegye érdekei , nagyobb figyelemben részesíttessenek. • Miután az illető törvényjavaslat a vízügyi bizottsághoz utasíttatott tárgyalás végett, a kér­vényi bizottság javasolja, hogy a kérvény tétes­sék át a vízügyi bizottsághoz. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni?Méltóztatnak elfogadni a bizottság javaslatát ? (Elfogadjuk!) A ház a kérvényi bizottság javaslatát magáévá teszi, és így a kérvény áttétetik a vízügyi bi­zottsághoz. Perczel Béni jegyző (olvassa): Makó vá­ros elöljárósága az ártér-osztályozás által szen­vedett sérelmek orvoslása iránt. B. Kemény Ákos előadó: T. képviselő­ház! Makó város 1852-ben 6000 hold bevallott árterülettel tagja, lett a mindszent-apátfalvi víz­szabályozó társulatnak, mely utóbb a kunszent­márton-bökönyi és a békés-báboczkai szakaszok­kal kőrös tisza-inarosi ármentesítő társulattá ala­kúit. Minthogy ezen társulat az osztályozási kulcsot akként állapította meg, hogy a mind­szent-apái falvi szakasz az évi szükségletnek 42°/o-ät fizeti, míg a területileg nagyobb kún­szentinárton-bökönyi szakasz csak 23 u /o-kal járul az évi szükségletekhez, a mindszent-apátfalvi és így a makói ártér-birtokosság is azon válságos helyzetbe jutott, hogy évi jövedelmét a külön­böző adók és közterhek felemésztik. A kérés oda irányúi, hogy utasítsa a t. ház a földiníve­lésügyi ministert, ezen mindszent-apátfalvi sza­kasznak külön társulattá való alakítására; ha pedig ez nehézségekbe ütköznék : az iránt, hogy az árszabályozás kulcsa oly módon állapíttassák meg, mely Makó város érdekeinek megfelel. Miután ez tisztán administrationális kérdést képez, és miután a vízjogi törvény értelmében az ily társulatok felett a felügyeleti jogot a földmívelésügyi minister gyakorolja : a kérvényi bizottság javasolja, hogy e kérvény a földmí­velésügyi ministerhez tétessék át. Perczel Béni jegyző : Gr. Teleki József! Gr. Teleki József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Felszólalásomnak nem lehet czélja, hogy a háznak becses türelmét ezen kérvény megismertetésével próbára tegyem, annál kevésbbé, mert a kérvényben foglalt ügy annyira bonyo­lult, hogy órákat meg órákat lehetne arról be­szélni, míg az ember magának helyes képet alkot hat róla. E kérdést alaposan megbírálta a kérvényi bizottság. Helyeslem tehát annak azt a határo­zatát, melyben kéri, hogy ez, mint tisztán admi­nistratioinális természetű ügy, a földmívelésügyi ministernek adassék ki. Ezért csakis azon meg­jegyzés megtételére szorítkozom, hogy, — ám­bár jól tudom, hogy ily vízügyben valamennyi érdekeltnek lehetetlenség tökéletes igazságot i szolgáltatni, még is mint olyan, a ki ezen ügyet ismerem, és arról teljesen tájékozva vagyok, — a kérvényezők kérelmét annyira jogosnak, mél­tányosnak és igazságosnak tartom, hogy azt a legmelegebben ajánlom t. barátom, a földmíve­lésügyi minister becses figyelmébe. Elnök: Kíván-e még valaki szólani í (Nem!) Ha nem, kérdem, méltóztatnak-e a javaslatot elfogadni? (Igen!) A ház a kérvényi bizottság­javaslatát elfogadva, a kérvényt a földmívelés­ügyi minister úrhoz teszi át. Perczel Béni jegyző (olvassa.:) Torda­Aranyos, Udvarhely, Kisküköllő, Alsó-Fehér, Huny ad, Szilágy és Csik vármegye közönsége az erdélyrészi volt földesúri birtokosok által az úrbéri kártalanítások kiadása körül szenvedett és még ez ideig orvosolatlan fennálló sérelmek ügyében kérvényez. B. Kemény Ákos előadó: T. ház! Midőn az 1848 : VI. és az erdélyi IX. tcz. az árbériséget meg­szüntette, a törvényhozás, egyúttal kimondva hogy az eddigi úrbéri gzolgálmányokkal felérő tőke-érték a közálladalom által a volt földes­uraknak hiány nélkül ki fog fizettetni, de a be­következett politikai események folytán ezen kötelezettségének eleget nem tehetett. A helyébe lépett absolut kormány pedig csak 1859-ben tette közzé a megváltási munkálatokra vonat­kozó szabályzatot, mely a volt erdélyrészi föl­des urak igényeit három irányban jelentékenyen megkárosította. Először a tized-kárpótlás fejé­ben kiadott tőke kamatai 1848. Julius hó í-tői 1858. szeptember hó 15-ikéíg visszatartattak. Másodszor a kártalanítási eljárásnál alapúi vett jövedelem egyharmad része levonatott kezelési költség czímén, holott a nem földesúri dézsmák­nál csak egyhatod rész vonatott le. Harmadszor az u. n. fiskális dézsma egyáltalában nem kár­pótoltatott. A kérvényi bizottság figyelemreméltóknak találja ezen felsorolt indokokat és a felíró vár­megyék kérelmét, és azon javaslattal járul a képviselőház elé, hogy ezen felíratok pártolólag tétessenek át a pénzügyministerim vezetésével megbízott ministerelnök úrhoz. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki szólni? Méltóztat­nak a bizottság javaslatát elfogadni? (Helyeslés.) A kérvényi bizottság javaslata alapján mon­dom tehát ki a határozatot. Perczel Béni jegyző (olvassa): A nemzeti demokrata munkáspárt a szavazati jognak min­den nagykorú honpolgárra való kiterjesztése iránt kérvényez. B. Kemény Ákos előadó: Miután a mostani költségvetési vita folyamában a belügy­minister úr a választási törvény reformjának fontosságát hangsúlyozta, a kérvényi bizottság javaslata oda irányúi, hogy a mennyiben az ezen

Next

/
Thumbnails
Contents