Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-149

149. országos Blós 189$ február 1-én. szerdái. s>^'j sust keltett is ez Heves megyében a választás után, meg kellett nyugodni a törvénytelenségben, a világos törvényszegésben, mert hiszen tudtuk, hogy a candidáló bizottság eljárása a tö'rvény­szerint felülvizsgálat alá nem esik. A vármegye felírt ezen törvénymagyarázat ellen. Nem úgy irtunk fel, mint a kérvényi bi­zottság előadója mondja, liogy a vármegye két ségben volt a tőr vény iránt. Nem volt kétségben, tisztán tudja és úgy értelmezi, a mint kell. De a hatalom képviselőjével szemben kellett a kér­dést felvetni, hogy ;iz országgyűlés magyarázza meg a hatalom képviselőjének, hogy mi van eb­ben a törvényben. Nagyon örülök, hogy a t. kérvényi bizottság is ugyanazon nézetben van, hogy a törvény világos. Annak is örülök, hogy egy felebbezés folytán, a mint előadatott, a t. belíigyministerium is azon nézetben van, hogy az illető jogának megvonása tárgyában, helyte­len volt. Örülök és az országban is megnyugvást kelthet az, hogy az illető egyének, a kik ez alapon bírták jogukat, ebben háboríttatni nem fognak. A főispánok ugyan azért mégis megte­hetik ezt bármikor. De épen azért, hogy ne te­hessék, áll elő a kormánynak kötelessége, midőn ilyen törvénynyel biztosított jogok megcsonkí­tásáról van a szó, és arra az illetőre nézve már a dolgot reperálni nem lehet. Tudom, hogy az intézkedést visszavonni nem lehet, mert az eljárás már megtörtént, de ime itt van a kérdés, s én felhívom a t. beliigyminister urat, hogy tanul­mányozza azt a kérdést, hogy bármi téren, bár­mely bíróság vagy bármily hatóság kövessen el törvényszegést és törvénysértést, a törvény biztosítsa mindenkinek azt, hogy a törvénysértés megtorlás nélkül nem marad. íme Magyarország alkotmányában itt van az első eset a világos törvénysértésre, de azért ez megtorlás nélkül maradt. Senkinek nem szabad a törvényt meg­szegni, csak egynek: a főispánnak! (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) M a gyár országon ez idő szerint ez így van. Ezeket elmondván, különben hozzá­járulok a kérvényi bizottság javaslatához. (He­lyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Fia senki sem kíván szólani, méltóztatnak elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) E szerint ez elfogadtatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): A telek­könyvvezetők országos egylete az 1883: I. tör­vényezikk kiegészítése iránt. Horváth Béla előadó: T. ház! A telek­könyvvezetők országos egyesülete azt kérelmezi, hogy az 1883. 1. tcz. 19. szakasza, mely a te­lekkönyvvezetőkre a qualificatiot szabja meg, és pedig akként, hogy négy középosztály bevégzése után az illetők gyakorlati vizsgára boesájthatók, d'da módosíttassák, hogy ne legyen elegendő négy középosztálynak, hanem valamelyik közép­tanodának elvégzése és érettségi bizonyítványnak bemutatása. A kérvényi bizottság a kérvényt az igazságügyminister úrnak javasolja kiadatni. Elnök: Kíván valaki szólani ? Ha senki sem kíván szólani, méltóztatnak a bizottság javas­latát elfogadni ? (Helyeslés.) E szerint a kérvény kiadatik az igazságügyminister úrnak. Perczel Béni jegyző (olvassa): Fejér vármegye közönsége az esztergomi vasút kiépí­tése tárgyában. Horváth Béla előadó: T. ház! Fehér vármegye közönsége hallomásból azt hitte, hogy az esztergomi vasút Budapest felett fog vala­melyik állomással kapcsolatba hozatni. Tartván attól, hogy az Esztergom megyéből beszerzett kőszén szállítása ezáltal több költségbe fog ke­rülni, kérvényt intézett a t. házhoz aziránt, hogy a tervet megváltoztatva, oda intézkedjék, hogy a csatlakozás ne Budapest felett, hanem Buda­pesten alul, Kelenföldön létesíttessék Eszter­gommal. Miután ezt Fehér vármegye közönsége kü­lönben is csak hallomásból tudta, mert a terve­zet szerint már a körvasúttal lett összekapcsol­tatva az esztergomi vasút és miután tényleg e vasút a Budapest körül lévő körvasúttal kap­csolatban Kelenföld felé van irányítva, a kér­vény tárgytalanná vált, és így azt javasolja a bizottság, hogy a kérvény tétessék le a ház irattárába. Elnök: Kíván valaki szólani? Méltóztat­nak a bizottság javaslat-t elfogadni? (Elfogad­juk !) E szerint a kérvény a ház irattárába té­tetik le. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bereg vármegyei magyar közművelődési egylet, karán­sebesi gör. kel. róm. zsinat a tanítói fizetés rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Horváth Béla előadó: T. ház! E két kérvény a tanítói fizetések emelését tárgyalja. Miután a kérdés az illető bizottság által elintéz­tetett és legközelebb a t. ház elé kerül, a bizott­ság azt javasolja, hogy azon alkalommal a kér­vények tétessenek le a ház asztalára. ' Elnök: Méltóztatnak elfogadni1 (Elfogadjuk!) A kérvények a tanítói fizetések rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a ház asztalára fognak letétetni. Perczel Béni jegyző (olvassa): Körösi István alacskai lakos az úrvacsorához szükségelt bora ik, a fogyasztási adó alól való kivételét kérelmezi. Horváth Béla előadó: T. képviselőház! Ezzel kapcsolatban azt is kérelmezi Körösi Ist­ván alacskai református lelkész, hogy mivel ő e tárgyban kérdést intézett a pénzügyigazgató­sághoz, mely ezen tudakozódványát bélyeg hiánya 33*

Next

/
Thumbnails
Contents