Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-146

146. <irs«ngos Ülés 1*9B. januir S8-*n, srembRton. 195 turalis szempontból. Mindenek fölött pedig a megyei administratio szempontjából kívánatos, hogy egy újabb központosítás e.-etében az új megyei székváros Magyarországnak mintaszerű kultúrája áitaHas tekintélyes városává fejlődhessék ki. (Általános helyeslés.) A megyei székhelyek megválasztásánál lendkivííl fontos kérdésnek tartom azt, hogy vájjon az illető városban az életképesség, a polgárság fejlődési ereje, készsége, életrevalósága meg van-e kellő mértékben, hogy nem egy holt tömeget akarimk-e azzal galvanisalni, ha oda megyei székhelyet teszünk? Kecskemét a^niaga erejéből oly nagyra ment és oly virágzó életerejíí városnak bizonyult hogy tényleges képességben és áldozatkészségben, különösen kulturális ügyek iránt, egy város sem múlhatja felül. Most építi fel monumentális új városházát; építni fogják a fényes redouteot s mint már a napokban említettem, az alkotmányosság 25 éves ünnepén, a király ő Felsége koronázásának emlékezetéül Kecskemét, ez a méltán hires alföldi város, azzal ünnepelt, azzal tüntette ki magát, hogy 200.000 írtos alapítványt tett egy színházra. (Éljenzés.) És ha Kecskemét ez alapítványt megtette, bizonyára ki is fizeti s a mű létre is fog jönni. Azért én még egyszer kérem a belügymini ster urat, ne húzzuk balaszszuk a fontos és annyira égetően sürgő* megye rendezését, különösen pedig, hogy létesíttessék Kecskemét városával, mint székhelylyel, egy új vármegye, mely által Pestmegye administratiojának a geográfiai s egyéb viszonyok szülte nehézségei is megfognának szűnni. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényt bizottság azon javaslatát, hogy e kérvények a belügyminister úrnak adassanak ki. (Elfogadjuk!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. T. ház! Az idő előre haladt és még interpellatio is van hátra. Ennélfogva javaslom, hogy a kérvények tárgyalását most ne folytassuk, hanem a hátralevő kérvényeket hétfőn 1 órától kezdve tárgyaljuk (Helyeslés.) Méltóztatik elfogadni? (Elfogadjuk!) E szerint a jövő ülés ideje és napirendje meg van állapítva. Áttérünk az interpellatiora. Vajay István képviselő úr fogja meglenni interpellatioját. Vajay István: T. ház! Minden esetleges apprehensiot kikerülendő, van szerencsém előre is megjegyezni, hogy előttem a genfi nemzetközi szerződés azon megállapodása, mely szerint a csatatéren súlyosan megsebesültek cs haldoklók kímélendők, nem ismeretlen, és én ezen megállapodást szívesen elfogadom szabályul a politikai mérkőzés küzdőterén is, azon megtoldással, hogy addig, a inig valakiről a hivatalos gyászjelentés ki nincs adva, ha meg is van lőve, ne higyjük holtnak, hanem tartsuk elevennek a székébe ültetett Szulimánt, ha mindjárt alszik is. Ennek előrebocsátása után azt hiszem, nem vétek, ha a valláserkölcsi momentumnak, a tudomány szempontjának és az egyetem könyvtáránál alkalmazott tisztviselők jogos érdekének néhány alázatos és ártatlan szóval áldozok. Felszólalásom azon hírlapi közlésekben gyökeredzik, melyek szerint a cultusminister úr az egyetemi könyvtár nyitvatartására vonatkozólag egy új szabályzatot adott ki, melynek értelmében a szünnapok nem úgy mint eddig a vasár- és ünnepnapokon, hanem munkanapon, héttőn lesznek. Aminister úrnak ez új szabályzata egyaránt sérti a valláserkölcsi momentumot, nem felel meg a tudomány érdekének, és nem mozdítja elő a tisztviselők jogos érdekét sem. Hogy a valláserkölcsi momentumnak ezen intézkedés nem kedvez, azt úgy liiszem felesleges volna bizonyítani, hogy a tudományos érdeknek szintén nem felel meg, azt leszek bátor a következőkben bizonyítani. A főváros területén három nagyobb szabású köiryvtár van: az akadémiai könyvtár, az egyetemi könyvtár a a múzeumi könyvtár. Ezek közül délután a múzeumi könyvtár soha sincs nyitva, az akadémiai könyvtár könyvei közül pedig csak azokat használhatja a laicus elem, a melyeket a tudósok le nem foglaltak a maguk számára. Hátra van tehát egész napra az egyetemi könyvtár. Ha egy munkanapot megteszünk ünnepnapnak, és ezen a napon be lesz zárva a könyvtár, akkor tényleg egy munkanap elveszett, egy alkalom elvétetett a tudományszomjas ifjúság és a tudománykedvelő nagy közönségtől. Ezzel szemben áll az egyetemi könyvtárnál alkalmazott tisztviselők jogos érdeke. Ezek a tisztviselők azon keresztény társadalom tagjai, mely társadalom szerint a vasár- és ünnepnap arra van rendelve, hogy a test pihenjen, a lélek táplálkozást szerezzen és a társadalmi érintkezés révén üdülést nyerjen. Ha mi elfogadjuk ezt a mostani intézkedést, akkor az egyetemi könyvtárnál alkalmazott tisztviselők számára egészen új társadalmat kell alakítani, hogy ők jól érezzék magukat abban a keretben, a mely eddig még nem létezik: abban a semmiben. Ezekben, azt hiszem, eléggé indokoltam interpellatiomat. Fentartom magamnak a jogot, a kérdéshez akkor is hozzászólani, midőn a t. minister úr interpellatiomra válaszolni fog. Interpellatiora következő: (olvassa): »Interpellatio a t. cultusminister úrhoz. Tekintettel arra, hogy az egyetemi könyvtárnál nalka

1 mázott tisztviselők is azon keresztény társa•,:.-