Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-146
192 146. orszftgos ülés 1893. január 28 án, szombaton. kecskeméti vagyok, az az, hogy alig van város az országban, mely iskolaügyére annyit áldoz, mint Kecskemét. Az 1893. évi költségvetésben is, oda nem értve a beruházásokat, körülbelül 90,000 forintot áldoz maga a város tanügyi czélokra, ehhez még hozzá kell számítani azokat a nagy kiadásokat, mezeket az illető felekezetek fordítanak tanügyi czélokra Ezekből fenfartunk egy jogakadémiát, két íőgynrnasiumot, van egy főreáliskola]a és felsőbb népiskolája, a melyet mostan fognak átalakítani gazdasági iskolává. Szóval ezek oly tényezí ; k, a melyek egyenesen lehetetlenné teszik azt, hogy a megyei székhely más legyen, mint Kecskemét. Épen azért, bár határozati javaslatot nem nyiíjtok be, nagyon kérem a t. kormányt, hogy komolyan foglalkozzék e kérdéssel, még azelőtt az idő előtt, a mit a kérvényezők jeleznek, tehát a közigazgatás államosítása és a többi törvényhatóságok rendelkezése előtt. Mert, hogy ezek mikor íognak bekövetkezni, azt ma senki sem mondhatja meg, maga a t. kormány sem. Azt hiszem, a kérdés elég sürgős arra, hogy mielőtt az bekövetkeznék, a megye szétosztása külön törvényhozási actus által eszközöltessék. Ezt kívántam elmondani. (Helyeslés a szélső ialoldalon.) Molnár Antal jegyző: Gulner Gyula! Gulner Gyula: T. ház! Már 1876-ban, mikor a megyék kikerekítése szóba jött. elismertetett, hogy az a terület, mely Pest-Pilis-SoltKi skún név alatt szerveztetett, túlságos nagy közigazgatási terhet fog képezni, és már akkor sokan kifejezték azon aggodalmukat, hogy azt helyesen administrálni nem lesz lehetséges. A tények igazolták az akkori aggodalmakat, és hogy miért történt akkor mégis úgy a beosztás, annak igen egyszerű oka van. Azok, a kik már akkor is tagjai voltak a képviselőháznak, emlékezni fognak arra, hogy az akkori politikának egyik ütőkártyája az volt, hogy az ország egyik érdekelt vidékével leszavaztatíák a másikat, és mikor az egyik le volt szavazva, akkor, — csupán abból indulva ki, hogyha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat, — így szervezték agyon a vidékeket. Denique létrejött ez az óriási terület, habár nem áll az, hogy ez volna a legnagyobb területű megye, mert e tekintetben Bács-Bodrog megye a legnagyobb, aztán következik Torontál (a feloszlatott határőrvidéket hozzászámítva) s azután Bihar és Pest megye. Kétségtelen azonban az, hogy Pest vármegye ma 12.000 négyszög kméternyi terűletet foglal magában, és ehhez még méltóztassanak hozzávenni azt, hogy egyrészét a Duna is kétfelé vágja. Arról tehát alig lehet szó, hogy a közigazgatásnak mai igénye mellett ekkora területen helyes ellenőrzést, helyes administratiot lehessen gyakorolni egy alispánnal, egy köz ponttal, a járások oly tömegével, a mely jelenleg van. És ha hozzáveszem a rendezett tanácsú városokat, — mindössze hat van, — tehát nem is olyan túlságos sok, de ezzel is szaporíttatik az első tisztviselőnek felügyelői kötelessége, úgy, hogy azt lehet mondani, hogy az áttekintés majdnem lehetetlen. Ehhez hozzájárul az is, hogy a megyének etknografiai viszonyai és érdekcsoportosulásai is annyira heterogének, hogy például egészen más érdekek forognak fenn a Tiszavidékén, és más érdekek forognak fenn azokon a vidékeken, a melyek határosak Bács-Bodrog megyével, vagy határosak Nógrád, Esztergom-, vagy Fehér-megyével. Ezeket a. nehézségeket kiegyenlíteni, úgy, hogy igazságos, helyes és gyors közigazgatás legyen, igen nagy nehézségekbe ütközik, a mit azok, a kik közvetlenül részt vesznek a megye administratiojában, akár mint tisztviselők, akár mint bizottsági tagok, napról-napra tapasztalni kénytelenek. Nem azért szólalok fel, minthogy ha állást akarnék foglalni Pest megye felterjesztésével szemben, hanem felszólalok azért, hogyha lehetséges, igénytelen felszólalásommal megakadályozzam azt, hogy a t. ház már előlegesen is külön állást foglaljon ebben a kérdésben Horváth Ádám t. képviselőtársam felszólalása folytán ; (Halljuk! Halljuk!) mert ezt ismét elhamarkodott lépésnek tartanám. Meg tudom magyarázni, hogy miért szólal föl a t. képviselő úr ebben a kérdéskén épen Kecskemét érdekében. (Halljuk! Halljuk !) Nem ő az első Kecskemét városi országgyűlési képviselő, a ki Kecskemétet székhelyűi ajánlja, mert Kecskemét városának 1867-iki képviselője itgyanily értelemben tett nyilatkozatot. De, t. ház, azokat az adatokat, melyeket ő felhozott, én a kérdés megítélésére nagyon csekélyeknek és egyoldalúaknak tartom. A ki e kérdést szerencsésen akarja megoldani, annak, — hocsásson meg nekem t. barátom, — kombinative kell azt megoldani, Jász-Nagy-Kún-Szolnok, Csongrád, esetleg Szeged vármegye, továbbá a Kis-Kúnság speciális viszonyainak, sőt Fehérmegyének érdekével is, szóval csak egy általános rendezés alkalmával, melyet más, mint tisztán a közigazgatás érdeke, nem fog vezetni, lehet majd e kérdést czélszerűen és helyesen megoldani. (Helyeslés.) Én tehát, a ki különben szintén elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát, csak arra kérem a t. házat, méltóztassék a dolognak azt az oldalát is figyelemre méltatni, hogy nemcsak Kecskemétnek viszonyai is érdekei forognak szóban, mert ha arról volna szó, hogy Kecskemét milyen érdemes város, akkor én akár törvényben is szívesen elismerést szereznék neki, — hanem
