Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-146

14*. oriiágoi fctéslSM jsBBér if-án, ss»M*ü»t#m. J 93 egyéb dologról is van itt szó: egy nagy területnek a jövőjéről. Épen azért nem osztozhatom t. barátom azon felfogásában sem, hogy ez kiszakíttassék az általános területi rendezésből, s hogy sürgősen intéztessék el, mert attól félek, hogy akkor nagyon elhamarkodva intézné el azt a törvényhozás; de nem is látom a dolognak oly égető sürgősségét. Ha csakugyan komoly a t. kormánynak az a törekvése, hogy a közigazgatási reformot, a mint arra nyugodt ideje marad, keresztül fogja vinni, ezzel kapcsolatosan e kérdéssel is foglalkoznia kell, mert szerintem, ha e területi beosztással azon abnormitást nem fogjuk kiigazítani, a mely, hogy úgy mondjam, fizikai akadályát képezi a közigazgatás helyes vitelének, akkor nem fogjak a kívánt eredményt elérni soha. E rendezés alkalmával lesz annak ideje, hogy t. barátom Kecskemét mellett lándzsát törjön, és egy új megyének Kecskemét székhelylyel való alkotását lancirozza, és annak propagandát csináljon. Én csak rámutattam azon keretekre, a melyeknek combinatioja nélkül a kérdést helyesen és következetesen megoldani nem lehet, és kérem a t. házat, hogy mindkét kérvény, úgy, mint a kérvényi bizottság igen helyesen javasolja, megfontolás végett adassék ki a belügyíiiinisternek. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző: Kolozsváry Kiss István! Kolozsváry Kiss István : T. ház ! Nagyon keveset akarok hozzátenni ahhoz, a mit előttem szólott Gulner Gyula, mint szintén pestmegyei képviselő, e kérdésben felhozott. Csak arra akarom a t házat és a t. kormányt figyelmeztetni, hogy aligha lehet Kecskemét egy megyének központja, (Élénk derültség.) Mert bocsánatot kérek, látva azt a térképet, a melyen a megye kettéosztása jeleztetik, e kettéosztás meglehetősen tetszésszeríí. Ily módon akármit el lehet osztani, hogy az érdekeknek megfelelő legyen. Ott Szolnoktól kezdve lefelé Szeremléig terveztetik a megye kettéosztása épen olyan hosszú vonalon, mint a mostani Pestmegye. De Kecskemét szabad királyi város, és mint ilyen nem tartozik a megye területéhez, és bármiképen létesítsük is a dolgot, nem fogjuk úgy csinálhatni, hogy a megye területébe okvetlenül beleessék akár a Tisza, akár a Duna, hanem xigy, hogy a Duna és Tisza képezze a természetes határokat; már pedig Kecskemét a maga határával épen a Tisza mellé esik 13 —14 négyszög mértföldnyire. Különben én elismeréssel vagyok, úgy Kecskemét városa, mint annak képviselője iráKÉPVH. NAPLÓ, 1891—97. VIII KtfTIT. nyában, de mindenesetre első sorban a közigazgatás érdeke irányadó. Azonkivűl pedig a szerénység tiltja, hogy egyenesen utaljak a legmegfelelőbb székhelyre, (Derültség.) de mivel épen egy kitűnő nemzetgazdász gróf Zichy Jenő súgta, kénytelen vagyok annak is hangot adni, hogy a megye központjának olyan városnak kell lenni, a mely legkönnyebben hozzáférhető. Már pedig mindenkinek van annyi geografikus ismerete, hogy tudja, hogy az úgynevezett osztrák-állam vasútnak a pest zimonyi vasúttal való összeköttetése egészen távol esik a Duna melletti ama résztől, a mely vagyonosnak mondható. Ha mi Sárközről stb. Kecskemétre akarunk közlekedni, előbb fel kellene jönnünk Budapestre, s csak aztán mehetnénk Kecskemétre. Mert hogy 7—8 mértföldet kocsin utazzanak az emberek, arra mai napság bajosan szánják rá magukat. Pártolom Gulner t. képviselőtársam előadását, és bármennyire óhajtanám Kecskemét város javát, mégis kérem a t. minister urat, ép úgy, mint a t. házat, hogy ez ügyben inkább a közigazgatás érdekét tartsák szem előtt. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. ház! E most megindult kis vitából méltóztatik látni, mily czélszertítlen és némileg helytelen is egyes városok érdekében itt szót emelni, mert ez okvetlenül felhívja más városok képviselőit, hogy amaz eszme ellen legalább is tiltakozásukat fejezzék ki. Én is e kötelességnek engedve, vagyok bátor megjegyezni, hogy az a vidék, mely a felhozottakhoz képest Kecskeméthez volna csatolandó, nem nagy örömmel venné ezt az összeköttetést, mert az sem traditioinak, sem összeköttetéseinek, sem forgalmának meg nem felel. Ennek következtében a magam részéről csatlakozom azokhoz, a miket Gulner Gyula t. képviselő úr mondott, és arra vagyok bátor felhívni a minister úr figyelmét, hogy ezeket a kérdéseket ne incidentaliter egyszerű kérvény alapján, hanem az egész közigazgatás rendezése kapcsán oldja meg, (Helyeslés) és tekintet nélkül egyes vidékekre, egyes egyénekre, egyes fölszólalágok kívánságára, úgy ítélje meg a dolgot, a mint azt a közigazgatási rendszer az egész országban kívánja és a mint a szükség mutatkozik. Egyet még bátor vagyok figyelmébe ajánlani a t. kormánynak, midőn ezen kérdést, remélem a legközelebbi nagyobb általános rendezéskor meg fogja oldani, hogy főleg arra legyen tekintettel, hogy lehetőleg azok a helyek, melyek régi traditiok által össze vannak fűzve, bizonyos közösségben és egységben maradjanak egymással, mert azok a helyek, melyek talán századokon keresztül az összműködés, a haladás számos szálai által egymáshoz vannak fűzve, a 25