Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-146

180 146, országos ülés 1893, január 28au , szombtton. mert ezen állapotoknak rendezetlensége, a mint azt a t. minister úr is az utolsó időben tapasz­talhatta, számos, különben elkerülhető socialis mozgalom kútforrásává vált Bővebben ez alka­lommal ezekre a themákra kiterjeszkedni nem fogok, talán lesz alkalmam ezekről máskor szólani. De ezen kérvény alkalmából is szükséges­nek tartottam a t. minister urat a socialis tör­vényhozás további fejlesztésére felhívni, mert valóban nincs más mód arra, hogy idegen izga­tásoknak káros befolyása alól munkásainkat ki­vonjuk, mintha azt a meggyőződést nyerik a tapasztalásból, hogy a törvényhozás az ő igaz szükségleteikről, az ő méltányos és helyes kí­vánataik teljesítéséről teljes buzgalommal gon­doskodik. (Általános helyeslés.) Lukács Béla kereskedelmi minister: T. ház! Mindenesetre behatóan fogok foglal­kozni ezzel a kérvénynyel, ha a t. ház azt a kereskedelmi ministernek tárgyalás végett ki­adja, Kötelességszeríüeg teszem ezt, minthogy a ház által a ministeriumnak kiadott minden kérvény beható tárgyalás alá vonatik és a mennyire lehetséges, a sérelmek orvosoltatnak. a javaslatok foganatosíttatnak. A mi a jelen kérdést illeti, nem ismerem magát a kérvényt, és azért részleteiről ma nem nyilatkozhatom. Ha csak azt kérelmezik, hogy a munkások a törvényes szervezettel bíró ipar­testületekkel kapcsolatba hozassanak, és hogy a munkaadók és munkások közötti vitás kérdések­nek kiegyenlítésére egyeztető, békéitelő bíróság létesíttessék, mind a kettő gyakorlati értékű, hasznos eszme, a mely meg is valósítható. Hanem ha általában u. n. munkásbörze létesí­tése czéloztatnék, mert némelyeknek törekvése arra irányúi;, hogy a munkásoknak bizonyos szervezet adassék, a melyben a munkások a munkaadókra pressiot is gyakorolhassanak, a mennyiben általában egy szervezett testület min­dig eredményesebb működést fejthet ki, ha, mon­dom, netalán ily munkás börse alakítása czéloz­tatnék, ezt a magam részéről nem támogat­hatnám. Nem támogathatnám pedig azért, mert ezt próbálták már megvalósítani más államok­ban, de még sehol sem sikerült, és mert nagyon tartok attól, hogy ily szervezet esetleg hely­telen irányú munkásmozgalmaknak góczpontját fogja képezni. Különben magam is osztozom azon nézet­ben, melynek gr. Ápponyi Albert kifejezést adott, hogy a munkásoknál észlelhető bajok és a socialis mozgalmak kikerülésének egyik leg­hatékonyabb eszköze az, hogy a törvényhozás maga helyes intézkedésekkel gondoskodjék a munkások anyagi helyzetének javításáról. Ezen irányban a magyar törvényhozás már is meg­tette a viszonyainknak megfelelő kezdeményezést a mennyiben már több oly törvényt alkotott, a melyeknek ezélja a munkások szellemi és anyagi érdekeinek védelme és biztosítása. Ezen irányban kötelességemnek tartom tovább is haladni, és kellő figyelemmel fogom kísérni az ipar terén felmerülő összes jelensége­ket, figyelemmel fogom kísérni a munkásviszo­nyokat és a szükséghez képest a megfelelő tör­vényhozásiintézkedéseketjavaslatba fogom hozni. (Helyeslés jobb felől.) Ismétlem, a kérvényt kellően figyelembe v eszem és a mennyiben a munkások érdekeinek megóvására alkalmas javaslatokat tartalmaz, a melyek más fontos érdeket nem koczkáztatnak, magam részéről hajlandó vagyok fontolóra venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kérvény a kereskedelmi minister úrnak adassék ki? (Helyeslés.) A kérvény ki fog adatni a ke­reskedelmi minister lírnak. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 2. számú kérvény. Gömör-Kishont vármegye közönségének kérvénye a védtörvény utasításnak a törvény­nyel leendő összhangba hozatala tárgyában. Horváth Béla előadó: T, ház! Már a mult esztendőből méltóztatnak tudomással bírni arról, hogy hasontárgyú kérvényeknek mi volt az elintézési módja. Van szerencsém azonban a kérvényt röviden a következőkben ismertetni. (Halljuk!) A kér­vény oda irányúi, hogy a védtörvény kapcsán kibocsátott ministeri utasításnak azon része, mely a sorozóbizottság elnökének azon eljárását, hogy kisebb fogyatkozása hadköteleseiteket saját fele­lősségükre felvesznek, módosíttassák és a tör­vény rigorozitása állíttassák vissza. Minthogy azt hiszem, hogy a törvényhozás­nak az idén is az az álláspontja, melyet a mult esztendőben elfoglalt, hogy t. i. ezen utasítás pontozatai épen oda irányúinik, hogy a sorozá­soknál tapasztalt visszaéléseknek az egyes sorozó­bizottsági elnök részéi»ől, útja vágassák, a kér­vényi bizottság, úgy, mint a mult esztendőben, ez alkalommal is azon javaslatot teszi a t. ház­nak, hogy a mennyiben mégis oly mérvben ezen visszaélések jelentkeznének, melyek orvoslást igényelnek, a kérvény adassék ki a honvédelmi minister úrnak. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) E szerint a kérvény ki fog adatni a honvédelmi ministernek. Schóber Ernő jegyző (olvassa): »3. szám. Hódmező-Vásárhely város közönsége 50,000 frfc állami előleg engedélyezése iránt.« Horváth Béla előadó: T. ház! Hódmező­vásárhely közönsége 1887-ben az államtól 50.000 forint segélyt kért sürgősen arra a czélra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents