Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-145
16g 145, országos ülés 1898. Január 27-én, pénteken. Egyébként megnyugtathatom a t. házat, hogy a felügyelet ez irányban a tengerészeti hatóságok részéről szigorúan gyakoroltatib, úgy, hogy oly hajók, melyek személyszállításra nem alkalmasak, és a veszélynek csak legkevesebb látszatát is indokolják, közlekedésre nem bocsáttatnak. Továbbá intézkedés történt az iránt is, s már a tárgyalások folyamatban vannak, hogy az aneona-fiumei járatnál elpusztult egyik hajó teljesen új hajóval pótoltassék. (Általános helyeslés.) Elnök: A tétel nem támadtatván meg, az elfogadtatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa). Az» Adria« magyar tengerhajózási részvénytársaság ministeri biztosának díjazása: 4000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Űj állami közutak és hidak építése, a) Magyarországban. Temes vármegyében a debreczen—fehértemplomi állami közút 259 — 260 klmtr. közt levő 38. és 89. számú sági Temes hidak helyett egy vasfelszerkezetíí híd újbóli építésére és Ifelügyelésére Ill-ik és utoísó részlet 80.000 frt. Josipovicll Géza jegyző: Perczel Béni! Perczel Béni: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem mulaszthatom el, hogy a kereskedelmi tárcza költségvetése ezen tételének tárgyalásánál, bár megbízás nélkül, az ország egész dél-délnyugoti részének, s különösen Baranya és Verőcze vármegyéknek őszinte köszönetét ne tolmácsoljam a t. kereskedelmi minister úrnak abbeli elhatározásáért, mely szerint a délvidéknek egy rég érzett közlekedési miseriáján az által kivan segíteni, hogy a Dráva folyót Dolni-Miholyáez közelében Dráva-Palkonya, illetőleg Dráva-Szabolcs községek irányában, egy állandó híddal szándékozik ellátni és ez iránt a kereskedelmi ministeriumban a legbehatóbb tanulmányokat folytattatja. (Halljuk! Halljuk!) A vita ily előhaladott stádiumában nem szánd okozom e kérdésnél hosszasan immoralni; ele hogy a t. kereskedelmi minister úr ebbeli elhatározása mennyire fontos, mennyire hazafias, és mennyire nemzeti, annak illustralására elég, ha azt hozom fel, hogy ezen hid Horvátország és illetve Szlavónia három vármegyéjét, különösen első sorban Verőczét, azután másodsorban Pozsegát és Szeremet van hívatva közelebbhozni az anyaországhoz. Ezen híd létesítése Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város kereskedő és iparosaira nézve életkérdés; mert a magyarországi partokon lakó kereskedők és iparosok árúczikkeiket a Sziavon piacz nélkül alig képesek kellő áron értékesíteni. De életkérdés ez a föld népére is, mert niü már a szőlők Baranyában is a phylloxera által majdnem teljesen tönkretétetvén, a földjjnépe fuvarozásból kénytelen megszerezni azon jövedelemhiányt, melyet szőleinek terméketlenné válása folytáu elvesztett. Ezen fuvarozás pedig a mostani hiányos és nehézkes közlekedés mellett fölötte illusorius, a mennyiben először a legcsekélyebb időviszontagság mellett nagyon bizonytalan, másodszor a magas révdíjak miatt drága és harmadszor télvíz idején, a jégzajlás ideje alatt majdnem teljesen lehetetlen. De, t. ház, nem kevésbbé fontos ezen^ híd létesítése a sziavon partokon lakó polgártársainkra nézve is. Nekik meg nyers terményeik értékesítésére szolgál a magyar piacz. E híd nélkül őserdeiknek technikai és egyéb czélokra kitűnően alkalmas fája ott korhad el az idő viszontagságai által a nélkül, hogy annak bárki hasznát vehetné. Ezen kívül egyéb mezőgazdasági termékeket is — a híd létesítése esetén — sokkal nagyobb árakon fogják értékesíthetni az alig í x /2 órányira fekvő siklósi magyar piaezon, mint jelenleg a legközelebb fekvő eszékin, melyhez a dolni-miholyáczi járásbeli embernek öt órai kocsiútat kell tenni, hogy elérhesse. De, a mit legelső sorban kellett volna említenem, t. ház, stratégiai szempontból is lehetetlen e híd építését hosszabb időre elodázni. Ha valaki a térképet kezébe veszi, látni fogja, hogy a Barcstól Eszékig, illetőleg Drávatorokig terjedő hosszú vonalon csak két híd van, egyik a barcsi, másik az eszéki A barcsi a modern technika vívmányaival épült, új szerkezetű híd; az eszéki pedig egy ócska faalkotmány, melynek tatarozási és fentartási költségei évenkint az államkincstár nagy hozzájárulását kívánják meg. Ha e hosszú vonalon, esetleg télvíz idején, délről történnék egy támadás, a hadtestek kény telének lennének vagy a bar. si, vagy az eszéki híd igénybe vételével az operatio színhelyére törekedni, mert jégzajlás idején a katonai hidak verése is óriási nehézséggel jár, sőt csaknem lehetetlen. így tehát, mire a hadtestek délre felvonúlnának, akkorra az egész horvát terület, mely a Száva és a Dráva közt terűi el, el lenne az ellenség által foglalva, illetőleg árasztva. Jól tudom én, t. ház, hogy a tervezett híd kiépítése kereskedelmi tárczánkit 800 000 — 1,000.000 forinttal fogja terhelni, a mely költségekhez a szomszéd törvényhatóságok szegénységük folytán alig járulhatnak valamivel, de ez azért ne riaszsza vissza a t. házat és a minister urat, mert e tőke bőven meg fogja teremni gyümölcseit, s ezenkívül még biztosan számítok >rra is, hogy a híd szomszédságában levő nagybirtokok tulajdonosai készséggel fognak e híd építési költségeihez hozzájárulni.
