Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-136
156. tfaiágog ülés 18!». j*nnái- lí-éii, keddeít. 42S iűäga, a ki leginkább vaü abban a helyzetben, hogy ezt tehesse a létező bajokra s javasolja az eszközöket, a melyekkel meg akarj t azokat gyógyítani: biztos lehet benne, hogy pártkülönbség nélkül mindenki, még áldozatkészséggel is hozzá fog járulni, hogy üdvös munkáját elősegíthesse. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csak rendszerről ne méltóztassék beszélni, hiszen a mi alkotmányunknak ez egyik legbecsesebb oldala, ez teszi ezer éves alkotmányunkat olyan drágává előttünk, hogy ez nem octroyalt alkotmány, hanem a nemzet életével egyidejűleg fejlődött s ezzel bebizonyította, hogy hozzá tud simulni a korszellem változásaihoz. Lehet ebbe az alkotmányba beleilleszteni mindent, ami a nemzet életében újonnan szükségednek mutatkozik, a nélkül, hogy magához az intézményhez nyúljunk. (Élénk helyeslés a szélső halldalow.) A t. minister úr majd meg fog arról győződni, ha tényleg meg lesz alkotva a közigazgatási bíráskodás, ha tehát az administrált polgár nem lesz kitéve annak, hogy politikai okokból személyi tekintetekből az ő igazát ki ne eszközölhesse, (Helyeslés a szélső baloldalon.) ha meg lesz alkotva a fegyelmi törvény, a mely a felelősséget fogja egyfelől megállapítani a tisztviselőre nézve, másfelől függetleníteni fogja őket azon körön belül, mely a tisztviselők állásához tartozik és különösen ha a községi rendezés régi intézményeinek szellemében lesz megalkotva, a mit a nép megért, a mely vérébe mentát és ha egyúttal méltóztatnék ugyanakkor vagy ha nem akkor, legalább utána, a választási törvényt is megalkotni, szóval ha elkövet mindent annak bebizonyítására, hogy az administratio önczél és nem politikai eszköz: (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) meg fog győződni a t. minister ár és a t. többség, hogy nem szükséges semmi új rendszerhez folyamodni, hanem hogy lehet régi alkotmányos intézményeink alapj'án anaak keretébe beilleszteni mindazt, a mit a eulturállam újabb fejlődése követel. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tudom, hogy a t. minister úr sokat szeret olvasni, (Halljuk! Halljuk!) meglehet, hogy azt a müvet is elolvasta, a melyre most fel akarom hívni a figyelmét. Ez az a hires belga tudósnak munkája. Laveleye. Le gouvernement dans Ja démoeratie. Ebben a munkában, a melynél jelesebb a mi tudományos irodalmunk terén az újabb időben egyáltalában nem jelent meg, a jeles tudós, a két vaskos kötetnek egyrészét kizárólag Magyarország alkotmányának szenteli ezen ezím alatt: »Historie de la liberfé en Hongrie*. Abban a munkában a jeles szerző figyelmébe ajánlja Európának a mi alkotmányunkat. Azt mondva a munka egyik passusában, hogy ajánlja még az iskolákban is a tanároknak, hogy a mikor buzdítani akarják növendékeiket nagy tettekre, ne hivatkozzanak nagy hadvezérekre, ne beszéljenek mindig csak a régi Rómáról és Görögországról, haaem idézzék egyik például a magyar népet, mind a mely ezer éven át bebizonyította, miként kell és miként tudja egy nép szabadságát megőrizni, ha az igazán össze van nőve lelkével. És midőn kutatja e tüneménynek okait — mert egyenesen históriai fenomenomnak mondja a mi fennállásunkat — rájő, hogy ellenállási képességünket kizárólag autonómiánknak, köszönhetjük, annak az automiánknak, melyet különösen a megyében fenn tudtunk tartani. Ajánlom e tanulmányt nemcsak a minister úrnak, [hanem t. képviselőtársaimnak is a túloldalon. Ha mi tudtunk elismerést szerezni intézményeinknek a külföld előtt s különösen oly nagy gondolkozók előtt, mint a minő Laveleye volt, ne keressünk mindenáron módot arra, hogy e becses intézményeket szétszaggassuk és valami ismeretlennek kedvéért feláldozzuk. A t. minister úr azzal fejezte be beszédét, hogy törekvése az lesz, hogy friss, egészséges szellemet hozzon az administratioba. Igen helyes ; de én bátor vagyok a magam felszólalását azzal fejezni be, hogyha a minister úr el akarja czélját érni, méltóztassék jövendőbeli közigazgatási javaslataiba minél nagyobb mértékben belevonni az autonóm elemeket, mert ez egyedüli útja annak, hogy a közigazgatásba igazán friss és egészséges szellemet vigyünk be. Mert méltóztassék elhinni, oly tisztviselői karral, mely — mondjuk — nagyrészt p Baranyából megy kormányozni Vasba., vagy Árvából Esztergomba és viszont, általános érdeklődést, pezsgő életet a megyében előidézni nem lehet. Hiszen a megyének minden hibái daczára főerénye és ereje épen abban áll, hogy azoknak az embereknek, kik a megyét kormányozzák, lelke úgyszólván oda van nőve ahhoz a szülőföldhöz s ez az a, szeretet, a mely magvát képezi nálunk a hazaszeretetnek, Ezen az úton méltóztassék haladni és akkor el fogja érni csakugyan azt a, czélt, hogy közigazgatásunk fel fog virágozni és abban friss és egészséges élet fog pezsegni. Ennyit akartam mondani. (Éljenzés hal felöl.) Elnök: Szólásra többen vannak feljegyezve, ezért a tanácskozást ma nem folytatjuk, hanem folytatni fogjuk holnap; méltóztassanak azonban helyüket elfoglalni, mert vannak jeleteni valóim és javaslataim. (Halljuk! Halljuk!) A mint már jeleztem, holnap a mai nap napirendjével folytatjuk a tanácskozást és szerda lévén, természetesei! interpellatiok is adathatnak be. Ezenkívül javaslom a t. háznak, hogy a naplóbíráló bizottságban egy hely üres lévén Bobula János képviselő úr lemondása folytán és
