Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-135

390 Itó. »nel|ros fiiéi tSftt. Jannár í«.*n, Mtfftn. aláztassék meg a tisztviselő az által, hogy ö* benne nem látnak egyebet, mint az öt évenkint felmerülő választásra előkészítő eszközt, hogy a közönség begyúrassék a kormánypárt mellett való szavazásra (Úgy van! a szélsőbalom.) és azután a választás megejtessék az ő ezéljaik szerint és okvetctlen bizonyossággal

. (Helyeslés a szélsőbalon.) T. képviselőház! Abból a régi baloldali gárdából, a mely többször megadta magát és épen azért sohasem halt meg, (Derültség a lalés szélsőbalon.) e gárdának alkotásaiból nemzeti hadseregként, mely programmjok főpontozatát képezte 6 mely mellett oly gyönyörű szónoklatokat tartottak Jókai Mórtól Tisza Kálmánig (Derültség a bal- és szélsőbalon.) megmaradt egy intézmény, a csendőrség. Thaly Kálmán: Annak is fekete-sárga a kfrdbojtja! Bartók Lajos: A magyar államnak szerény souverainitása mellett meg lehetünk elégedve azzal, hogyha nem is a hadügyminister, de legalább a belügyminister commandirozhat egy sereget és ez a csendőrség. Elismerem, ez komoly intézmény, mely közbecsülést vívott ki magának; sajnos, hogy nemzeti színű kardbojtot nem. Én a csendőrségnek szaporítását óhajtom, óhajtom jobb javadalmazását, laktanyák és őrsházak megerősítését, nem szólok a magyarok lakta vidékekről ; ámde oly exponált és nemzetiségek által oly nagyon fenyegetett vidékeken, mint Erdély. Tegnapelőtt említette gr. Bethlen Gábor képviselőtársam, hogy támadtak nem régiben oly izgatott lázas pillanatok Erdélyben, a midőn a magyar lakosság fél a lázadó oláhok támadásaitól, egyes családok már rémülve gondoltak menekvésre. Magam is birok tudomással róla, hogy valami kitörést, valami non putaremet vártak. Szükséges tehát, hogy ily előre nem sejthető conflagratio esetében a kormány valami biztosságot nyújtson egyeseknek amaz elzárt, vasutak által oly kevéssé érintett vidékeken, továbbá óhajtom az államrendőrség szervezését és mint értesülök, ebben is történt már némi javító intézkedés. A szabadelvű pártnak derék Andrieuxje (Derültség a szélsőbalon.) elévülhetetlen érdemeket szerzett magának már a nyugdíjaztatásra. (Derültség n szélsőbalon.) Óhajtom továbbá, hogy a közmunkatanács, mint magát túlélt intézmény, mely befejezte pályafutását, (Igás/ Úgy van! a szélsődalon.) az Andrássy-út és a Körutak létrejöttével szüntettessék meg, mert most már nem felfelé vivő gőz és tűz, a mivel fűtve van a haladás érdekében a főváros emelkedésére, hanem most már ez az intézmény tisztán akadály, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) hogy a belügyminister és a főváros közvetlenül érintkezzen egymással; szégyenletes akadályul szolgált a vízvezeték létesítésénél, akadályul szolgál a legfontosabb városi középítkezéseknél; a csatornázás pedig hajótörést szenved afolytonos enquetirozás, a tömérdek bizottsági ülés következtében és én igen sajnálom, hogy épen igen t. képviselőtársunk, a szabadelvű párt pártelnöke, a ezukor-utezának érdemes (Felkiáltások a szélsőbalon: Szülöttje!) szülöttje, Podmaniczky Frigyes báró ezáltal egy ténykedés! terétől elfog vonatni, addig is az ő jóakaratú egyénisége iránti rokonszenv kalmirozta az izgatott közvéleményt, mely a városi közgyű éseken folyton nyilatkozik. Továbbá óhajtandónak tartom, hogy a belügyminister eleve intézkedjék szabályrendeletekkel a járványok esetére, hogy járvány ne találja oly fejetlenül a fővárost, mint történt most, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) mikor számtalan életrőt, halálról van szó, mert az okos vagy oktalan intézkedéstől függ egy pestisnek elharapózása, vagy függ annak meggátlása. (Igaz! Úgy van! a szé.sőbálon.) De mindenek felett a mi az administratio javítását illeti, venio uunc ad fortissimum virum, {Halljuk! Halljuk!) a főispán quvalifikatiojára és hatáskörére leszek bátor néhány szóval refleotálni. (Halljuk!) Tegnapelőtt Horváth Gyula t. képviselőtársam bizonyos iróniával jegyezte meg, hogy még az ortographicus írási qualificatio is hiányzik a főispánoknál. Ez hagyján, de hiányzik az ortographicus beszéd és az ortographicus administratio (De ü'fség a szélsőbalon.) és nem helyeslem, hogy ezért felelősségre vonassanak, mert hiszen qualificatiot egy főispántól nem követelhetünk. Qualificatiot követelünk a főispáni titkártól és az írnokoktól, e főispán azonban sokkal nagyobb úr és mindenek felett egy kisebb államfőt képvisel a maga megyéjében, souverain jogokkal bír, sok rosszat elkövethet, kevés jót és nem felel semmiért. Ez a mostani főispáni qualificatio mellett az átlagos mértéke a főispáni hivatalok betöltésének. (Úgy van! Úgy van ! bal felöl.) És ha. a belügyminister úr előkészíteni szándékozik az állami administratiot, egybekötve a kinevezéssel, megelőzőleg már nem mellőzheti azt, hogy gondoskodva legyen a legjobban megválogatott, leggyakorlatibb képességű egyénekről, kik az administratioban tényleg résztvettek és arra alkalmasoknak bizonyultak. Van szerencsém a belügyminister úr figyelmét még egy jelentékeny törvényünk hiányának pótlását ajánlani és ez az, a mi a bevándorlásra ajánlkozik. (Halljuk! a baloldalon.) Azt Íriszein, hogy a honosítási törvény reformja sürgősebb, mint a receptio és meg vagyok győződve, hogy Magyarországon a magyar nemzeti •szellemmel egybeforrt és művelt zsidóság is ezt saját érdekében is kívánatosnak fogja tartani. (Helyeslés bal felől.) Szembeszökő az Magyar-