Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-127

§0g 1ST. ortEáf»g Kiét 1SW, daecember aö-án, kedden jába. Felvette nemcsak akként, hogy ezt, mint egy valósítandó feladatot állította oda, hanem akként, hogy az anyagi segédeszközöket is elő­irányoztuk, a melyekkel ezen felállított program­mot fokozatosan meg kell valósítani. Én azon nézeten vagyok, hogy társadalmunkban és köz­életünkben van egy betegség és ez az, hogy ilyen nagy közgazdasági átalakulásoknál, ha nem is mindent, de túlnyomó részben igen sokat követel a társadalom a kormánytól. (Úgy van! jobb felől.) Pedig épen az iparfejlesztés az a tér, a hol a kormánynak irányító, segítő és egyene­sen vezérlő szerepe mellett túlnyomó részt tulaj­donítok a társadalomnak, a mint hogy ez első sorban azokat az iparosokat illeti, a kiknek helyzetéről van szó. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) És itt kénytelen vagyok constatálni azon nagy átalakulást, mely az eszmék tisztulása foly­tán e tekintetben az utóbbi években végbement; kénytelen vagyok constatálni azt, hogy úgy általában mezőgazdaságunk emelése érdekében, de különösen a felvidéki népek mezőgazdaságá­nak javítása érdekében a földmívelési tárcza körében megtettünk mindent, a mit okvetlenül meg kellett tennünk. Ilyen első sorban a ragályos tüdőlob megszüntetésére, az állategészségügy rendezése, a mezőgazdasági törvény egyes részei­nek átalakítására s a talajjavításra vonatkozó intézkedések s ez utóbbiak nemcsak ott hajtat­nak végre, a hol vízzel van bajunk, hanem ott is, a hol azoknak iniciálása a gazdaság nagyobb intensivitásának egyik előfeltétele. (Általános he­lyeslés a jobboldalon.) Isem kívánom tagadni, hogy e tekintetben több és nagyobb teendők végrehajtása illet meg bennünket s legyenek a t. képviselő urak meg­győződve, hogy a kormány az első lépés után nem fog megállani s ezen vidékek mezőgazda­sági viszonyainak javítására mindent el fog kö­vetni. (Általános helyeslés.) A másik, a mit e tekiutetben tennünk kell, a kisipar érdekeinek megóvása, a háziipar fej­lesztése és a nagy iparnak különösen azon he­lyeken való nagyobb mérvű támogatása. (Álta­lános helyeslés.) Én azt hiszem, hogy ezen a téren sem nézzük tétlenül a dolgokat, hisz eddig is sok történt és most is egy rendszeres ipartevé­kenységet kívánunk kifejteni épen a társadalmi tényezők közreműködése mellett, hogy a kijelölt irányban s a megkezdett úton, melyet már is eredmények koszorúznak, nagyobb mérvű actio indíttassák meg. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Daczára annak, hogy a kormánynak ebben a tekintetben is van programmja, nagy köszö­nettel tartozom azon képviselő uraknak, kik a felvidék érdekeinek megóvása szempontjából itt concret javaslatokkal léptek fel. Köszönettel tar­tozom pedig nem azért, mintha talán ezen javas­latok mindegyikét helyeselném, mert voltak azon javaslatokban olyanok, a miket kivihetőknek nem tartok, sőt volt azok közt olyan is, a mi ha megvalósíttatnék, egyszerűen nem a javulásnak, hanem a rosszabbulásnak jelenségét vonná maga után. Ilyen az, a mi a felvidék lótenyésztésére nézve hozatott fel. (Derültség a bal- és szélső bal­oldalon) De, t. ház, köszönettel tartozom azon képviselő uraknak, a kik felszólalásaik által közreműködnek arra, hogy az eszmék e tekin­tetben tisztázódván, a jövőben követendő irány praeeise megjelöltessék. És én daczára annak, hogy azon oldalról ezen felszólalásokat annak bizonyságául szokták tekinteni, mintha ezeken a padokon a fölbomlás jelenségei mutatkoznának köszönetet mondok azon felszólalásokért; mert vagy őszintén veszik abbeli álláspontunkat, hogy mi nem a magunk érdekeinek, hanem csakis a közérdekeknek megvalósítására egyesültünk, hogy nem magánérdekek érvényesítését, hanem köz­szempontok megóvását és valósítását, az eszmék­nek tisztázását és tömörítését akarjuk érvénye­síteni ; vagy nem veszik ezt őszintén. Meszlény Lajos: Eddig nem így volt! Wekerle Sándor ministerelnök: Ha őszintén és komolyan veszik, a minthogy ko­molyan kell venni, még ezen felszólalások után is és ezekből a felszólalásokból is nem egy pártnak bomlására, hanem arra kell és lehet következtetést vonni, hogy ezen párt nem riad vissza attól, hogy ellenkező nézetek felvetése által az eszmék tisztáztassanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Épen ezért legyen meggyőződve gr. Apponyi Albert t. képviselő úr, hogy ezen pártnak épen az itt felhangzott ellenkező néze­tek szolgáltatják az egyik biztosítékot arra nézve, hogy nem lesz szükség arra, hogy saját érdekeinek vagy állásának és pártszempontjai­nak megóvása végett rendelkezésére álló eszkö­zökön kivtíl, a melyek jogosan igénybe vehetők, az administrationak pártszempontokból való egy­oldalú kezelésére szoruljon. (É'énk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Majd meglátjuk!) Ennek a pártnak nem lesz szüksége arra, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy ki felé, mint az egyedül lehető és üdvözítő párt szerepeljen. Ez a párt nem ilyen maehinatiok­ban, hanem saját eszméinek tisztázásában, (Helyeslés a jobboldalon.) öntudatos keresztülvite­lében fogja azokat az eszközöket keresni, a melyekkel politikáját valósítani képes lehet. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Most engedje meg nekem a ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy a tulaj donképi financiális és köz­gazdasági részről letérve, a szorosabb értelem­ben vett politikai kérdésekre térjek át. (Halljuk! Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents