Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-127
J04 Js- or^ágoB filös 189ä. deeiember 20-án, kedden. kozva még csak egyet vagyok bátor megjegyezni, a mi tulajdonképen nem az én dolgom hogy t. i. ő felpanaszolta azt, hogy sehol sem oly aránytalan a földadó, mint épen nálunk. (Igaz! hal felől.) Nem akarom kétségbe vonni, hogy az bizonyos tekintetben aránytalan, de már határozottan tagadnom kell azt, hogy ennek az az oka, mintha a földadó megszabásánál pártpolitikai szempontok játszottak volna közre. Közel 10 év választ el minket a földadó-százalék megszabásától és ezen 10 év elég arra, hogy az egyéni érdekektől eltekintve objective bíráljuk meg a dolgot és hogy ha irrealitások történtek, azok ennyi idő alatt napfényre jöjjenek. De merek utalni ezen 10 év tapasztalataira, hogy egyes igen sporadicns esetektől eltekintve, a földadó-százai ék reális alapon, tiszta kézzel való megállapítása ellen panaszok nem merültek fel. Méltóztassék e panaszokat felhozni, mert nem elég azokra csak ráutalni, hanem ma, midőn oly hosszú idő folyt le a földadó megállapítása óta, hogy e panaszok kiforrhatták volna magokat nem föltevésekkel, hanem concrét esetekkel kell előállani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hanem megmondom, mi volt tulajdonképeni oka, leghathatósabb tényezője annak, hogy a földadó-százalékot nem lehetett egyenlően megállapítani. (Ralijuk ! Halljak !) Először az, hogy a mi egész gazdaságunk nagy átalakulásban van. Korábban nem jövedelmező földek, egész vidékek, időközben jövedelmezőkké lettek és viszont a vasúti összeköttetések létesítése folytán egyes oly birtokok, melyek elszigeteltségüknél fogva az ottani helyi piaezot uralták, akkor, a midőn a vasúti összeköttetés folytán a nemzetközi forgalomnak lettek tényezői, elvesztették e kizárólagos helyzetüket és jövedelmük csökkent. (Úgy van! a jobboldalon.) Maga közlekedési eszközeink fejlesztése óriási befolyással van a jövedelmek átalakulására és így ez természetesen mellőzhetetlen indoka annak, hogy a 10 év előtt megállapított földadó nem felelhet meg teljesen a mai viszonyoknak. De van még egy harmadik tényezője is annak, hogy e megállapítás nem lehetett arányos. Köztudomású ugyanis, hogy a földadót akkor állapították meg, mikor nagyobb árvizek és belvizek voltak az országban s ép ezért széles és nagy földterííletek, a melyek legtermékenyebb földeink közé tartoztak, kiliagyattak, vagy alsóbb osztályba soroztattak, holott időközben a vízszabályozási müveletek keresztülvitele és a belvizek megszüntetése folytán ama terméketlennek felvett területek most a legdúsabban jövedelmeznek. En tehát csak azt hiszem, hogy ha tud a t. képviselő úr adatokat, melyekből azt következtetheti, hogy politikai és pártszempontok érvényesültek a tiszta jövedelem lékának megállapításánál, nem mondom, hogy itt hozza fel, mert nem akarom e kellemetlen helyzetbe hozni, hanem közölje velem az adatokat. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Legyen meggyőződve, hogy mindent el fogok követni, hogy azok kellő mértékükre redueáltassanak. (Élénk helyeslés jobb felől.) A másik, a mit e tekintetben fel akarok hozni, a következő (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr kérdést intézett hozzám, hogy a földadó százalékának megállapítása iránt szándékozom-e törvényjavaslatot előterjeszteni? Igenis, t. ház, szándékozom törvényjavaslatot előterjeszteni. Igen jól méltóztatnak tudni azt, hogy a törvényjavaslat előterjesztésének egyik nehézségét képezte a horvát földtehermentesítési járulék szabályozatlansága. Ez a múlt esztendőben megoldatott, úgy, hogy nézetem szerint most már nincs indok arra, hogy a földadó-százalék végleges, helyesebb és több évre terjedő megállapítása iránt a kormány előterjesztést ne tegyen. Ebbeli előterjesztésemet, vagy az egyenes adókra vonatkozó előterjesztéssel kapcsolatosan, vagy még azt megelőzőleg fogom tenni. (Helyeslés jobb felöl.) Nemcsak Márkus József, hanem részben Horánszky Nándor képviselő úr is annak igazolásául, hogy mily szigorú kézzel kezeltetik a pénzügyi administratio, mily kíméletlenül járunk el az adózók irányában, felpsnaszolja azt, hogy ráutaljuk a községekre a fogyasztási adókat. Ezt Márkus képviselő úr mondta. Horánszky Nándor képviselő úr pedig azt is kiemelte, hogy az általános jövedelmi pótadó bevallására semmi, segédeszközt nem nyújtunk. Mindkét tekintetben leszek bátor felhozni egyet-mást, a mi talán nem annak igazolására szolgál, hogy e tekintetben a pénzügyi administratio eljárása kíméletlenebb az eddiginél, hanem annak igazolását képezi, hogy a méltányosság követelményeinek megfelelőleg járnak el e tekintetben is. (Halljuk! Halljuk!) A ráutalásra vonatkozólag ezelőtt az volt a szokás és a törvényes intézkedés, hogy a megállapított ráutalási összeg véglegesnek tekintetett, az semmi további módosítás alá nem vettetett, hanem a község a ráutalt összeg megfizetésére volt köteles. Ugy az administrativ eljárásnál, mint a legutóbb hozott fogyasztási adó novella folytán törvényeg intézkedésképen azt a könnyítést léptet tem életbe, hogy ráutaljuk ugyan a községre az összeget, de ha a község elkövet mindent, hogy a ráutalt összeget beszedhesse és ez mégis vesztességgel jár a községre nézve, ez revisio tárgyává tétetik és a veszteség a község terhéből leíratik. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ez nem annak a bizonyítéka, hogy szigorúbb a kezelés, hanem annak, hogy addig, míg átfogóbb reformot leszünk képesek