Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-127

wo ífí, #tiéf« ülés 18tf. december 80-án, k«<táea« ben rejlik, csak az a kérdés, hogyan és hol. Ne csináljon pártpolitikát a t. kormány az administratioban. (Úgy van! a baloldalon.) Az administratiot, azt a közhatalmat, a melyet a törvények adtak kezébe, az ország érdekében ne annak a pártnak az érdekében használja fel, a melynek bizalmát a parlamentben bírja. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ne csináljon pártpolitikát különösen a királylyal szemben, mert ha van Péchy Tamás t. barátom beszédének egy fénypontja, a mely nemcsak ennek a beszédnek fénypontja, hanem az ő egész tiszteletreméltó közpályájának és a közügyek terén való működésének megkoronázása. (Hosszas, zajos éljenzés a baloldalon.) Azok az őszinte, nyilt, férfias, a fejedelem iránti hűségtől épen úgy, mint a régi magyar önérzettől duzzadó szavak voltak ezek, melyeket ő a nemzet és a korona közti viszonyra nézve elmondott. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Mindenekelőtt a koronával szemben kötelessége tehát a kormánynak nem csinálni pártpolitikát. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) A korona bizalmát nem tekinteni egy párt kizárólagos monopóliumának, hanem a korona bizalmát megnyerni az egész nemzetnek, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) a nemzet összes tényezőinek, mert csak a nemzet összessége méltó arra, hogy a koronával, mint egyenrangú factor álljon szemben s hogy vele a bizalomnak és ragaszkodásnak viszonyába lépjen, nem egy párt. (Hosszantartó élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) És ha ezen úton halad a t. kormány, akkor elérünk egy nagy dolgot. (Halljuk! Halljuk !) Nem érjük el azt, hogy a mint magamat bevezetőleg is kifejeztem, azokat a politikai differentiákat, a melyek köztük fennállanak, elkerüljük. Azok álljanak fel, azok mérjék össze a fegyvert a diseussionak terén, azok harczoljanak; minden harcznak eredménye mégis mindig csak a nemzet jogainak biztosítása és a nemzetnek előhaladása lesz. De elérhetjük azt, hogy igenis eleget tehetünk annak az óhajtásnak, melyet Hegedűs Sándor t. képviselőtársam, a pénzügyi bizottság előadója kifejezett, hogy t. i. parlamentünk munkaképes legyen és sikeres, üdvös alkotásokkal tegye magát emlékezetessé. (Helyeslés a bals szélső baloldalon.) Az a támogatás, melyet mi e tekintetben kilátásba helyezünk, nem állhat abban, hogy előre biztosítsuk a t. kormányt összes javaslatainak elfogadásáról. Az lehetetlen ; de ha a többség nem csinál hatalmi politikát, akkor az ellenzék sem csinál hatalmi politikát; (Úgy van! a baloldalon.) ha a többségnek és a kormánynak pártpolitikája nem abban áll, hogy a hatalmat a maga monopóliumának fentartására használja, hanem abban, hogy a nemzet szabadon nyilvánuló közvéleménye előtt versenyez velünk az Üdvös politikának hirdetésében, a sikeres munka teljesítésében: akkor a mi pártpolitikánk sem fog többé abban állni, hogy hatalmi akadályokat gördítsünk a parlament munkája elé, (Élénk helyeslés.) hanem a mi pártpolitikánk kizárólag abban fog állni, hogy azokat az eszméket, melyeket jobbaknak, helyej sebbeknek, erőteljesebbeknek tartunk, szembeállítsuk a kormány és a többség által képviselt eszmékkel. (Élénk helyeslés á bal- és szélső baloldalon.) Ennek reményét tapasztalom a mostani általános vitában és azért, bár politikai álláspontomnál fogva határozati javaslatomat fentartom és annak elfogadását kérem, hiszem, hogy ez a vita üdvös eredményt mutat majd fel a haza fejlődésének történetében. (Élénk, hoszszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon. Szónokot többen üdvözlik a ház minden oldaláról.) Elnök: T. ház! Vajay István képviselő úr személyes kérdésben kivan felszólalni. (Zaj. Felkiáltások: Öt perez szünetet kérünk.) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztve volt ülést ismét megnyitom. Vajay t. képviselő úr kíván félremagyarázott szavai helyreigazítása érdekéből szólni. Vajay István: T. képviselőház! Félremagyarázott szavaimnak helyreigazítása czímén a t. ház kegyes engedelmével leszek bátor néhány szót szólni. (Halljuk!) Előttem szólott gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam rossz néven veszi tőlem, hogy én politikai frivolitásnak neveztem a szerinte politikai bölcsességet és úgy látszik, hogy épen ez a szó az, a mi az ő nemes és érzékeny szívét sérti és vérezi. Bocsánatot kérek, mielőtt ezen szót ezen díszes testület előtt kiejtettem, meditáltam, hogy minő szót használjak ezen fogalom jelzésére, a a melyet válaszúi kívántam tekintetni t. képviselőtársam azon felszólítására, hogy ha mi a házassági reformtervezethez hozzá nem is járulhatunk, illetőleg azt elő nem is segíthetjük, a mi ránk nézve erkölcsi lehetetlenség, legalább ne csináljunk belőle casus bellit. Kérem alázattal, az én hit- és erkölcsi szerény ismereteim szerint hit és erkölcsi kérdésekben egy egy,házinak nem lehet más meggyőződése, mint egy világinak és ha azt tapaszt iljuk, hogy az egyik valamely irányt nem követhet, akkor ugyanezt az irányt :\ másiknak sem szabad követni. És ha mi mégis felszólítást kapunk arra nézve, hogy egy általunk erkölcsileg nem követhető