Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-127

ISI or»*Agos ülés 188S. í«e«mb*r 20-án, kéád#», 191 való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvasta a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasása után elfogadni: igen vagy nem? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadja és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás ezéljából a főrendekkel közölni határozza. Következik az 1893 ki állami költségvetés tárgyalásának folytatása. Gróf Apponyi Albert képviselő urat illeti a zárszó! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn szemlét tartani készülök a lefolyt nagy érdekű vitának eredményei felett, csak a legfontosabb momentumokra kívánok szorítkozni; azokra is csak általánosságban. Ke várják tehát azon t. képviselő urak, kik a vitában részt vettek, hogy az ő felszólalásaikkal, a mennyiben az én felfogásomtól eltérnek, egyenkint polemisáljak. Különben is kénytelen vagyok az igazsághoz híven constatálni, hogy ha a történt nyilatkozatok részleteibe belemennék, azon nyilatkozatok részleteibe, melyek a t. túloldalról történtek, sokkal több volna az, mi nekem az elismerésre, mint az, mi a polémiára és vitatkozásra szolgáltatna alkalmat. Ez áll t. képviselőház a túloldalon felszólalt t. képviselő urakra kivétel nélkül. Ha mégis kiemelem a vita folytán történt nyilatkozatokból Péchy Tamás igen t. barátom és Morzsányi Károly t. képviselő úrnak felszólalásait, teszem ezt azért, (Halljuk! Bálijuk!) mert ezekben nyilatkozott meg a legpregnánsabb;.n, a legerőteljesebben az az új szellem, mely úgy látszik, átleugi vitatkozásainkat; az az új szellem, mely úgy látszik a túloldalon is meghonosált és mely hogyha ott tényleg terjed, hogyha ott tényleg dominál, öszszes parlamenti és politikai viszonyunk lényeges javulására van reményünk. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Madarász József: Mi is azt kívánjuk! Gr. Apponyi Albert: Azonban bármily kedvezők is legyenek ezek a jelenségek és bármily készségesen ismerjem is el ezeknek kedvező és jelentőségteljes voltát, még sem szabad ily impressiok hatása alatt komoly és mélyreható politikai difFerentiákat — hogy magamat úgy fejezzem ki — elkedélyeskedni. (Úgy van! bal felől.) Különösen a parlament viszonyainak javítását illetőleg meg kell jegyeznem, hogy habár az említett jelenségek, a tapaszt ,lt objectiv hang, a minden párttal szemben méltányos, az önérzetet és meggyőződésnek függetlenségét kifejezésre juttató felszólalások a parlamenti helyzet javításához hozzájárulhatnak : de annak gyökeres orvoslása valóban csak a gyökereiben való orvoslás által érhető el, (Helyeslés a bál- és szélső Idoldalon.) csak úgy érhető el, ha mindazokon kivííl, melyeket Horánszky Nándor múlt szombati fényes beszédében a magyar parlamentarismus dicső traditioihoz tartozó mozzanatokként felsorolt, ha mindezeken kívül és felül és pedig főleg, komolyan és minden utógondolat nélkül tényleg hozzálátunk a parlament gyökereinek : a képviselőválasztásoknak terén fenforgó állapotok orvoslásához. {Igás! TJgy van! a bal-és szélső baloldalon.) Ez, szerintem a mi legelső, legsürgősebb, legfőbb munkánk. melynek sikerrel elvégzésétől — túlzás nélkül lehet mondani — nemzeti önállóságunk biztosítottsága, nemzeti haladásunk jövője függ.(Úgyvan balfelöl) És a t. kormánynak nem egy alkalma nyílik most, hogy ez iránti szándékainak őszintesége és komolysága felől minket tájékoztasson még mielőtt a reformjavaslatokkal lépne a ház elé. Alkalma nyílik neki nem egy pótválasztásnál arra, hogy megmutassa, mily értelemben, mekkora loyaíitással, mekkora jogtisztelettel akarja a jelenlegi, bár hiányos, de helyes alkalmazás mellett nem feltétlenül rossz törvényt alkalmazni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Valamint a közigazgatási reform csak mintegy előre vetett árnyékát mintegy előre elénk rajzolt képét fogja adni, — mondom: fogja adni, mert a jelenlegi kormány működése sok kai rövidebb, semhogy történt tényekről szólhatnánk, (Úgy van! bal felől) az a szellem, melyben a t. kormány a mostani közigazgatási szervezetet vezeti és felhasználja: ép úgy a választási reform terén megérlelt szándéklatai, azok komolysága és megbízhatósága felől tájékozást fog nekünk nyújtani az a mód, melylyel az előforduló pótválasztásoknál a jelenlegi választási törvények alapján respectálni és biztosítani fogja mindenkire nézve a választások szabadságát. (Helyeslés bal felöl.) Áttérve a vitának legfőbb mozzanataira, én is ahhoz akartam alkálin ízkodni és ahhoz akartam magamat tartani, a mit Horánszky Nándor t. barátom oly igen helyesen mondott, hogy tudniillik nem ezélszeríí, ma miellőtt még eoncrét javaslatok a ház asztalára letéve lennének, az egyházpolitikai kérdéseknek folytonos általános bolygatásával foglalkozni és így ezt a thémát kerültem volna egészen. Nem tehetem azonban ezt két incidens folytán, melyeknek egyike e házban, másika e házon kívül folyt le. Ez utóbbi különösen oly nagyfontossággal bir, hogy kötelességem ezen első alkalmat megragadni, hogy ahhoz hozzászóljak. (Halljuk! Halljuk!) Az első mozzanat, mely engem arra kész-