Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-125

185. nrsjsAgos Blés 1892 deezember 17-én, szombaton. 155 szintén ezen a telepen van, utasítást adott, hogy a kút vize 24 óra alatt zárassék el, a vízvezeték 3 hét alatt hozassék be, az árnyékszékek 8 nap alatt vízzáró készülékkel, a csatornanyilás 24 óra. alatt siphonnal láttassák el. Ezen határozatoknak eleget tett a háztulajdonos. Időközien a kerületi elöljáróság a törvény 164. §-a értelmében helyi járvány bizottságira alakult át és mint ilyen, október 11 én újabb határozatot hozott, miután a háztulajdonos már az első határozatnak megfelelt. Ezen határozat szerint köteleztetett a háztulajdonos, hogy az istállókból a korhadt padlókat távolítsa el és 14 n;ip alatt tégla-padlózattal lássa el s minden istállóban a vízvezetéket vezesse be; elrendel­tetik továbbá, hogy a szeraétgödrök pontosan és állandóan ftrtőtleníttessenek és a födelek vas­pántokkal megerősíttessenek. A jelentésben szá­mos lakás van felsorolva, a mely fertőtlenítte tett. Hosszú volna mindezeket felsorolni, (Hall­juk! Halljuk!) hanem áttérek különösen a követ­kezőkre. Három lakásról az mondatik, hogy oly alacsony, hogy annak magassága még meg­közelítőleg sem felel meg a kellő mértéknek és ennélfogva felemelése elrendeltetik. Ha ezen intézkedésnek elég tétetik, akkor a lakások hasz­nálata megengedtetik. Végre utasíttutik a ház­tulajdonos, hogy a lakásokat fertőtlenítse és ellenőrizze azt, hogy a lakások szellőztessenek. Ezen határozat kelt október 11-én. Ezen határozat ellen a háztulajdonosok október 16-án felfolyamodást intéztek a belügyminister­hez azon az alapon, iiogy a helyi járvány bi­zottság túllépte hatáskörét és kérték, hogy a határozatnak azon pontjait, melyek az istálló padlózatának módosítására, az udvar kikövezé­sére s a szobák felemelésére vonatkoznak, a beltigyminister függeszsze fel, ellenben a hatá­rozatok többi részének, nevezetesen a mi a fertőtlenítésre, némely lakások kiürítésére stb. vonatkozik, önként alávetették magukat. A fel­folyamodás azzal indokoltatott, hogy a helyi járványbizottság törvényes hatáskörét túllépte. Ennek folytán a belügyminister oki 16-án (Felkiáltások a szélsőbalon: Ez hamar volt!) le­küldte ezen fel folyamodást a törvényhatósági járványbizottságnak jelentéstétel végett. A tör­vény 164. §-a ugyanis azt mondja, hogy az egészségügyi bizottság veszélyes járványok al­kalmával törvényhatósági, egészségügyi bizott­sággá, illetőleg járványbizottsággá alakul át és ezen járványbizottságot a törvény rendkívüli teljhatalommal ruházza fel; többi között azt is rendeli, hogy annak határozatai a niinisteriuin­hoz csak birtokon kívül fellebbezhetők. Azt is mondja továbbá, hogy Budapesten a járvány ­bizottság támogatására a kerületi elöljárók el­nöklete alatt külön helyi járványbizottságok alakíttatnak, melyeknek részletes teendőit a járvány minőségéhez és terjedelméhez képest a törvényhatósági járványbizottság határozza meg. A felfolyamodók ezek alapján azt mondták, hogy a helyi járványbizottság törvényes hatáskörét túllépte. Erre a törvényhatósági járvány-bizott­ság f. évi október hó 25-én jelentést tett, mely­nek ide vonatkozó részét fel kell olvasnom, mert ezen fordul meg a kérdés. Azt mondja t. i. a törvényhatósági járványbizottság, hogy: »az V. kerületi járványbizottság elnökének jelentését bemutatja, a melyben elismertetik, hogy az V. ker. járvány bizottság 1892. évi október hó 14-én ennyi meg ennyi szám alatt kelt határo­zatával egyes i tézkedései tekintetében hatás­körét túllépte. Ezt tehát elismeri maga az V. ker. járványbizottság. E szerint ezen intézke­dései, mint az istálló kikovezése és csatornázása, nemkülönben a konyhák kövezése, az épületek magasítása és az udvar kikovezése iránt hozott határozatai, miután ezek más illetékes hatósá­goknak törvényes hatáskörébe tartozó építés­rendőri ügyek, hatályon kivül volnának helye­zendők és a kétség kivül sürgős intézkedések megtételére az illetékes hatóságok volnának uta­sítandók, ellenben a hivatkozott határozat azon része, mely panasz tárgyát nem képezi, s a melynek végrehajtása, az V. ker. járvány bizott­ság feladatát fogja képezni, a mire nézve egy­úttal figyelmezte em, hogy e határozatait saját körében a legerélyesebben hajtsa véyre, mire nézve különben is nagyméltóságudnak fent hivat­kozott leiratának végpontjában a legmesszebb tneno támpontot nyertük«. Ezt jelenti a törvény­hatósági járványbizottság. E jelentésből kitűnik, hogy először a helyi járvány-bizottság, az V. ker. járványbizottság maga beismerte, hogy hatáskörét txihépte, má­sodszor az, hogy a törvényhatósági járvány­bizottság, mely a törvény 164. §-a értelmében a helyi bizottságok hatáskörét esetről-e-étre hivatalból megszabja, hivatalosan bejelentette, hogy az V. ker. járványbizottság bizonyos ha­tározataival hatáskörét túllépte. E jelentés fo y­tán a volt belügyminister tír f. é. november hó 15-én az istállók kikovezése és csatornázása, a konyhák kövezése, az épületek magasíiá-a és az udvar kikövezéséte vonatkozó határozatokat hatályon kivú'l helyezi és felhívja, a főváros törvényh itóságát, hogy a javaslatához képest intézkedjék az iránr, miszerint ezen fennebb fel­sorolt rendelkezésekre nézve az illetékes ható­ságoknál az ügy sürgős voltánál fogva mielőbb fokozatos határozat hozassék. (Helyeslés jobb felől.) A hivatalos határozatnak egyéb, a háztulaj­donosok által nem felebbezett részét ellenben a belügyminister fentartotta. 20*

Next

/
Thumbnails
Contents