Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-125
| 4'g läé, oMiáfOí üiés 1882, «leeüetiiht*r 17-4 mennyi előiratott, hajtatott be. Ezt én nem difficultálom, de igenis állítom, hogy a pénzügyminister úrnak nincs és nem leliet panasza a pénzügyi administrationak nemcsak hatályos, de kérlelhetien működése ellen is. Igaz, mosolygások között szedetik be néha az adó s ez talán a t. pénzügyminister úr temperamentumának szintén javára írandó fel, hanem azt aztán ismétlem, hogy ebben az országban az a kérlelhetetlen fiscalis politika uralkodik, a melynek uralkodnia szabad nem lenne. {Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) De hát, t. ház, mennyi körülbelül azon öszszeg, mely újabb teheremelések nélkül a pénzügyminister árnak még rendelkezésére állhat, szemben azon kívánalmakkal, a melyeknek bekövetkezését már ma előre láthatjuk? Szerintem mintegy 6—7 millió forint az a latitude, mely az 1891-iki zárszámadás eredményeképen még mindig rendelkezésére áll a pénzügyminister úrnak, ha levonjuk azon többletet, a mely az egyenes adóknál és italmérési adónál levonható. Ezen összeggel azonban miféle aspiratiók állanak szemben? Méltóztassanak rsak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Itt van a néptanítók fizetésének javítása, a felekezeti középiskolai nyugdíjak dotatioja; továbbá mint ideiglenes kiadás a mármarosi vasút kiépítése és a kiállítás költségei; mint állandó kiadás az anyakönyvek behozatalával járó tehertöbblet, melynek mértékéről nekem fogalmam sincs, de a melyet kicsinynek nem tarthatok ; itt van az országgyűlési kiadások szaporodása; itt van a megyei tisztviselők fizetésének további javítása; itt van a hadügyi kiadások állandó fokozása, mely elől aligha foghat kitérni a t. kormány: (Igaz! tJgyvan! a bal és szélsőbalon.) ott van továbbá mai államháztartásunk kiadásainak lassú, de fokozatos fejlődése; ott van a forgalmi eszközök szaporításának szüksége, melyeknél a mai állapotok szerint, azt hiszem, nem fogunk megállapodhatni és a melyeknél mindig több kiadásra lesz szükség; itt van a közgazdasági érdekek javára hozandó áldozat, melyet annyira nélkülözünk, mely nincs háztartásunkban kellő mértékben képviselve, mely a közteherviselésen vajmi keveset lendíthet; (Igaz! Úgy van ! baloldalon.) ott van az, a mitől tartok, hogy a valutarendezések folytán kimerülő pénztári készletek dotatiojára nem kell-e majd valami ujabb áldozatot hozni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassék ezen előrelátható és már ma biztos; n bekövetkezhető szükségnek mértékét összehasonlítani azon latitudedel, mely a pénzügyminister úrnak a terhek fokozása nélkül rendelkezésére áll s merem állítani, hogy a legnagyobb körültekintésre és takarékosságra van szükség, valamint a legnagyobb erőkifejtésre illetéktelen kérelmek megtagadására, ha nem akarjuk, hogy egy pár év múlva ismét ott legyünk, a hol voltunk, t. i, hogy deficittel álljunk szemben háztartásunkban. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Még csak egy mozzanatot akarok felemlíteni s aztán befejezem beszédemet, különösen pedig annak unalmasabb részét, a pénzügyi részt. (Halljuk! Halljuk ! a bal- és a széhö baloldalon.) A t. ministerelnök úr megemlékezett azon reformokról, melyekre mai adóztatási rendszerünk mellett valóban égető szükség van. (Hall/uk! Halljuk!) Ezen reformok két irányban bírnak fontossággal s két irányra kell azoknak kiterjedniük. Ezen irányok egyike az, hogy a mi különböző adónemeink egymás közt sem hirnak azzal az egyenletességgel, a melylyel a közteherviselés szempontjából birniok kellene. A különböző adónemek közt nincs meg az az igazságosság, melynek elérésére ép a közteherviselés egyenletessége szempontjából törekednünk kell. A másik irány pedig az, hogy maguk az egyes adónemek önmagukban véve is igazságtalanok és egyenlőtlenek. Itt van a földadó, t. ház, melynél esak úgy mellesleg kérdem meg a t. pénzügyminister urat, hogy vájjon az adószázalék megállapítására vonatkozó törvényjavaslat, jóllehet a felszólaI lásokon már rég túl vagyunk, miért nincs a ház 1 előtt? Mi az oka annak, hogy az még beterjesztve nincs? A földadó terén ebben az országban a leg • nagyobb egyenlőtlenség uralkodik. (Igaz! Igaz! bal felől.) Ha majd azt a statisztikát birui fogjuk, melyet a földadó-kataster földolgozás.ikép kapni fogunk, akkor birni fogjuk, hogy talán összes adónemeink közt a földadó az, melyben az I ország különböző vidékeit tekintve, a legnagyobb | aránytalanság uralkodik. (Úgy van! Úgy van! j a bal- és szélső baloldalon.) Megmondom az okát annak is, hogy miért. Azért, mert az oly időben keletkezett, oly időben létesíttetett, mikor a politikai üldözések ebben az országban napirenden voltak. (Igaz! Igaz! a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondások jobbról) T. ház! Ha én ilyen súlyos kijelentést teszek, akkor annak megvan a maga oka. (Halljuk! Halljuk!) Kezemben van egy memorandum, melyet a földadó-szabályozási művelet keresztülvitelénél szerepelt egyik legkiválóbb tényező készített. S mondhatom a t. minister I urnak, hogy ebben, még pedig adatszerűleg, j helyre és nevekre, tényekre és eljárásra vonatj kozólag oly dátumok foglaltatnak, melyek engem I arra jogosítanak fel, hogy sajnálatomat fejezzem
