Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-124

132 124. országos ülés 1892. űeczember l«-án, péntekem a nemzet erkölcsi vagyonában. (Igaz! Úgy van! a jóbbo'dalon.) Ennek az erkölcsi vagyonnak egyik legfényesebb drágaköve az a tudat, hogy Magyarországon vannak kérdések, a melyekben nincs és nem lehet pártkülönbség soha, hogy Magyarországon mindenki, egyesek és pártok mint egy emiser készek síkra szállni Magyarország alkotmányos jogainak védelmére és másfelől, hogy Magyarországon egyesek és pártok törhetetlen hűséggel ragaszkodnak és fognak ragaszkodni jó és rossz napokban Magyarország koronás királyához. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon ) Tudom azt, hogy (Halljuk! Halljuk!) ez a tény megvan, de nem elég, hogy megvan, hanem annak közudomására is kell jutni, mert csak abból, ha köztudomásra jut, meríthet maga e nemzet elég önbizalmat, csak ez által szerezhet másokkal szemben is oly erkölcsi súlyt, melylyel bizalmat ébreszt és bizalmat érdemel. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Ép azért azt hiszem, hogyha nemzeti politikát akarunk követni és pedig nemzeti politikát nem a jelszavak, h;inem a tettek mezején, el kell hagynunk azokat a vádaskodásokat, melyek csak csorbát ejthetnek a nemzet erkölcsi reputatioján és fogjunk hozzá ki-ki saját elvei és saját meggyőződése szerint, de egymás hazafiságának kölcsönös tiszteletben tartása mellett a hasznos munkássághoz. (Élénk helyeslés jobb felöl) Az igen t. túloldalról többen tettek említést a parlamenti helyzetről. (Halljuk! Halljuk!) Nemcsak én constatálom, hanem mindnyájan egyaránt szomorú >n constatálhatjnk, hogy a parlamenti élet az utolsó években nemcsak a meddőség korszaki volt, hanem hogy abban igen sok oly jelenet és jelenség fordult elő, a milyenre a múltban példát nem találunk és a melyeket azt hiszem mindannyian mellőzendőnek tartunk. (Helyeslés jobb felöl.) Én nem követem a t. képviselő urakat arra a térre, hogy kutassam, hogy ki ezeknek a jelenségeknek az oka? (Egy hang a S-élsö baloldulon: Az az érdekes! Halljuk! Halljuk! jobboldalon ) Meglehet, hogy érdekes és az is meglehet, hogy én ugyan a magam részéről kívánom, hogy ez igy ne legyen, szükséges lesz még a jövőben ezzel is foglalkoznom. Ma azonban nem kívánok vele foglalkozni, fentartom ezt magamnak későbbi alkalomra és fentartom annyival is inkább, mert azt hiszem, teljesen jogosult lehet a bajok forrását is kutatni, a bűnösre is rá mutatni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) De frivol eljárás nézetem szerint az, a mely bűnöst vagy bűnbakot mutat ki és aztán nem csinál semmit. (Helyeslés a jobboldahn.)\l& egyszer bajokat észleltünk, akkor a főkérdés nem a bűnösök megbüntetése, de a bajoknak elhárítása. (Igaz ! Úgy van ! a jobboldalon. Élénk ellenmondások a baloldalon.) Madarász József: Mind a kettő együtt! (Zaj. Halljuk!) Tisza István : Ápponyi Albert t. képviselőtársam rámutat egy módjára az orvoslásnak, a melyet bármennyire kívánjam is a polémiát mellőzni, nem hagyhatok szó nélkül. A t. képviselő úr azt mondja, hogyha egy kisebbség rakonczátlankodik, akkor oszlassa fel a kormány a képviselőházat, büntesse meg a nemzet azt a rakonczátlankodó kisebbséget. Ezt én egészen új theoriának tartom. Széles e világon még nem hallottam azt, hogy a kisebbségnek feloszlatási joga legyen. (Mozgás a baloldalon.) A feloszlatás jogosultsága igenis beáll eonflicttt* esetén a kormány és a többség között; de méltóztassanak megnézni, hogy mindenütt a világon, a hol a kisebbség rakoncátlankodott jutott-e eszébe annak a többségnek a feloszlatáshoz folyamodni, (Felkiáltások bed felöl: Igen, a múlt évben! Zaj.) vagy nem folyamodott-e ennél sokkal expeditivusabb eszközökhöz? De ezzel a kérdéssel sem kívánok tüzetesebben foglalkozni, (Nyugtalanság és flkiiltások bal fel'H: De sak halljuk!) nem pedig azon okból, mert merültek fel a legközelebbi múltban egyes jelenségek, a melyekből őszinte benső örömmel kezdem azon reményt meríteni, hogy nem is fog kelleni itt e bajoknak különösebb orvoslásáról gondoskodni. Megtaláljuk ezen orvoslást azon egyszerű tényben, hogy visszatérünk a magyar parlamentarismusnak régi, szép traditioihoz, (Ugy van! jobb felöl.) hogy mindannyian pártkiilönbség nélkül mellőzzük, megakadályozzuk, lehetetlenné teszszük az ilyen eljárást. (Élénk helyeslés jobb felöl Nagi nyugtalanság bal felöl.) Mindenütt a világon eminens kötelessége minden politikai férfiúnak és minden pártnak közreműködni a parlament méltóságának fentaitásán és emelésén, (igaz! Úgy van! jobb felől.) de különösen kötelessége minálunk. (Elnk helyeslés jobb felől.) Minálunk nemcsak a szabadelvtíség kérdése a parlament nymbusának fentarása. (Halljuk! Halljuk!) Nálunk egyenesen a nemzeti létnek a kérdése ez (Igaz! Úgy van! jobb felől.) mert Magyarországon magyar nemzeti kormányzat más, mint parlamentaris kormányzat nem lehet. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) És mert Magyarország nem fog fenállhatni tisztán csak az anyagi erőre támaszkodva, ha Magyarország kormányzatának, Magyarország parlamentjének az az erkölcsi nymbusa, az az erkölcsi tekintélye nincsen, a melylyel magához