Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-123
188. orsságos ülés 1892. deczember 15-én, csütörtökön. \ Q { dott el, a melyet az ott levő képviselők legalább háromnegyed része veszélyesnek és helytelennek tartott. Miért fogadta tehát el? Azért, mert a személyekre és egyénekre a hatalomnak lehet hatni és ritkán fog akadni, a ki ezen hatalommal szembe mer szállani. Hogyha ellenben intézmények által megbízottak is lettek volna azon képviselők között, ezek bizonyára szavukat felemelték volna azon határozat ellen, a melyet veszedelmesnek tartottak. így van ez, t. ház, más parlamentekben is s itt is úgy van. Nagy panaszokat hallok arról, hogy parlamentünkben, a mint mondják, párturalom uralkodik. (Halljuk! Halljuk! a szélsőhalon.) Bocsánatot kérek, a parlament a többség uralma a dolog természete szerint, akkor tehát, midőn valamely párt azt a hatalmat, melyet neki a nemzet adott {Ellenmondások a szélsőbalról.) — majd rá jövök arra is — megtartja, vélekedésem szerint épen azt teljesíti, mi az ő feladata, természetesen mindig azon körben kell maradnia, a melyet az ethika szabályai megszabnak. Elvileg ez így áll. De a mint már az előbbiekben is kifejteni szándékoztam,, az én vélekedésem szerint egy nemzet, mely csupán parlamenttel bír, nem bírván teljes garantiával s ez különösen a mi viszonyaink között nem nyugtathatván meg a nemzetet minden irányban, múlhatatlanul szükséges, hogy azon polgárok, a kik oda haza vannak, a maguk körében szintén bírjanak oly jogokkal, a melyek őket önérzetes polgárokká teszik, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) mely jogok nekik megadatnak azon czélból, hogy bárminő irányzat kerekedjék is felül a központban, a mi mindia: lehetséges, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) nekik meglegyen a módjuk, alkalmuk és joguk azt ellensúlyozni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezért tartom szükségesnek az autonómiát, azon autonómiát, mely régi alkotmányunk következtében kifejlődött. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) És itt ismételve ki kell emelnem, hogy én a régi megyei rendszert, a mint az ezelőtt létezett, fentarthatónak nem tartom és igen tévesnek tartanám ma azt az álláspontot, hogy a megyei rend-zer, mint megyei rendszer állíttassék helyre; mert ma már a városok is ép olyan, sőt gyakran nagyobb súlylyal birnak, mint a régi megyék és így, ha autonómiáról beszélek, mindig úgy beszélek arról, mint a mely a megyék, vagyis vidékek és városok köztulajdonát képezi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De e mellett teljes meggyőződésem az, hogy valamint a mai közigazgatás fejlettségénél fogva az a régi közigazgatás, a melyet mindnyájan, a kik idősebbek vagyunk, a megyéknél ismertünk, (Igaz! Úgy van! jobb felől.) helyre nem állítható, úgy áll az is, hogy a ki ma közigazgatási teendőket végez, annak azt hivatásszerűen kell tennie, (Úgy van! a jobboldalon.) annak nem lehet abban kontárkodnia, (Úgy van! jobboldalon.) hanem egész élete feladatának kell azt tekintenie. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Derültség a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) A dolog természetéből folyik az is, hogy az s a ki evvel foglalkozik, azt annak kitenni, hogy esetleg onnan, ha nem tetszik azoknak, a kiket épen ő tartozik rendben tartani, azok által kitétethessék: ezt én elfogadhatónak nem tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Magának az autonómiának sem oly lényeges feltétele nézetem szerint az, hogy e nélkül autonómia nem létezhetüék, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) mert méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy minden ember bizonyos gyengeséggel viseltetik azok iránt, a kiket ő helyezett a hivatalba és a kikkel folytonos érintkezésben van. Engem 1867-ben, mikor főszolgabíró akartam lenni, egyenesen vicispánnak választottak meg és én igyekeztem kötelességeimet ott teljesíteni. Nagy híve voltam akkor a megyei rendszernek, mert az akkor teljesen meg is tudott felelni az igényeknek. (Úgy van! a jobboldalon.) De azért nem vagyok sem elfogult, sem vak az iránt, hogy a mai viszonyok között azt úgy, a mint akkor volt, lehetetlen helyreállítani. (Helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ma, t. képviselőház, nem csupán közigazgatási hivatalnoknak kell lenni annak, a ki valamely hivatalt elfoglal, hanem egész hivatalt kell neki vezetni. Lehetetlen az, hogy a ki oda megy panaszra a közigazgatáshoz, azt a közigazgatási egyént keresse s nem tndja maga sem, hogy hol. Annak azt ott mindig meg kell találni, azonnal orvoslást kell neki nyerni, ha a közigazgatást jónak és helyesnek akarjuk fentartani. De az én meggyőződésem szerint az a kinevezett hivatalnok, a ki ott a megyénél a kötelezettségeit teljesíteni tartozik, a legnagyobb ellenőrzés alatt épen akkor lesz, ha a törvényhatóság azon bizottságainak, a melyek arra hívatva lesznek, joguk lesz őt ellenőrizni. (Helyeslés a jobboldalon.) En ezt az ellenőrzést, t. ház, nemcsak a törvényhatósági hivatalnokokra terjeszteném ki, hanem kiterjeszteném minden a megye területén működő állami hivatalnokra is (Helyeslés a szélső baloldalon.) és jogot adnék annak a törvényhatóságnak, nem úgy, a mint itt contempláltatott, hogy, ha valakinek panasza van, az talán még kérvénynyel forduljon ehhez az egyénhez; nem úgy, hogy a kinek igazságtalanság okoztatott, az tegyen panaszt, hanem úgy, hogy ha a törvényhatóság panaszt emel, annak a panasznak mindenesetre vizsgálat és indokolt eljárás legyen a következménye. (Élénk helyeslés a
