Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-94
94. orsKágos Hlés 1892. október 1-én, szombaton. S" jövedelmet biztosító reform kíván lenni. (Helyesles jobb felől.) Horánszky Nándor: Helyes! Csak úgy legyen! Wekerle Sándor pénzügyminister: Erre még leszek bátor valamit mondani (Halljuk! Halljuk !) A fogyasztási adóknál a 91-iki zárszámadás eredménye a tiszta bevételnél 10,387.000 forinttal haladja meg az 1893-iki előirányzatot, a miből azonban ismét leszámítandó az italmérési jövedéknek az a többlete, a melyre jövőre semmi körülmények közt nem számíthatunk. A bélyeg, jogilletékek és díjaknál a 91-iki eredmény 1,495.000 forinttal volt több, mint az 1893-iki előirányzat. Ugyanily többlet mutatkozik a dohánynál 969.000 forint; a lottónál 45.100 forint, a sónál 663.000 forint, a posta és távirdánál 30.000 frt, az állami vasutaknál 165.000 frt. Hogy az állami vasutak bevételéről bővebben szóljak, ezeknél nem hagyható figyelmen kivííl az, hogy a vasúti hálózat azóta is jelentékenyen növekedett. Nem hagyható figyelmen kivííl az, hogy az intensiv fejlőlésnek kétségt len jeleivel találkozunk. így hogy többet ne említsek, a korábban hanyatló irányt mutató személyforgalomban constans és folyton növekedő jövedelmi többletre számíthatunk; sőt a nagyobb relatiókból eredő jövedelmek mellett a helyi forgalomban, mivel a tömegárúk mellett a clarabárúforgalom és az élelmi czikkek forgalma is folytonos lendületet tanúsít, nagyobb bevételeket tapasztalunk. Ily körülmények között, azt hiszem, bizton lehet számítani arra az előirányzati összegre, a melynél többet már 1891-ben elértünk ; bizton lehet számítani erre, mert azt az időközben is beállott növekedést, melyet az imént voltam bátor okadatolni, az előirányzatnál nem is honoráltuk. De akkor, t. ház, midőn az államvasutak bevételeinek ezen növekedéséről szólok, nem mulaszthatom el, hogy még röviden vissza ne té'jek a kiadásokra is. (Halljuk.! Halljuk!) Az államvasutak kiadásait illetőleg, melyeket szintén j'elentékenyen emeltünk, megjegyzem, hogy a kiadások előirányzatánál igyekeztünk folytonosan javítani azon bajokon, melyek a személyzet túlságos elfoglaltsága és különösen a személyzetnek aránytalan kis honorálása tekintetében felmerültek. (Helyeslés a bal- és jobboldalon.) A fölszerelési és fentartási költségeket oly összegekben vettük fel, melyek a valódi szükségletek mértékének minden tekintetben megfelelnek, hogy mást ne említsek, a jármű-fentartási költségeket 516.000 forinttal emeltük, a mi többet tesz, mint az időközben beszerzett járművek költségei, úgy, hogy ha figyelembe veszszük azt is, hogy az újabban beszerzett jármüvek oly nagy mértékben javítást nem igényelnek, kitetszik, hogy a jármíí-fentartási százalékot 4-90°/o-ról 5'30°/o-ra emeltük. Azt hiszem, t. ház, ily körülmények között minden tekintetben bízvást megnyugodhatunk abban, hogy ezen tételek akként vannak előirányozva, hogy azok befolyására bizton számítanunk lehet. A kiadási tételek realitását illetőleg elég lenne utalnom azon tételekre, melyeket az imént, az egyes tárczák költségeinek ismertetésénél bátor voltam felsorolni. De mivel kiadási tételeink realitásán kivííl egy messzebb menő bizonyítékot is kell szolgáltatnunk arra nézve, hogy képesek vagyunk egy helyes kormánypolitikának anyagi segédeszközeit is megadni, habár ismétlésekbe is bocsátkozom, kénytelen vagyok felemlíteni azt, hogy a kereskedelmi tárczänál nemcsak forgalmi igényeinknek intensivebb kielégítését tartottuk szem előtt, nemcsak a posta és távirda, valamint a távbeszélő hálózat jelentékeny emelésére irányoztunk elő' többköltséget, hanem az abban felvett összegekkel egy legvitaíisabb és legeminensebb érdékeinknek, közgazdasági fejlődésünknek egyik előfeltételét képező hatékony tervszerű iparpolitikának is megadjuk segédeszközeit. (Elénk helyeslés jobb felől) A földmívelési tárcza keretében, t. ház — mert ez a másik közgazdasági tárcza — nemcsak a gazdasági szakoktatásra vettünk fel jelentékeny többleteket, hanem mindazon ágazatokat, melyek mezőgazdasági érdekeink megóvására, és fejlesztésére legvitalisabbak és legjelentékenyebbek, szintén dotáltuk. Miután ezen tárcza 23 czímét jelentékeny összeggel emelnünk nem lehetett, azon elvet követtük, hogy azon ágakat emeljük és dotáljak jobban, a melyek első sorban birnak fontos mezőgazdasági intézményeink fejlesztésére befolyással. így fordítottunk jelentékeny összegeket, mint már előbb voltam bátor felemlíteni, a ló- és marhatenyésztésre, hogy ez minél nagyobb szabásban legyen keresztül vihető. Egy, már előbb megállapított terv szerint megadtuk az eszközöket a gyümölcstenyésztésre s így fejlesztjük a culturmérnöki és vizépítészeti intézményeket is. Szóval t. ház, a földmívelési tárcza keretében a tevékenységnek oly tág tervét öleltük fel, a mely nemcsak elég egy kormány-tevékenységnek, hanem e kormány által követett politika elérésében közreműködő administrativ tényezőknek, sőt a társadalmi tényezőknek teljes mérvben való kihasználására és foglalkoztatására is elégséges. Megadtuk segédeszközeit egy helyes kormánypolitika folytatására, mert igaz, hogy nem minden egyes tárczát honoráltunk úgy, a mint kellene, de honoráltuk első sorban a fontosabb tárczákat és ez módot nyújt egy hatályos kormánypolitikára, 4*
