Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-111

278 nl- országos filés 1S92, uoTember 28 án, hétlön. és törvényhozói, midőn az 1848-iki pozsonyi országgyűlésen a nagy egyházpolitikai kérdések szóba hozattak és midőn a nagy reform két jelentékeny irányban megtétetett, hogy akkor az egyház e hivatott képviselői minő álláspontot foglaltak el a törvényhozással szemben. Akkor egyrészről arról volt szó, hogy a papi tized eltöröltessék s a papi tized eltörlése történt akképen, hogy az egyháznak hívatott képviselői, daczára annak, hogy az egyházi személyek anyagi javadalmazásának tetemes megcsökkentéséről volt szó, meghallván a kor intő szózatát, belátván a nemzet valódi szükségletét, önként és nagylelkűen lemondtak a papi tizedről. És másrészről, midőn az unitárius vallás a törvényesen bevett vallások közé soroltatott ; midőn az összes egyházfelekezetek közt a tökéletes egyenlőség és viszonosság kimondatott: akkor az egyháznak az időben való hívatott képviselői nem tiltakoztak, sem harczot nem indítottak ezen törvényjavaslat ellenében, mindössze csak annak hangsúlyozását tartották szükségesnek, hogy az az akkor uralkodó és államegyháznak nevezett római katholikus egyház hitelveit ne érintse, a melyre nézve a törvényhozás megnyugtatta őket s ők a nagy törvényműben megnyugodtak. Már pedig, ha 44 év előtt, a mikor a nagy hatalommal rendelkező egyház állami életünk minden rétegébe, minden fényébe behatolt s annak hívatott képviselői oly nagy jogokkal, oly nagy javadalmakkal birtak — ők voltak első sorban a korona tanácsosai is — ha 44 év előtt a nemzet szükségletének megfelelőleg ezen igazán szabadelvű törvényjavaslat n5*ugodtan elfogadtatott s az egyliáz hívatott képviselői tetemes anyagi javadalmaikról önként s a nemzet szükségletének felismerése mellett nemes áldozatkészséggel lemondtak: akkor ma 44 év után, midőn századunk eszméinek fejlődése egészen más, sokkal magasabb és erősebb fokon áll, tökéletes reménynyel és nyugalommal nézhetünk a római egyház hívatott és illetéke; képviselőnek politikai eljárása elé s teljes joggal el is várhatjuk, hogy ama nagy és fényes egyháznak ma is kitűnő és hívatott képviselői hazafiságukkal s a nemzet igazaihoz való ragaszkodásukkal a nemzet szükségletének felismerésében ne maradjanak mögöttük azon dicső ősöknek, kik 1848-ban az egyház élén állottak. (Általános helyeslés.) Hock János: A hitelvek sérelme nélkül! Eötvös Károly: Igenis, a hitelvek sérelme nélkül, de a, hitelveket különben sem sértette egyetlen ember, sem kicsi, sem nagy s még a hírlapok sem tették. (Igaz! Úgy van!) De, t. ház, ha én a cabinet programmjának egyházpolitikai részéből némely javaslatokat helyeslek, történik ez főleg nem azért, mert ez a cabinet terjeszti azokat elő, hanem helyeslem főképen azért, mert e javaslatok az 1848-iki felfogásnak valódi folytatását képezik (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ott vaa lefektetve a fundamentum, melyre az építtetik, s azon eszméknek és elveknek —- hogy úgy mondjam — szenvedélyeknek, melyek akkor felkeltettek — nem a később bekövetkezett háborúkra czélzok — igazi fentartói, igazi cultiválói mi vagyunk, s a mi elveink diadalát látjuk mi az egyházpolitikai programra némely javaslatában. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) T. ház! Az a politikai programra, melylyel mi ez év elején történt országos választások elé mentünk, a következőket tartalmazza: Szükségesnek tartjuk a vallásfelekezetek egyenlőségének kimondását, a házassági jognak a kötelező polgári házasságra való alapítását s ezekkel kapcsolatban minden felekezet közt úgy a házasságra, mint az áttérésre, valamint a hitközségek szervezésére és kormányzására nézve a teljes egyenjogúság megállapítását és a felekezetek önkormányzati jogának biztosítását. Ez volt a programm, a melylyel én és elvbarátaim a legközelebb múlt választáskor a nemzet elé léptünk. Ezen programmot mi helyesnek tartottuk belső tartalmánál fogva is, de helyesnek és szükségesnek tartottuk azért is, mert a 48-iki programmnak ez felel meg tökéletesen. (Úgy van ! Úgy van! a szélsőbalon.) És midőn mi most a cabinet programmja egyházpolitikai részének némely javaslatát — a melyek ezeknek megfelelőek, —- helyeseljük : helyeseljük igenis saját régi nézetünket, helyeseljük a 4S-iki programmunkat. (Helyeslés a szélsőbalon.) Sőt többet mondok, ha a t. cabinet arra szánná el magát a viszonyok valami csodálatos változásánál fogva, hogy Magyarország teljes állami függetlenségét instituálja, ezt is szívesen fogadnók. (Igaz! Úgy van! a széls'ó balodalon.) Madarász József: Ezt a legszívesebben! (Derültség.) Eötvös Károly : Az egyházpolitikai programmal kapcsolatban több t. szónok részéről felemlíttetett a zsidó vallás receptioja is és többen oly nézetnek adtak kifejezést, hogy a vallás szabad gyakorlatának általános kimondása mellett, a zsidó vallás reeeptiojára talán nincsen is szükség. Ezen nézetnek bizonyos tekintetben van valamelyes jogosultsága külsőleg, de valójában nincsen. Én ugyan nem tudom, hogy a t. cabinet milyen alakban fogja előterjeszteni a vallás szabad gyakorlatának megállapításáról szóló törvényjavaslatot; de azt gondolom, hogy abban a javaslatban, a melyet elénk fog terjeszteni, okvetlenül benn kell foglaltatnia a bemutatás, vagy jóváhagyás záradékának a hitelvek tekintetében, azt hiszem oly értelemben, hogy a talán már keletkezett, de mindenesetre keletkezhető olyan valláselvek szabad gyakorlata