Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-110
110. országos ülés 1892. november 2C-iin, szombaton. 271 vitására szolgáló módok felsorolása tárgyában kérelmez, Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! Az országos díjnoksegélyegylet is csatlakozik azon mozgalomhoz, a mely országszerte megindult arra nézve, hogy a tisztviselők helyzetén segítve legyen. Előatlják, hogy ők az állami gépezetnek legmostobábban ellátott közegei; állandó munkát teljesítenek és még sincsenek állandóan alkalmazva, ki vannak téve felehbvalóik szeszélyének és biztos existentiával soha sem birtak. Azon módokat, a melyekkel ők helyzetükön segíthetni vélnek, a következőkben adják elő: 600 frton felül nyugdíjazott egyének díjnokokúl föl ne vétethessenek, határöztassék meg a díjnokok minősűltsége, a díjnok csf.k fegyelmi úton mozdíttathassék el állásából, a napidíj minimuma, valamint arányos emelkedése állapíttassák meg, a díjnoktól megbetegedése esetén a napidíj meg ne vonassék, hanem szolgálati idejének arányához képest, jelesen a 2-ik évtől az ötödikig 8 heti, azontúl a 10-ikig félévi, inig 10 éven túl szolgáló díjnokok legalább egy évi napidíjukra tarthassanak igényt és az öt éven túl működők 50 forintnyi temetkezési járulékban, a 15 éven felüliek munkaképtelenségük esetén bizonyos kegy díjban részesíttessenek, végűi adassék a díjnokoknak tisztviselői kinevezéseknél elsőbbség. A kérvényi bizottság javaslatát abban van szerencsém előterjeszteni, hogy kiadatik a kérvény a m. kir. ministerelnök úr útján az összministeriumnak. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Helyeslés.) A ti;, kir. ministerelnök úr útján kiadatik az összministeriumnak. Ezzel, t. ház, a kérvények negyedik sorjegyzéke le van tárgyalva. Következik a napirend szerint gr. Károlyi Gábor képviselő úrnak interpellatioja. Gr. Károlyi Gábor: T. ház! A belügyminister urat van szerencsém interpellálni. (Halljuk.i Halljuk!) Nem leszek hosszas, mint szerettem volna lenni s telán meg is unta volna a t. ház beszédemet; nem leszek hosszas pedig azért, mert nincs szerencsém azon sympathicus mosolygásig urat, a ki miatt most teszem az interpellatiot, a székében látni; az a leereszkedő sympathicus mosoly hiányzik, melyhez hasonlót csak a volt ministerelnök úrnál láttam, kit egyszer interpelláltam, de feloszlatták az országgyűlést és mai napig sem kaptam választ. Azért, ha most Szapáry lett volna a belügymimster, nem vettem volna azt a fáradságot magamnak, hogy interpelláljak ; de nincs jogom kétkedni a mostani belügyminister úr kötelességérzetében, igazságérzetében és azért előterjesztem interpellatiomat. Teszem azért ma és nem halaszthatom későbbre — bár a kolera miatt halaszthatnám, mert a míg a Tisza-telep ott van, addig a kolera mindig jöhet — de teszem azért, mert a kormány stabilitásában nem bízom és attól félek, hogy a belügyminister úr helyébe ismét egy Tisza jő és akkor újra nem tehetek interpellatiot. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) A mint Polónyi helyesen monda, Magyarország legfontosabb dolgai úgy is e családban vannak felosztva hitbizományképen és majd eljő az idő, hogy a női ágra is kitérj eszszék az örökösödést. (Derültség a bal- és széhő baloldalon. Egy hang a szélső baloldalon: Nagyvárad!) Hanem egyet kifelejtett t. barátom és ez a régi honvédekre való hivatkozás A negyedik tag van ezzel megbízva, a ki a régi honvéd ügyet tartja kezében, a mint láttuk a Klapka temetésénél és a Hentziszobor ügyénél. E szerint nekem nagyon kell vigyáznom, hog'V collisioba ne jöjjek. (Felkiáltások a jobboldalon: Tárgyra! Tárgyra!) Magyarázom, miért interpellálok most. Ha jobban tetszik tudni, mit akarok magyarázni, tessék elmondani, majd én meghallgatom. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kérem, tessék folytatni. Gr. Károlyi Gábor: (Halljuk! Halljuk!) Hogy kedves t. barátom kívánságának eleget tegyek, mindjárt a tárgyra térek át. (Derültség a bal- és szélső baloldalon) Az V. ker. Géza-utczában levő, Tisza Lajos tulajdonát képező koleratelepről van szó. (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Az egész város tudja, az újságok eleget beszéltek róla, hogy az V. kerületben van egy rengeteg ház, mely inkább ólhoz hasonlít, mint házhoz. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) a hol a mai király személye körüli minister a szegény népet belezsúfolj:; pinczelakásokba, ú^j, hogy 800 ember lakik 40 kis lakásban. (Mozgás a bal- és szélső baloldalén.) Ez ellen a kolera-bizottság már intézkedett és ki akarta üríteni; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ti rendőrséget odaküldte, az orvosok meg,vizsgálták a, szemétdombot, melyet udvarnak neveznek és elhatározták, hogy ki kel! kövezni, de a ház egy nagy férfiúnak van birtokában, kit az ország megbíz a legfontosabb ügyeivel: a szegedi rakpartot ő ép/tette igaz, hogy összedűlt (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) az országházat reá bízták, igaz, hogy le kellett bontani egy részét, de a maga házát nem építi, mert az saját pénzébe kerülne; hanem ott tart'a a szemétdombot, a szegény népet ott hagyja lakni és az egész fővárost kolerával fertőzteti. Ki van tüntetve, hogy a legtöbb eset és kivált halálos koleraeset az V. kerületben volt. (Ellenmondás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Felkiáltások: Tessék majd meg-