Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-107

190 107. orszAgos ülés 1892. noTember S3-án, szérián. megjelölése mellett (Igás! Igaz! jobb felöl.) nem személyes érdekek valósítására, hanem a köz­érdekek szolgálatára, (Élénk helyeslés jobb felöl.) egy nagy munkának teljesítésére vállalkoztunk. (Élénk tetszés jobb felöl.) Es ezen erkölcsi igazolt­ság mellett jogom van nekem, t. ház, tiltakozni azon föltevés ellen, mintha ez a párt itten a párturalom merev érvényesítésére, vagy hatalmi érdekek valósítására vállalkozott volna. (Zajos helyeslés és tetszés jobb felöl.) Nem szeretek, t. ház, személyi kérdésekkel foglalkozni, (Halljuk! Halljuk!) de engedelmet kérek, akkor, a midőn két ministertársamat prononeirozni méltóztatott, a nélkül, hogy az o ügyük védelmére magamat csak jogosítva is érezhetném, mégis kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy talán nem egészen igaz bírálatot szol­gáltat a t. képviselő úr t. barátom, a vallás­os közoktatásügyi minister politikai múltjának, midőn úgy tünteti föl azt, hogy ő két vagy két és fél évi haesiíálás mellett rontotta el az ügyeket és csak utólag fogadta volna el ezt az egyházpolitikai programmot. igaz, t. képviselő úr, hogy úgy az ő állás­pontja, mint a mi álláspontunk is az volt, hogy akkor, midőn igen sok nagyfontosságú, nem­csak a törvényhozás minden factorának, hanem úgyszólván az egész nemzetnek jobb erőit és tevékenységét igénybevevő nagy kérdések meg­oldására vállalkozunk, ezen egyházpolitikai kér­déseket csak az elodázhatatlan szükség mérté­kéig elégítsük ki. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Azt mondottak — ez volt a mi álláspontunk — hogy a fölmerült differentiákat, nehogy a kedé­lyeket felzavarjuk, igyekezzünk békés úton, transactio útján eligazítani. De a midőn évek során át szerzett tapasztalataink arról győztek meg, hogy a transactio útján való elintézés talán az elvi differentiák miatt lehetetlen; a midőn azt láttuk, hogy a korábban felmerült kérdésekhez mindig újabb meg újabb követel­mények szegődnek, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) a milyenekül feltüntetik az 1868 : LM. tcz. megváltoztatását: (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) akkor tartottuk helyénvalónak és időszerűnek azt, hogy egy teljes egyházpolitikai programmal lépjünk fel. A vallás- és közoktatásügyi minister úr politikája tehát nem a következetlenségnek, hanem az óvatosságnak politikája volt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A másik váddal t. barátomat, az igazság­ügy minister urat méltóztatott illetni. Ezzel szem­ben röviden utalhatok az igazságügyminister úrnak három évet meghaladó ministeri működé­sére. (Élénk helyeslés jobb felől.) Röviden és joggal utalok reá. Ezen három év alatt a legkülön­bözőbb kísérletek tétettek arra, hogy kimutassák és a ház előtt feltüntetni próbálják azt, hogy mik azok a differentiák, melyek őt politikai múltjától, az akkor kifejtett elvektől elválaszt­ják. Én hivatkozom e három évi kísérletre, vájjon méltóztatott-e egyetlen egy oly lényeges pontot felmutatni, mely t. ministertársam azon kijelentésével, hogy elveinek integritásával lépett a kabinetbe, ellentétben állana? (Élénk tetszés jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) A harmadik kérdés, t. ház, megint azon titkos hatalom, a melyre utalni méltóztattak, (Halljtik! Halljuk! jobb felöl.) a mely e kabinet veszélyét képezi, mely okúi szolgál arra, hogy bizalmukat tőlem megtagadják. Gr. Károlyi Gábor: Ott van hátul! (De­rültség a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor ministerelnök: Igenis itt van és igen örülök, hogy itt van és nem ott (a szélső baloldafoa mutat.. Derültség. Hosszan­tartó tetszés és taps jobb felől.) Már a múlt alkalommal voltam bátor ki­jelenteni, (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) hogy én nem személyes szövetkezések alapján, hanem bizonyos elvek alapján foglaltam el ezen állást és ez elveket sértetlenül megóvni és keresztül­vinni akarom; ha pedig keresztülvinni nem tudom, akkor azokat az elveket a magok tiszta­ságában fentartani kívánom. (Élénk helyeslés és tetszés.) Már akkor mondottam, hogy méltatlan feltevés irányomban az, hogy bármely titkos hatalmak alatt álljak. De engedelmet kérek, t. ház, ma, midőn ez a kérdés ismétlődött, többet is kell mondanom: (Halljuk! Halljuk!) hogy méltatlan azon férfiú iránt is azon gyanúsítás, az a folytonos feltevés, mintha nem tudom micsoda hatalmi törekvéseket táplálna. (Élénk tetszés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Én azt tartom, hogy annak a férfiúnak, (Zaj a baloldalon.) ha higgadtan méltóztatnak majd egyszer históriai szempontból megítélni működését és nem a napi események befolyása alatt, meg vannak a maga nagy érdemei s én soha sem fogok arra vállal­kozni, hogy a korábbi kormányok érdemeit kisebbítsem vagy kicsinyeljem. (Élénk éljenzés jobb felöl.) Politikai működésemnek jogosultságát nem a múltnak kisebbítésében, hanem magasabb politikai indokoknál fogva is a magyar politika jogfolytonosságának megóvásában akarom ke­resni. (Élénk éljenzés és helyeslés jobb felöl.) És a milyen súlyt fektetek reá és köszönettel tarto­zom érte, hogy a múlt aera képviselőinek támo­gatásával fogok találkozni, a mennyire örvendek ezen : épúgy ismétlem azt, hogy akár van különbség, akár nincs különbség — mert hisz nuanceokban különbség mindet) politika közt, még önmagában véve is lesz évek hosszú során át — (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) de akár van különbség, akár nincs különbség köztünk, nekünk az együttműködésre megadja a tiszta jogezímet

Next

/
Thumbnails
Contents