Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-102
130 102. országos ülés 1892. norember 8-án, estttörtSkSn. hatóságoktól is az igazságügyminister rendelkezése alá lesznek utalva. A javaslat szerint tehát az idézett törvény oda módosíttatnék, hogy a befolyó büntetéspénzekből, hányados megosztás nélkül, annyit fordítson a minister rabsegélyzésre és javító intézetek fentartására, a mennyit e czélokra okszerűen felhasználhat, az egész fen maradó összeget azonban letartóztatási intézetek építésére fordíthassa. Tekintettel pedig arra, hogy az így egy éven át rendelkezésére lévő össszeggel nagyobb szabású létesítményekhez hozzá nem foghat, felhatalmazást kér a minister a javaslatban arra, hogy a büntetéspénzek czímén évente kilátásban levő összegekből, melyek legalább 420.000 frtra tehetők, vagyis a »büntetéspénzek országos alapjá«-ból, évenkint 200.000 frtnyi törlesztési részletet kihasítasson oly rendeltetéssel, hogy ezek alapján kölcsönt vehessen fel, melynek összege részben ugyan a létező letartóztatási intézetek kibővítésére, részben nagyobb szabású új letartóztatási intézetek létesítésére és ezzel ím nagy czélra, börtönrendszerünk fejlesztésének czéljára lenne fordítandó. Ezen szempontokból az igazságügyi bizottság nevében van szerencsém a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés jobbról.) Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Ha senki sem kíván szólani: akkor a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el van fogadva. Következik a részletes tárgyalás. Schóber Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat csimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa az 1. §-t). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Én azon kéréssel járulok a t. házhoz, hogy az 1. és 3. §-t összefüggésüknél fogva együtt méltóztassék tárgyalni, mert ebben a részben, igaz bár szerkezeti, de lényegében csak stylaris indítványt volnék bátor tenni. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik hozzászólni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) E szerint az Lés 3. §. együttesen tárgyaltatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 3. §-t). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Az 1. §-banki van mondva az elv, hogy közigazgatási úton kiszabott fogság- és elzárás! büntetések ezentúl bírósági fogházakban hajtatnak végre. A míg elegendő számú bírósági fogházak lesznek, addig természetesen a meglevő közigazgatási fogházak is használhatók. Evvel kapcsolatban a 3. § azt rendeli, hogy ezentúl külön közigazgatási fogházak ne építtessenek, a mi természetes következménye magának az elfogadott elvnek. Azonban ezen a szerkezeten némileg javíttatni óhajtanék azért, mert a 3. szakaszban ez úgy van kifejezve, hogy a hol bírósági fogház van, ott a külön közigazgatási fogházak építése mellőzendő. Ez azon értelmet látszik megengedni, hogy oly helyen, a hol nincs bírósági fogház, építhető közigazgatási fogház is, a mi az egész törvényjavaslat elveivel ellenkezik és nem is volt ezélja egyáltalában a javaslatnak. Az én kérelmem tehát oda terjed, hogy méltóztatnék a 3. §-t mostani helyéről kihagyni és annak azt a rendelkezését, hogy »külön közigazgatási fogházak építése mellőzendő«, áttenni az 1. §. harmadik bekezdéséül. így azután ezen jóformán stylaris módosítással, az egész szerkezet összhangja teljesen helyre lesz állítva. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzászólni? Ha senki sem kíván szólani, határozatképen kimondom, hogy az 1. és 3. §-nak a módosítás szerint való egybevonása olyformán, hogy az 1. § harmadik bekezdéséül tétessék: »külöa közigazgatási fogházak építése mellőzendő«, elfogadtatik. (Helyeslés.) Schóber Ernő jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Kíván valaki szólani? Ha nem, akkor a második szakasz elfogadtatik. A 3-ik szakasz kimaradván, a 4-ik szakasz 3-ik szakasz lesz. Következik tehát az új 3 ik szakasz. Schóber Ernő jegyző: Wlassics Gyula! Wlassics Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Igénytelen felszólalásomnak egyedüli czéija az, hogy e szakaszhoz egy módosítványt, mely nézetem szerint hézagpótló, terjeszszek a t. ház elé elfogadás végett. (Halljuk! Halljuk!) Igen természetes, hogy ezen tárgyam által vont szűk körben fogok maradni és ebben is kell maradnom, azonban engedje meg nekem mégis a t. ház azt, hogy általánosságban csupán azt emeljem ki, hogy e törvényjavaslat, bármily igénytelennek látszik is, fogház ügyünk fejlődési történetében határozottan egy jobb korszak kiindulási pontját képezi. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassék csak figyelembe venni azt, hogy ha a javaslat törvényerőre emelkedik, az országos pénzbüntetési alapból körülbelül 4 millió forintot fordíthatunk fogházjavítási és fogházépítésczélokra g ezzel arra a színvonalra emelhetjük fogházügyünket, hogy a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása hatályosabban felelhessen meg a maga czéljának s betölthesse komoly feladatát. (Halljuk! Halljuk!) Addig azonban, míg abban az állapotban vagyunk, hogy fogházaink túl vannak tömve s azok befogadási képessége olyan, hogy néha megtörténik az, hogy azokban ezrekkel többen vannak elhelyezve, mint a mekkora a fogházak befogadási képessége, míg a t. igaz-