Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-102

102. orsaágos Ülés 1892. noTember 8-áu, csüt5rt»k5tt. 1 29 leg vagy törvény útján rendezné és vinné keresztül. (Helyedés.) Positiv indítványt ezen szakasznál tenni nem óhajtok, csupán felhívom a t. kormány figyelmét ezen viszonyokra, a melyek, mondhatom, sok tekintetben zavart és elkeseredést szülnek. (Helyeslés.) Kérem tehát a t. kormányt, hogy ezen állapotokat alaposan megvizsgálni és azokat orvosolni méltóztassék. (Élénk helyeslés hal felől.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!)T. képviselőtársam fejtegetései után azok egy részére nézve azon helyzetben vagyok, hogy határozottan nyilatkozhatom. Egy másik részére természetesen fentartással kell élnem. A mire határozottan nyilátkozhatom, az abban áll, hogy igenis kész vajryok az illető területek birtokosságának meghallgatása és a dolog kinyomozása után rendszabályt kezdeményezni arra nézve, hogy a volt Jász-Kún kerület ezen közbirtokosságára nézve az arányosítási és felosztási eljárás szabály oztassék. (IIelyeslés.) Erre igenis kész vagyok. Hogy annak azután mi lesz az eredménye: ennek a rendeletnek a kitérjesztése-e, vagy pedig attól eltérő eljárás fog-e követtetni, erre nézve nem vagyok azon helyzetben, hogy nyilatkozhassam. Méltóztassék tehát a t, képviselőháznak megnyugodni abban, hogy az illetők meghallgatása és a tényállás kinyomozása után ezen ügy szabályozására nézve igenis kész vagyok törvényhozási rendszabályt kezdeményezni. (Általános helyeslés.) Elnök: Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Most ezen törvényjavaslat részletes tárgyalásától eltérünk, a mennyiben a 11. §. majd csak az újabban tárgyalandó szakaszokkal együtt lesz tárgyalható, a melyek ki fognak nyomatni s az igazságügyi bizottsághoz utasíttatnak. Ha a bizottság jelentését benyújtja, fogjuk ezt a szakaszt is folytatólag tárgyalhatni. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Helyeslés.) E szerint következik az igazságügyi bizottság 136. számú jelentése : »a fogház és elzárás-büntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában benyújtott 88. számú törvényjavaslatról*. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kiosztott javaslat felolvasottnak tekintessék? (Helyeslés.) E szerint a jelentés felolvasottnak tekintetik. Az előadó úr kíván szólani. Mandel Pál előadó : T. ház! A t. ház napirendjén levő javaslat hivatva van börtönrendszerünk fejlesztésére nagy hatást gyakorolni. Érvényben levő törvényeink értelmében ugyanis a kihágások feletti bíráskodás megoszlik a bírósági és közigazgatási hatóságok között; KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. VI. KÖTET. a bírósági fogházak mellett pedig fentartatnak a közigazgatási fogházak is. A büntetések végrehajtásának és a felügyeletnek egyenlősége érdekében azonban, de takarékossági szempontból is kívánatos, hogy a szabadságvesztés büntetése — tekintet nélkül arra, hogy a bíróság vagy közigazgatási hatóság hozta-e az ítéletet — egy helyen, egy felügyelet és kezelés alatt és pedig a bírósági fogházakban hajtassék végre, miután a bírósági fogházak állapota a czélnak jobban megfelel és mivel a szükséges őrizeti személyzettel is jobban el vannak látva; a javaslattal tehát indívänyoztatik, hogy a fogház és elzárás büntetése, mindig csak a bírósági fogházakban hajtassék végre, közigazgatási fogházak pedig többé fenn ne tartassanak. Továbbá az 1887 : VIII. tcz. akként rendelkezik, hogy a büntetéspénzek, a szerint, a mint közigazgatási hatóságok vagy bíróságok által lettek a pénzbüntetések kiszabva, megoszolva kezeltessenek a belügyministeri és igazságügyministeri tárczák által. Miután pedig a javaslat szerint a közigazgatási fogházak különben is megszűnnek, ezélszerííen indítványoztatik a törvényjavaslatban az is, hogy a büntetéspénzek kezelése kizárólag az igazságügyministerhez utasíttasék, a ki a befolyó összegeket »büntetéspénzek országos alapja« elnevezés alatt fogja kezelni és a törvény által rendelt büntető jogpolitikai czélokra fordítani. De épen azon törvény is, a mely a büntetéspénzek íiovafordításáról rendelkezik, nevezetesen az idézett 1887 : VIII. tcz. illető szakasza, a gyakorlatban czélszeríínek nem mutatkozott, minélfogva ennek is megváltoztatását czélozza a javaslat. Nevezetesen az 1887 : VIII. tez. akként intézkedik, hogy a büntetéspénzek l

Jé része rabsegélyzésre és javító intézetek fentartäsára, 3

/A része pedig letartóztatási intézetek építésére fordíttassák. Már eddig is azonban a gyakorlat azt iga

: zolta, hogy az 1

/i rész a kitűzött czélokra okszerűen felhasználható nem volt, tehát sok volt, míg ellenben 3

/4 rész a kitűzött czélra, letartóztatási intézetek építésére, ki nem futotta. A ministeri indokolásban feltüntetett adatok szerint majdnem 200.000 frtra tehető a rabsegélyzésre és javító intézetek ezéljaira befolyó évi összeg, de felhasználtatik csak mintegy 81.000 frt. Letartóztatási intézetek építésére pedig maradt 1891. év végével a minister rendelkezésére 430.000 frt, a mi csak egyetlen nagyobb letartóztatási intézet építésére is kevés. Még inkább előáll majd ez aránytalanság akkor, ha a büntetéspénzek a közigazgatási 17