Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-102

102. orsxAgos ülés 1892. november 8 án, cunto'rt5k5n. 127 megelőző átruházás jön figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy az öröklés, az illeték kiszabása végett kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték vagy birság az utolsó vagyonátruházása után, közbeeső vagyon-átruházás hiányában pedig a közvetlen vagyon átruházás után nem szabható ki akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatályba lépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatályba lépte előtt nvilt meg. 13. §. Az 1886 : XXIX. 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. t.-cz. alatt felvett jegyzőkönyvek, úgy szintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886: XXIX. t.-cz. 59. §~a és az 1891: XVI. t.-cz. 17. §-a alapján benyújtott kérvényeket, továbbá az 1886: XXIX. t.-cz. 58. §-a és az 1889: XXXVIII. t.-ez. 27. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott bírói határozatokat. Bélyegmentesek továbbá a hetétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, lelkészi bizonyítványok és birói határozatok, úgyszintén a bemutatott, vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok. Nyilvánkönyvi jogoknak tőrlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes: ha a töröltetni kért jog az 1891. év végéig szűnt meg. 14. §. A 12. és 13. §§. rendelkezései a jelen törvény 1—8. §-ai szerinti eljárásra is kiterjesztetnek. Módosítás a 12. (új 16.) §-hoz. Az első sorba e szavak után: »á. jelen törvény« közbeszúrandó: »11

M 12., 13. és 15. §§-nak rendelkezései a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. Egyebekben a törvény«. Ezek után bátor vagyok indítványomat a t. háznak elfogadásra ajánlani, megjegyezve, hogy a mennyiben a t. ház nem az azonnali tárgyalást, hanem a javaslatnak előbb való kinyomatását találná kívánatosnak és addig ezen szaka szoknak tárgyalását függőién kívánná hagyni, az ellen észrevételt természetesen nem teszek. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Horánszky Nándor: T. ház! A t.államtitkár úr felszólalásának végén jelezte azon körülményt, hogy a mennyiben a ház azon véleményben volna, hogy a beterjesztett módosítások bővebb megfontolhatásuk érdekében nyomassanak ki; erre való hivatkozással én is kérem a t. házat, hogy méltóztassék e módosítványt, mely terjedelménél és complicáltságánál fogva első hallásra nem bírálható meg, előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. A módosítás egy pár mozzanata már most is megütötte fülemet és óhajtanám, hogy bizonyos dolgok combináltassanak. Mondatott például, hogy a legutolsó birtokváltozásokra, melyek e törvény megalkotása előtt jöttek létre, okvetetlenül illeték szabandó.

1 Nem tudom, ez absolut rendelkezés-e vagy sem, de e dolgot mindenesetre combinatioba kell hozni az elévülés kérdésével is, minthogy nincs kizárva az, hogy az elévülés az utolsó birtokváltozás óta már az előbbi törvénynél fogva is bekövetkezhetett és így itt már szerzett jogról lehet szó. Ismétlem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az előterjesztett módosít-ist teljesen átérthessem és így kérnem kell, méltóztassék azt kinyomatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Semmi észrevételem sincs az ellen, hogy a benyújtott új szakaszok szövege az igazságügyi bizottsághoz utasíttassák és annyiban igen természetesen a 9. és 12. §. is, mely a hatályba lépést tárgyazza, függőben hagyassák; de a 10. és 11. §. tárgyalását semmi ok sincs elhalasztani. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatik hozzájárulni, a módosítások szövege az igazságügyi bizottsághoz utasíttatik. (Helyeslés.) A nem érintett szakaszoktárgyalását, úgy vélem, folytathatjuk. (Helyeslés.) Lázár Árpád jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: Elfogadta tik. Lázár Árpád jegyző (olvassa alt. §-t). Holló Lajos: T. ház! A szakasz ellen semmi észrevételem nincs, de azzal kapcsolatban bátorkodom egy körülményt felhozni, melyet a t. ház és a t. minister úr figyelmébe ajánlok. Mindenki a legnagyobb örömmel üdvözli azon törekvéseket, melyek a rendezetlen telekkönyvi állapotok rendezését czélozzák, mert a tényleges birtokállapotnak a telek viszonyokkal való kiegy-eztetése emelni fogja sok vidéknek hitelképességét, meg fogja szüntetni a sok helyütt tapasztalható elértéktelenedést és egyáltalában a közgazdaság emelkedését fogja előidézni. Már az 1889-iki betéti törvény tárgyalása alkalmával az igazságügyi kormány meghatalmazást kapott, melynek értelmében feljogosíttatott egy rendelet kibocsátására a/ oly közbirtokosságok arányosítási eljárásának rendezésére, a mely közbirtokosságokban úrbéri viszonyok fennállanak. Ezen igazságügyministeri rendelet ki is bocsáttatott és a ki az élet viszonyaival ismerős, velem megegyezően nyilváníthatja azon véleményét, miszerint ezen eljárás a lehető legszerencsésebben oldja meg ezen közbirtokosságok-