Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-102

J20 102. orssságos 8lés 1898. november 8-án, esüt&rtík&m forgalom tárgyává válik, és hogy az illeték fizetésére fog alapot nyújtani, az államkincstár e tekintetben bő kárpótlást fog nyerni a kiadandó költségekért. Ezen okoknál fogva ajánlom a javaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván-e valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Schóber Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—8 §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 9-ik §-t).- Teleszky István! Teleszky István államtitkár: T. ház! A 9. §. első bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az 1886: XXIX. t. ez. 70. és 71., illetőleg az 1889: XXXVili. t. ez. 29. és 30. §-aiban foglalt bélyeg- és illetékmentesség, melyet a törvényhozás megállapított a betétszer kesztési eljárás során, terjesztessék ki a telekkönyvek azon helyesbítésére is, mely a betétszerkesztési eljárás sorári kivííl. a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat rendelkezései szerint lesz eszközlendő. Hogy a bélyeg- és illetékmentesség a telekkönyvek rendbehozatala szempontjából felette előmozdító Itatással bír, azt a t. ház előtt bizonyára nem szükséges bővebben indokolni es epén azért, mar akkor, midőn ezen törvényjavaslat benyüjtátott, megfontolás tárgyává tétetett, nem lehetne-e kiterjeszteni azon bélyeges illetékmentességet, mely a betét szerkesztésére vonatkozó idézett törvényben foglaltatik, másfelől bizonyos szabatosabb formába önteni azokat a rendelkezéseket, melyeket e részben az említett két egymást kiegészítő törvény magában foglal s tárgyalások indíttattak meg e tekintetben, a melyek mint az igazságügyi bizottság tárgyalásai során jelezve is volt, akkor még befejezést nem nyertek. Czélja e tárgyalásoknak az volt, hogy miután az említett törvények a bélyeg- és illetékmentességet korlátozzák időben, annyiban, hogy bélyeg-és illetékmenteseknek csak azon jogügyleteket nyilvánítják, a melyek 1886-iki törvény hatályba lépte napjáig köttettek; a nyugtabélyeg-mentességet pedig csak azon jogok megszűntének esetére korlátozzák, a melyek az 1885-ik év végéig szűntek meg: terjesztetnék ki ezen bélyeg- és illetékmentesség úgy a betétszerkesztési eljárás, mint a telekkönyvek helyesbítésére vonatkozó eljárás szempontjából mindazokra a, jogügyletekre, melyek a jelenben hozandó törvény hatályba léptének napjáig köttettek, de illetékszabás végett be nem jelentettek és mindazon nyugtákra, melyek oly telekkönyvi jogok megszüntetésére vonatkoznak, a melyek nem 1885. deczember végéig, hanem 1891. deezember végéig szűntek meg. Természetes, hogyha az illetékmentesség ily módon kiterjesztetik, ez által a valóban igen kívánatos s a köz- és egyéni hitel szempontjából egyaránt fontos és helyes telekkönyvvezetés nagyon hatályosan elő fog mozdíttatni. Az időközben e részben folyt tárgyalások arra az eredményre vezettek, hogy ma már aÄOU helyzetben vagyok, hogy ezen kiterjesztésre vonatkozó módosításokat a pénzügyminister úr előzetes hozzájárulásával a t. háznak javas latba hozhatom. Czélja a módosításnak ezen kiterjesztésen felül az is, hogy a bélyeg- és illetékmentességre vonatkozó rendelkezések preaeisebb formában szövegeztessenek és hogy bizonyos nyilatkozatok és pótnyilatkozatok, a melyekre eddig a bélyegmentesség a betétszerkesztési eljárás ki nem terjedt, szintén bélyegmentességben részesíttessenek. Mindezek szükségessé vagy legalább legczélirányosabbá teszik azt, hogy az e részben addi<r fennállott törvények hatályon kivííl helyezésével egészen új szakaszokban szövegeztes-íenek mindezen bélyeg- és illetékmentességek. Ezen szempontból oda terjed indítványom, hogy méltóztassék a t. ház a 9. §. első bekez dését, mely a bélyeg- és illetékmentességet tárgyalja, itt kihagyni, úgy, hogy a 9. §. csupán azon egy bekezdésből állna, melyet most a második bekezdés tartalmaz és hogy méltóztassék a 10. §. után a következő új szakaszokat beiktatni: »11. §. Az 1886: XXIX. t.-ez. 70., 71. az 1889: XXXVIIL t.-ez. 29., 30. §-ai és az 1891: XVI. t.-cz. 17. §-ának utolsó bekezdése hatályon kivííl helyeztetnek és ezek helyébe a következő 12. és 13. §§. rendelkezései lépnek hatályba. 12. §. Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886: XXIX., 1889: XXXVIIL és 1891: XVI. t -ez.-ben megállapított eljárás folyamán jegyeztetik be: azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek is, de az illetékről szóló fizetés meghagyás a jelen törvény hatályba léptét követi) egy éven belül nem kézbesíttetik : bélyeg és illeték nem fizetendő. Az utolsó vagyon átruházás után, értve ez alatt az örökösödés utján történt átszállást is, a szabályszerű illeték jár. Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illetékmérséklésnek van helye — 1887: XLV. t.-ez. 1. §. — az utolsó vagyonátruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan