Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-81
81. országos ülés 1892. Julius á-án, Síombätóii. gi minister urat, Vagy annak közegeit — de azt hiszem, inkább annak közegeit — felhatalmazza és képesítettekké teszi arra, hogy egy különben a harmadik osztályba tartozó községet a 2-ik osztályba tartozó községek tarifája szerint, vagy egy 2-ik osztályba tartozó községet az 1-so osztályba tartozó községek tarifája szerint adóztassanak meg ? Ugyanily természetű egy másik kérdésem, mely a törvényjavaslat 4-ik szakaszára vonatkozik. A 4-ik szakasz meghatározza azon osztályokat, a melyekben a borital-adó fizetése alól felmentett termelők a fogyasztási adók tekintetében soroztainak. E szakasz is három osztályt állít fel. Kérdem tehát a minister urat : vájjon e három osztály is ugyanaz a három osztály-e, mely az első szakasz szerint az adótarifa-osztályokra megvan állapítva, vagyis itt is az első osztály a 10.000, a második a 10.000- 20.000 és a 3-ik a 20.000-nél több lakossal biró községeket foglalj i e magában és ismét nincs-e itt is egy oly szakaszra való hivatkozás, mely lehetővé teszi azt, hogy egy termelő, a ki különben a 3-ik osztály szerint volna kénytelen fogyasztási adóját fizetni, a második osztály szerint rovassék meg, vagy a ki a 2-ik osztály szerint tartoznék fogyasztási adóját fizetni, az első osztály szerint rovassék meg? Ugyanily természetű az a kérdés is, melyet a t. ház engedelmével (Halljuk! Halljuk!) még a 9-ik szakaszra nézve óhajtanék minister úrhoz tenni. A 9. §-ban a minister úr felhatalmazást kíván adatni magának arra, hogy a kizáró lagos szesz italmérési jogosultságot a harmadik pont szerint egyes községek kívánatára is megadhassa. Én azt a kérdést vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni: vájjon az egyes községek által nyilvánítandó kívánságot oly jogosultságnak tekinti-e, hogy annak alapján megadja azt és nem lappang-e ismét egy oly intézkedés elrejtve valamelyik paragraphus alatt, hogy egyes községek bármenynyire óhajtanák is ezen a t. minister úr indokolása szerint tisztán a községek jobblétével indokolt intézkedés jótéteményeit igénybe venni, azokból teljesen kizáratnak? T. ház! Ezen kérdéseket azért voltam bátor a t. minister úrhoz intézni., mert ismerek községet, többet nem, de egyet ismerek, a mely az eddigi fogyasztási adó szerint is a harmadik osztályba soroztatott, de egy régi időben, talán 35 év óta fenmaradt szokás és gyakorlat alapján egy magasabb fogyasztási elassisba tartozó községhez csatoltatván, ezen az utolsó osztályzatba tartozó község, 30—35 esztendő óta fizeti azon adót, a melyet a nálánál magasabb osztályba sorozott községgel való összekapesoltatás útján fizetni kénytelen és mindKÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. V. KÖTET. eddig nem sikertilt semmi kérelemnek, semmi hatósági közbenjárásnak, semmi írásbeli folyamodásnak ezen nézetem szerint teljesen törvény telén állapotot megszüntetni. Még egyre vagyok bátor kikérni a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk !) A törvényjavaslat 2. §-a rendelkezik az iránt, hogy a mesterségesen készített bor, midőn az a zárt városok vámvonalához érkezik és azon bevitetik, ott adó alá vettessék s egyszersmind megmondja azt is, hogy a zárt városokban készített mŰbor bejelentessék. Igaz, t. képviselőház, hogy az 1. §-hoz csatolt tarifában egy füst alatt van említve az, hogy a bor és a készített bor után micsoda adótételek fizettetnek. De, t. képviselőház, ha valaki e törvény végrehajtásával foglalkozik s a borital-adó tarifát olvassa, abban oly vilá ö os útmutatásokat nem találhat, hogy eltalálja a végrehajtás útját módját a nélkül, hogy magát a törvényt, a mely a tabellát magyarázza, el ne olvassa. És mikor ezt elolvassa, azt látja, hogy a készített bor csak akkor jön boritaladó alá, mikor az a zárt városokban készíttetik. Hegedűs Sándor előadó: Nem áll! Kun Miklós: Tegnap a t. államtitkár úr is kijelentette, de a t. minister úrnak is a javaslathoz melléiielt megoldása azt mondja, hogy nyilt községekben különben is adózás alá keríti; de én, t. képviselőház, ezt így elegendőnek nem tartom; mert tegnap épen az államtitkár úr szolgáltatott erre érvet, még pedig oly érvet, a mely meggyengíti azt, hogy nyilt községekben a mesterséges bor mindenesetre a boritaladó alá keriíl; mert azt mondja az államtitkár úr, hogy a mesterséges borok a megadóztatás alól eddig kibújtak, vagy legalább a legtöbb esetben kibújhattak. Épen azért, t. képviselőház, azt hiszem, hogy ezen 2-ik §. a kellő intézkedéseket magában nem foglalja. En magam is abban a nézetben vagyok, hogyha ez lehetséges, a készített bor gyártása megtiltandó ; de ha nem lehetséges, vagy ha az megtiltva nincsen: szükségesnek tartom azt, hogy a gyártott bor megadóztassák, még pedig nagyobb mérvben, mint a természetes bor, (Helyeslés a szélsőbalon.) mert a készített bornak termelése sokkal kevesebb költséggel jár és a kimérőnek sokkal nagyobb nyereséget nyújt, mint a természetes bornak a termelése. Azért, t. képviselőház, én megvallom, óhajtanám, hogy általánosságban mondassék ki az, miszerint a készített bor, bárhol készíttessék az, adó alá kerül. Másodszor szükségesnek tartom azt, hogy ugyanott kimondassák, hogy nemcsak a zárt városokban készített mesterséges bor, hanem bárhol készített mesterséges bor bejelentessék. Miért? Azért, mert ha csak a zárt városokban ll
