Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-80
80, orsnáfos Blés Í8tó. Julius Í.é B , pénteken* &5 Á vasúti raktár átján kipuhatolják, hogy a szesz- | gyárakból melyik községbe milyen contingens szesz lett szállítvü. Ezen kipuhatolt szeszmennyiségnek, vagyis a vasutakon szállított szeszmennyiségnek nagy része a száz literen felül való fogyasztásnak tárgyát képezi. Már most, ha ezen kipuhatolt fogyasztás 4 A részét fogja a pénzügyminister űr követelni, akkor bátran, az ország bármely községében a, kizárólagos italmérési jogosiiltságot haszonbérbe fogja adhatni. (Igaz! Ügy van! bal felöl.) Miután az én számításom szerint egyfelől több mint egy ötödrész esik, a száz literen felüli mennyiségben s így a nagybani fogyasztásra, másfelől azon vállalkozónak még számot kell vetni a haszonbérlet után járó 10°/o kereseti adó és annak pótadójával is és így nagyon helyes alapon állott t. képviselőtársam Horán3zky Nándor, a midőn ezen szakasz értelmezésénél kifejtette, hogy ez a szakasz alkalmas lesz majdnem az egész országban, a kizárólagos szesz-italmérési jogosultságot meghonosítani és a midőn kifejezte azon sérelmet is, mely az én felfogásom szerint az egész háznak sérelme, hogy t. i. a t. pénzügyminister ár az ilyen lényeges javaslatoknál szükséges adatokat nem terjesztette a ház elé. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) T. képviselőtársamnak ezen nehézményére a minister úr kedélyesen és a többségnek lelkes éljenzése mellett szíves volt megjegyezni azt, hogy a képviselőknek nagy tömege az ilyen rövid javaslatokat sem szokta elolvasni és épen ezért nem fííz újabb adatokat és terjedelmesebb indokolást a javaslathoz, mert akkor még kevesebb képviselő olvasná azt el. Hogy a t. többség a t. pénzügyminister úrnak a képviselőkkel szemben tett ezen insinuatioját a maga részéről megéljenezte, ahhoz nekem szavam nincsen. (Derültség a baloldalon.) Az a t. többségnek és a t. minister úrnak házi dolga. De mi, kik.a ház e padjain ülünk és ellenőrzési kötelességünket lelkiismeretesen gyakoroljuk, tiltakozunk azon föltevés ellen, mintha a törvényjavaslatokat, kivált ily parlamentaris viszonyok között, midőn a pénzügyi javaslatokat még alkotmányi szempontból is kell ellenőriznünk, alaposan meg ne bírálnók (Élénk helyeslés bal felől.) és ne tanulmányoznák. A 9. §-ban az az elv van felállítva, hogy a kizárólagos italmérési jogosultság egyes községekben, sőt egész vármegyékben is fentarthattassék. Ezzel e vidékeken a fogyasztó közönség az indirect adó tekintetében jóval magasabb mértékben terheltetik, mint az egyszerű italmérési adó által, a mi a közteherviselés elvével is ellenkezik és alkotmányjogi szempontból sérelem. De e szakaszban oly intézkedés is van, mely egy rossz gyakorlatból származott téves államjogi elv fölállítása és oly praecedens, mely jelentőségében káros következményeket idézhet elő. Alkotmányunk sarkalatos elvei szerint a közterhek megállapítása a teherviselés módozatainak rendezése a törvényhozó hatalom jogkörébe tartozik. A kormány reudeleti joga csak törvények végrehajtására vonatkozhadk. Törvényt pótló rendeletek, a törvényhozás rendszeres működése mellett alkotmányos államban normális viszonyok között helyet nem nyerhetnek, alkotmányos államban a törvények előkészítésével a kormánynak arra kell kiterjeszteni figyelmét, hogy a törvény végrehajtására vonatkozó intézkedés a törvény hiányossága miatt ne váljék törvénypótló rendeletek forrásává és ha a kormány a törvényhozó h italom körébe eső szabályoknak rendeleti úton való megteremtésével önmagának ad alkalmat arra, hogy a törvényhozó hatalom functioját megszerezze, ezzel vagy kicsinylést mutat a törvényhozás elhatározó képessége iránt, vagy óvakodik kellőleg körvonalozni a törvény valódi intentioját a törvényhozás előtt. T. ház! Elismerem, hogy jelen törvényjavaslat alakilag méltó utódja a korábbi törvényjavaslatoknak, melyek csak a végrehajtás, de a törvények hiányainál fogva pótló rendeletek jogát is biztosítják a kormánynak, de lényegileg ezen javaslat szövegében meg van sértve alkotmányunknak említettem sarkalatos elve. Oly hiányos intézkedések foglaltatnak benne, hogy e hiányok pótlása a törvényeknek alkalmazásakor mulhatlanúl szükséges fog lenni és akkor ezen szükség folytán jönnek azon már jól ismert utasítások s ezen utasítások czímén oly ministeri rendeletek, a melyek a végrehajtás keretén túl terjednek és oly intézkedsseket is felölelnek, mei} éknek a magyar alkotmány sarkalatos elvei szerint kötelező erejök csak akkor lehetne, ha azok a törvényhozó, nem pedig a végrehajtó hatalom által vannak megtéve. Nem lehet czélom, hogy a magyar parlamentben felsoroljam azon alaptörvényeket, melyek Magyarországnak biztosítják, hogy közterheket esik a törvényhozás állapíthat meg. E részben a magyar parlamentben idézetekre szükség nem lehet; de ezen javaslattal szemben szükségesnek tartom rámutatni azon jelenségre, hogy ha az eddigi gyakorlat, továbbra is szentesítést nyer, alaptörvényeinket csakis elméleti értékre fogja reducálni. A kizárólagos italmérési jogosultság eseteiben a fogyasztóra háramló közteher, a eoncurrentia kizárt voltánál az ár meghatározása által van megállapítva. Oly törvényben, mely a fogyasztó közönségre közterheket ró, kívánatos nemcsak, de államjogi szempontból szükséges, hogy ezen közteher maximalis összege a törvényhozó hatalom által állapíttassák meg. (Igaz !