Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-79

3| 79. országos Illés 1802. janlns 80-án, «üt»rt8k«n. ilyen viszonyok közt nem tartom kedvezménynek azt, ha a borra és a sörre vonatkozólag a fennálló törvényektől eltérjünk. Szükségesnek tartom, hogy ez történjék, de kedvezménynek nem tekinthetem. Épen azért ezen kedvezmény fejében a magánfogyasztás megadóztatását megszavazni semmi körülmények közt hajlandó nem vagyok. (Helyeslés bál felöl.) Áttérve, t. ház, a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseire, csak röviden leszek bátor megpendíteni motivumaimat, bármennyire unalmasak legyenek is, mert ámbár tudom, hogy 20 esztendőn keresztül mindig előnyösen lehetett itt e házban sensatios dolgokkal foglalkozni és ezt meg is énekelték, de a nép érdekeit érintő aprólékos, bár fontos törvényjavaslatokkal foglalkozni, mindig nehéz dolog volt: e kötelességem elől azonban must sem térek ki s épen ezért igen röviden meg fogom még érinteni a törvényjavaslat némely intézkedését, a melyeket épen oly helyeseknek tartok, a minőknek tartottam azon intézkedéseit, a melyekről szóltam s a melyek összessége miatt én e törvényjavaslatot elfogadni hajlandó nem vagyok. (Halljuk! Halljuk!) Nagy nyomorúság ebben az országban az, hogy a fogyasztási adók kezelése tekintetében még mindig régebben alkotott törvények alapján állunk, melyek, megengedem, hogy az akkori időknek megfelelnek, inert akkor még nem volt annyira kihegyezve nálunk a teherviselés kérdése, mint ma; továbbá még ezen kivííl állunk oly elavult rendeletek alapján, a melyeket a pénzügyi közegek ismernek és ismerhetnek is, de az adózó közönség nem. Hogy e törvények és rendeletek mellett az indirect adó kezelése az országban egy pusztító intézmény, ezt állítom, erősítem és e tekintetben hivatkozom az ország egészséges közvéleményére. (Helyeslés bal felöl.) Hogy mi alkotmányos életünk 25-ik esztendejében sem tudunk oda jutni, hogy e tekintetben az állampolgárok jogait és kötelességeit szabatos törvényben állapítsuk meg, ez nagy nyomorúság, melyen valahára segíteni kell. (Úgy van! bal felöl.) Vártam a t. minister úrtól, midőn a múlt esztendőben költségelőirányzatát egy általam is nagyon méltányolt expose kíséretében előterjesztette, hogy az indirect adó tekintetében ezen incidens alkalmából legalább találkozni fogunk a reformok azon részével is, melyek a szolgáltatásoknak nemcsak mértékét fogják megállapítani, hanem azoknak szabatos kezelési módját is, de fájdalom, csalódtam. Hogy mi oda jutottunk az absolut korszak után, hogy egy fináncz helyett 10 fináncz üljön minden adózó polgár nyakán (Úgy van! bal felöl.) s nap "nap után a pénzügyi közegeknek jogukban legyen vigyázni arra, hogy ki mit eszik, ki mit iszik, ezt nem tudtam. (Úgy van! bal felöl. Derültség jobb felöl.) Én megnevezek a t. pénzügyminister úrnak egy képviselőtársunkat, a ki csak azért fizet 40 forint fogyasztási adót a bérlőnek, hogy ne zaklassa. Wekerle Sándor pénzügyminister: De hiszen most is meg van ez! Horánszky Nándor: Nem azért, hogy ne ellenőrizze, mert hiszen valamikor fel kell venni az állagot, hanem azért, hogy nap-nap után ne legyen kitéve a nyugalma és békéje ok nélkül a fennálló rendeletek alapján nyugvó puszta öeca túráknak vagy haszonszerzési czélzatoknak. Bármi körülmény is legyen azonban ezen állapotoknak az oka, egy dolog világos: hogy ezeket a kötelezettségeket rendeletekre bízni nem szabad, hogy ezek iránt valahára a törvényhozásnak meg kell alkotnia a szabatos törvényeket, hogy minden állampolgár tudja, milyen közszolgáltatásokkal és milyen eljárás iránt tarozik engedelmességgel, (lgae! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez a törvényjavaslat ebből egy betíít sem tartalmaz, azt pedig merem állítani, ha ezt a javaslatot elfogadjuk, legalább is kéthárom évig semmiféle ilyen természetű javaslattal nem fogunk szemben állani. A direct adókra nézve javaslat van ígérve, mely megengedem, hogy jó lesz, talán jobb a mai állapotnál; de hogy az indirect adókra nézve is kell valamit törvényhozásilag megállapítani, azt époly. szükségesnek, miat jogosnak és méltányosnak tartom. Azután van ebben a törvényjavaslatban még egy más intézkedés is, melyet sem az ország méltóságával, sem a törvényhozás méltóságával, sem azzal az ethikai szemponttal, melyet a megadóztatás terén minden időben követendőnek tartok, megegyeztetni nem tudok. Ez azon bizonytalan négy vármegyének átlagos kibaszonbérlése. Hogy melyik lesz ez a négy megye, nem tudom. Csak egyre kérem a t. minister urat, hogy Abaujmegye ne legyen, mert ez idő szerint én abból a megyéből való képviselő vagyok; de azt tudom, hogy akként odaállítani a javaslatot, hogy Magyarország egyik megyéje sem tudja azt, hogy melyiknek a feje felett fog lebegni ez a kizárólagos haszonbérbeadás, az nem engedhető meg, Elhiszem, hogy a t pénzügyminister úr tudja, a mint bizonyosan tudja is; (Wekerle Sándor pénzügyminister tagadólag int.) ha nem tudja, annál nagyobb baj. De azt hiszem, a minister úr legalább combinál. Hogy hogyan combinál a t. minister úr; annak motívumát is ismerem; de azt tartom, hogy ilyen haszonbért magasabb szempontból