Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-79

S». orsüftges Illés 189S. j az államkincstár érdekében egyáltalában még csak megkísérelhetőnek sem tartom. Hogy motívumok folyton foroghatnak fenn erre nézve, melyek következtében esetleg talán nekünk is a megfontolás terére kell lépni, az lehetséges. Ha ez az eset forogna fenn, méltóztassék a szeszadó-törvényt megváltozhatni, de ezeket az állapotokat így tűrni nem lehet. Ha pedig nem a szeszadó az oka, akkor azt vagyok bátor mondani, hogy ilyen intézkedést törvénybe iktatni nem lehet és pedig egyfelől azért, mert az ország egyik megyéje sem biztos abban, hogy kit fog érni az a szerencse, mely a t. minister úr szeretetében és ragaszkodásában fog részesítetni; másfelől a kizárólagos jog haszonbérbe adása által a társadalmi existentiák elkallódására még több és újabb anyagot szolgáltatnak, mint a mi már megvan : ezt nem tartom megengedhetőnek. Csik oda vezetem vissza tehát a t. ház figyelmét, hogy mikor ezen 1888-iki törvényt megalkottuk,akkor annak egyik zugában, egyik átmeneti intézkedésében settenkedett az a rendelkezés, hogy kivételesen az italmérési jogot kizárólagos haszonbér útján is kiadhatjuk. Senki sem eontemplálta akkor azt, hogy ez nonnativummá fog válni, pedig normativummá vált. Ha erre szükség van, méltóztassék nyíltan előállani, hogy az italmérési adó tekintetében baj van, hogy nem bírjuk az ország részére biztosítani a terhek azon részét, melyek a regalekártalanítás folytán az államra nehezednek; méltóztassék ezzel előállani; de azt, hogy egyes megyéket, mint hajdan a bányavárosokat vagy a szepesi városokat vagy az országnak nem tudom melyik részét haszonbérbe adjuk és ennek összes secaturáival engedjük egyes megyék társadalmi életét, politikai életét, fog3rasztási érdekeit bizonytalanná tenni, ez nyomorúsgágos törvényhozási intézkedés, ezt komoly és Őszmte törvényhozás nem teheti. (Élénk helyeslés és tet szés a bal- és szélső baloldalon.) Ha a t, minister úr azzal jön

; hogy ideigóráig erre szüksége van: megfontolom, megadom; de hogy állandó intézkedésül csepegtessük be a fogyasztási adó kezelésbe, hogy állandósítsuk az országban azt az állapotot, a melyet elítél mindenki, mert a nyomorúságok özönét viszi azon megye nyakára, ahhoz hozzájárulni nem fogok (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és pedig azért, mert ez sem a törvényhozás méltóságával és komolyságával, sem az adóteherviselés egyenlőségével meg nem egyez és mert ez az existentiákkal szemben oly pusztító eljárás, melyet azon magasabb érdekekkel, melyek az államot törvényhozási alkotásaiban és kormányzati kezelésében kell hogy vezessék, összeegyeztetni nem tudom ; azt követni nem fogom, azt rutin SÖ-án, e*nt8rt8k«tt. §9 •A megszavazni hajlandó nem vagyok. (Elénk helyeslés és tetszés bal felől.) Még csak egy momentumot említek föl, bár igen sok lenne, a mit c törvényjavaslatra nézve elmondhatnék. (Halljuk! Halljuk!) Ez a 14. §. Ebben ki van mondva, hogy olyan szerződésekre, melyek akár a fogyasztási adó tekintetében is, tehát a bor- és húsfogyasztási adó tekintetében is; akár az italmérési adó tekintetében 1893/4-re megköttettek, olyan szerződésekre vonatkozólag a törvényhozás törvényileg a nullitást mondja ki. Itt csak két eset lehetséges, t. ház. Vagy fönnáll a t. kormánynak a fenforgó szerződés szerint ezen joga vagy nem áll fenn; ha fennáll, akkor törvényhozási intézkedésekhez nyúlni fölösleges; ha pedig nem áll fenn : akkor én, a míg e törvényhozásban vagyok és itt működöm, semmi körülmények közt nem fogok olyan álláspontra helyezkedni, hogy a szerződések és az azok által biztosított jogok törvényhozási úton semmiseknek vagy megszűntéknek jelentessenek ki. (Élénk helyeslés és tetszés bal felől.) Hallottam, hogy az ilyen szerződésekben bizonyos kikötések vannak, a melyek arra vonatkoznak, hogy ha az adótétel megváltozik, ebben az esetben a kormánynak joga van az ilyen szerződéseket fölmondani és megszüntetni. Meglehet, hogy ezen törvényjavaslat oda magyaráztatik, hogy itt ilyen változás forog fenn. Én azonban merem állítani, hogy az ilyen magyarázat a bíró előtt a kritikát ki nem állja, mert itt az adótétel nem változik. (Ellenmondások jobb felől.) Wekerle Sándor pónzügyminister: Hát az a két millió miből kerül ki ? Horánszky Nándor: Jöjjünk tisztába,, t. ház. Az a két millió nem az adótétel emeléséből származik, az csak az adóalap kiterjesztése. Én magamat semmi körülmények közt, semmiféle pajzán közbeszólás által félrevezettetni nem engedem. (Derültség és tetszés a balés szélső baloldalon.) Mi itt az adótétel? A zárt városokra két forint, a nyilt városokra három forint. Ha a magánfogyasztás is megadóztatik, az nem az adótétel megváltoztatása. Ilyet egészséges felfogású ember nem állíthat. így állván a dolog, azt merem állítani, hogy ha csak a szerződésekben expresse nincs kimondva, hogy az államnak bármikor jogában van a szerződéseket felmondani: akkor erőszak követtetik el a szerződőkkel szemben, a kik jogaikat 1893-ra és 1894 re biztosították. Ezt a törvényhozás megteheti, hatalma nagy és a hatalmat én sem akarom korlátozni, de