Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-79

34 '*• ortíágos Blés i8tó. Jnnlns Sft-án, estitBrtSkÖíi. én pedig egyenesen erre és nem másra allüdáltam. Ezzel szemben a pénzügyi bizottság előadója, hogy enyhítse a fenforgó állapotot, az ideiglenességnek oly sajátságos fokozatos forformuláit állítja fel, a melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy bekössék azok szemeit, a kik komolyabban és mélyebben nem gondolkoznak ; de mi, legalább én, elég óvatos vagyok és elég régi tagja vagyok e háznak, hogy vigyázzak azon tendentiákra, melyek az egyes itt felmerülő törekvésekben nyilvánulnak. Mondom, a t. előadó úr, a ki ezt jelentésében nem titkolja el, következőket mondja (olvassa): »Mindezen intézkedések afogyasz tási adóügy rendszeres és kimerítő megoldását nem íartalmazzák.« Ez viszhangja annak, a mit az indokolás mond. Természetes, hogy ennek következtében, nehogy ez az alkotás állandónak tűnjék fel, a törvényjavaslatot ismét csak ideiglenesnek mondja. Hegedűs Sándor előadó: Kizárólagos jog! Horánszky Nándor: Az a javaslatnak egyes intézkedésére vonatkozik, de én azt akarom demonstrálni, hogy azt akarja feltüntetni, hogy ez csak olyan ideiglenes reform, a melytől azért nem kell félni, mert ha betegség fejlődnék ki belőle, az nem lesz állandó és idült, hanem csak ideiglenes baj. Azután — úgymond — (olvassa) »Azon felhatalmazást pedig, hogy esetleg négy megye egész területén is fentarthatja, illetőleg életbeléptetheti a pénzügyminister a kizárólagos jogot — mint fentebb is említők -— csakis kivételesen igénybe vehető és alkalmazható rendszabálynak tartjuk.« Mindezek, t. képviselőház, azt a képét nyújtják a mi törvényhozási működésünknek, hogy míg a kormányzat maga bizonyos időközönkint correctivumokra szoruló, de állandó természetű törvényhozási intézkedésekre utal, addig a pénzügyi bizottság és az ő t. előadója a közvetítés szerepét vévén magára, igyekszik azt ebben a meleg időben azzal fűszerezni és úgy tálalni a törvényhozás elé, hogy az az intentio, mely a kormányt vezeti, midőn ezen törvényjavaslatot a 12-ik órában terjesztette elő, csak ideiglenes és átmeneti jellegű, De a t. ház áttérve magára a javaslatra és a javaslat rendelkezéseire, fel kívánom hívni erre a t. ház figyelmet két okból. Az egyik ok az, hogy méltó-e hozzánk egy ilyen törvényjavaslatot, mint ez, olyan szűk indokolással és minden adat hiányában tárgyalni, a mint ez a törvényjavaslat előterjesztve lett és lehetséges-e azt ily körülmények közt komolyan tárgyalni s komoly megfontolás alá vennünk? Ez az egyik szempont; a másik szempont pedig t. képviselőház, az, hogy azokkal az adatokkal, melyek rendelkezésünkre állanak, megmérhetjük-e azon javavaslatot, melyet nekünk a t. kormány és az előadó úr elfogadásra ajánl. Az elsőre nézve én nem hiszem, hogy lehessen törvényhozás, mely oly javaslatot, mint a minő ez, tárgyalás alá vehessen minden adat, minden felvilágosítás híjján, teljesen Bötétbe burkolva és a nélkül, hogy e javaslatnak akár érdemét, akár pénzügyi jelentőségét mérlegelhetnők. Hol van t ház, előttünk kimutatva a magánfogyasztás, legalább azon szempontból, hogy megmérhessük az adóemelés mértékét. Ha megszavazzuk is e javaslatot, egyről kötelességünk gondoskodni: arról, hogy megtudjuk és megmérjük, mily ujabb terhet rovunk az országra. E téren egyetlenegy adat sem terjesztetett elő. Annak utána tudjuk, hogy a boradó tekintetében a nyílt városok három classisba vannak osztva: első, második és harmadik osztályba; de hol van előttünk adat arra nézve, hogy e classisokban a boradó mennyit tesz, következőleg, hogy a boradó mértékéből megítélhessük, hogy e classisú városokban a magánfogyasztásra milyen ujabbi teher fog nehezedni. Erre nézve nem volt eb ttunk adat a múltban és nincs ma sem. Továbbá, t. ház, (Ralijuk!Halljuk!) az italmérési adó kezelésére vonatkozólag absolute semmi adatot nem találunk arra nézve, hogy a lefolyt vagy következő három évben mennyi volt azon községek száma, melyekben az italmérési adómegváltás, melyekben kincstári kezelés s melyekben az a kizárólagos jog útján volt hasznosítva. Erre nézve e javaslatban szintén nem találunk semmi adatot. Wahrmann Mór: A pénzügyi bizottságban előterjesztettek! Horánszky Nándor: Megengedem, de én a bizottság érdemleges tárgyalásain nem voltam szerencsés jelen lehetni s ez kifogás nem is lehet, (Helyeslés bal felől.) mert ez adatokat magának a törvényjavaslatnak kell tartalmazni és nem a bizottság titkos tanácskozásaiban kell azokat előterjeszteni. E törvényjavaslat súlyát és jelentőségét nemcsak a bizottság tagjainak kell megmérni, hanem meg kell mérnie a t. képviselőháznak is. (Élénk helyeslés bal felöl.) En tehát azt gondolom, hogy joggal hivatkozom arra, hogy a miníster úr előterjesztése e tekintetben is határozottan hiányos, még pedig anynyira, hogy ezeket a t. miníster úrnak, kinek alkotási ereje, képessége és jóhiszeműsége iránt kétségben soha sem voltam, elhanyagolni s ez adatok nélkül a javaslatot a ház elé terjeszteni, nem lett volna szabad. Azután egy sajátságos helyzettel állunk szemben a kizárólagos jog haszonbérlete tekintetében is, melyre nézve nem ismerjük azon szerződési megállapodásokat, l melyek egyfelől a kincstér, másfelől a kizáró-