Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-88

238 SS, orsíágos Ülés 1SM. Julius 14-én, esütSrtSkSn, gasági pótlékának folyóvá tétele tárgyában tisztelettel beterjeszteni és kérem a t. házat, méltóztassék annak kinyomatása, szétosztása és tárgyalásra való kitűzése iránt intézkedni. Elnök: T. ház! Habár szabálytalanság van benne, mégis azon tiszteletteljes javaslattal jövök, méltóztassanak hozzájárulni, liogy ezen jelentés tárgyalása már a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki, a mennyiben nem ugyan határozattal, de a pénzügyminister felszólalása folytán a ház egyhangúlag fejezte ki hozzájárulását az iránt, hogy e kérdés, tekintett. 1 a ház hivatalnokainak igényeire, rendeztessék. Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés.) E szerint a jelentés a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! Következik a napirend és pedig a pénzügyi bizottság 122. számú jelentésének a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag annyiban való tárgyalása, a mennyiben a vita már a tegnapi ülésen bezáratván, most a zárbeszédek lesznek megtartandók. Első sorban az előadó úr fog szólani. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az imént befejezett vita természete és egész lefolyása, azt hiszem, mindenkit kielégített. A magyar képviselőház megmutatta, hogy mikép kell az ország minden érdekét oly nagy mértékben igénybe vevő nagyfontosságú kérdéseket tárgyalni és ha Helfy Ignácz t. képviselőtársam igen szép és szakavatott beszédében mégis aggodalmát fejezte ki a tekintetben, hogy az ellenzék loyalis és tárgyilagos magatartását a szabadelvű pártból bárki is kizsákmányolhatja a jövőben: biztosíthatom, hogy e tekintetben mindent el fogunk követni, hogy ne csalódjék, (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) akarom mondani, hogy csalódjék. Remélem, hogy e nyelvbotlást nem fogják szándékosnak mondani, mert a szándék azzal egészen ellenkező. (Helyeslés jobb felöl.) Mert ha egyéb szempontból nem is, ha megfeledkeznénk, a mi sohasem szabad: az ország nagy érdekeiről, tisztán pártérdekből is azt hiszem, a vitának mostani menete egyiránt érdekében áll minden pártnak; mert a készültség, a tehetség csak így érvényesülhet a maga egész erejében és egyúttal a kérdést is csak így lehet tisztázni. Minthogy abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az ellenzéknek bármely árnyalatából is, mint ilyen, ebben a kérdésben egyáltalában nincs eltérő nézet, ennek következtében a parlamenti szokásoktól némileg eltérőleg polémiámat tulajdonképen a lehető legrövidebbre fogva, tisztán egyéni nézetekkel szemben irányítom. Azt hiszem, hogy a t. ház, sőt talán Molnár Józsiás képviselő úr is felment engem attól, hogy vele hosszabb polémiába bocsátkozzam. Mert a t. képviselő úr beszéde alatt észrevehette, hogy azzal egészen ellenkező hatást idézett elő, mint a mit elérni akart, mert komoly képpel előadott kifogásai a valuta ellen tulajdonképen nemcsak hogy méltánylásra nem találtak e házban, de sőt pártkülönbség nélkül derültséget idéztek elő. Molnár Józsiás: Azt csak az ország sajnálhatja! (Derültség jobb felöl.) Hegedűs Sándor előadó: Ha a t. kép viselő úr magát csalhatatlannak nem tartja, a mint hogy mondta is, hogy nem csalhatatlan és engedi magát capacitálni, e fogadtatás bőséges alkalmat szolgáltatott neki arra, hogy gondolkozóba essék, hogy hátha mégis csalódott összes állításaiban, de minthogy a t. képviselő úr bebizonyította, hogy jóakarattal van az ügy iránt, ezen jóakaratával szemben én is jóakaratúlag kérem, ne méltóztassék követelni azt, hogy ennek bebizonyítására a t. ház színe előtt vállalkozzam. Mert a ház többi tagjai, mint méltóztatott észrevenni, csaknem mindnyájan ellenkező meggyőződésben vannak, azt hiszem, a t. ház becses idejét venném el ezen tisztán személyes magyarázgatás érdekében, a mit nem kívánhatunk ; hanem majd, a mikor szabad időnk lesz, magán beszélgetésben térhetünk reá ezen elemi dolgok megbeszélésére. Molnár Józsiás: Állok elébe! Hegedűs Sándor előadó: A kérdéssel tudományos és gyakorlati szempontból a leglegtöbbet, a legbehatóbban Beöthy Ákos képviselő úr foglalkozott. A t. képviselő úr, hogy én is in medias res bocsátkozzam, három érdemleges kifogást tett ezen javaslatok ellen. Az első kifogása az volt, hogy e javaslatok tulajdonképen időelőttiek, mert az ezüst kérdése még nincsen megoldva, ennek következtében az arany valutát behozni és a valutát rendezni Magyarországnak nem áll érdekében, míg az ezüst kérdése megoldva nem lesz. Az ezüst kérdése abban a formájában, melyhen most fennforog, már 20 óta van szőnyegen és sokkal válságosabb és nehezebb körülmények mellett sokkal nagyobb kísérletet tettek annak megoldására, miat a miiyenre most van kilátás. Mert akkor, midőn a nemzetközi conferent'ákban ennek a kérdésnek megoldását akarták elérni, még nemcsak Amerika és nemcsak a bimetallistáknak most már apadóban levő hívei követelték ezt, hanem mint talán méltóztatnak tudni, Olaszországban is nagy hajlandóság volt ezen az alapon tárgyalni; Hollandia egészen csatlakozott, Németországban Bismarck híres mondata jellemezte a helyzetet, hogy ha a takaró nem elégséges. Ez mindenesetre árult el némi hajlandóságot Németország cancellárja részéről is az ilyen kérdésbe való bemenetelhez,