Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-85

86. orsR*f»s ttíós 18*3, Julim* lí-én, hétffln. 169 De, t. ház, ezen fontos érdeken kivííl még egy más szempont is vezetett arra, hogy a kisebb pénzegységgel járó előnyöket a mai forint ketté­osztása és nem a frankrendszer recipiálása útján igyekezzem elérni. Ezen szempont az volt, hogy a mi külkereskedelmi viszonylatainkban a frank­nak sokkal szerényebb szerepe van, mint a többi pénznemnek. Bátran lehet mondani, hogy a kül­kereskedelmi viszonylatainkban a /s-részbeu sze­repel a frankrendszer, s /*-részben pedig más pénznemek. Ha tekintetbe veszszük ezenkívül azt, hogy a külkereskedelmi viszonylatokban ott is, a hol ugyanazon pénzegység van elfogadva, nem érczpénzben szokott a kiegyenlítés történni, hanem váltókban, melyek a kereslet és kínálat különböző törvényei alá esvén, a töredékrészek mellőzhetők nem lesznek, még ha acceptálnók is a frankrendszert, azt merem mondani: he­lyesen cselekedtünk akkor, midőn arra töreked­tünk, hogy ugyanarra a valutára, ugyanarra a fémre alapítsuk pénzrendszerünket, mely ma a nagy világgazdaságot, dominálja ; de azokat a fontos érdekeket, melyeket előbb említeni bátor voltam, nem hoztuk áldozatul annak a magában véve szép eszmének, hogy minden körülmények közt világpénzt is fogadjunk el egységnek. Ma ezen törvényjavaslatok által először is kimondjuk azt, hogy áttérünk az aranyvalutára; másodszor megállapítjuk a relatiot; harmadszor megállapítjuk a pénzegységet; negyedszer az 1867 : XII. t.-czikk szellemében Ausztriával egyezséget kötünk a pénzrendszerre és a pénz­verésre nézve 1910-ig terjedő hatálylyal és végre intézkedünk az arany beszerzése iránt. Mindezen intézkedések a valuta teljes ren­dezésének nem mondhatók, csak az elhatározó első lépést képezik a valuta rendezésére. Ezen első lépéssel azonban a valuta-rendezésnek egyik legnagyobb czélját, t. i. azt, hogy biztos tényezőkkel számíthassunk, már is elértük és ezen első lépéssel azt a morális kötelességet is vállaljuk magunkra — a mire egyébként a morális kötelezel tségen túlmenő viszonyok is fognak bennünket kényszeríteni — hogy a megkezdett úton tovább haladjunk, mert azon megállás nincs — hogy a kitűzött czélt, a kész­fizetések megkezdését valóban valósítsuk. Ezen készfizetések megkezdésének azonban bizonyos előfeltételei vannak. Az első az arany­nak beszerzése ; a második a pénzhelyettesítők­nek szokásba hozatala, tágabb körben való meg­honosítása, a gyakorlati életbe való bevezetése ; és a harmadik a bankügy okszerű rendezése. Az aranybeszerzés tekintetében az itt elő­terjesztett javaslatok intézkednek. A t. előadó úr említette azt, hogy körülbelül évi 4V» millió forintra tehetők azok a költségek, melyek az arany beszerzéssel fognak járni. Az általa mon­KÉPVH. NAPLÓ, 1892 — 97. V. KÖTET. dottak kiegészítéséül azt kívánom megjegyezni, hogy ma senki sincs, a ki meg tudná előzetesen határozni azt, hogy Magyarországon a kész­fizetések megkezdése végett milyen aranymeny­nyiségekre lesz szükség. A valószínű közép­számítással azon eredményre jutunk, hogy ha 100 millió forint aranyat részünkre be tudunk szerezni, ez elégséges lesz a készfizetések meg­kezdésére ; de ez lényegileg feltételezve van attól, hogy a magángazdaság miképen képes aranyszükségleteit kielégíteni. Mi az itteni javas­latok által mindent elkövetünk, hogy a pénzverés díját a lehető minimumban állapítsuk meg még önköltségeken alul is, csakhogy módot nyújt­sunk közgazdaságunknak arra, hogy magát aranynyal telíthesse. De nemcsak ily törvényes intézkedésektől, hanem a külkereskedelem viszonylataitól is függ az, mennyiben sikerül ezt a czélt elérni, függ jelesen attól, hogy fizetési mérlegünk mennyi­ben lesz a jövőre is activ. Ha ezen activ fizetési mérlegek következ­ményükben arra vezetnek, hogy követeléseinket a külföld ir nyában nem saját értékeinkkel, hanem kész aranynyal fogják kielégíteni, akkor minden valószínűség a mellett van, hogy az állam által beszerzendő aranymennyiség semmi körülmények közt sem lesz nagyobb, mint azt előbb említeni bátorkodtam. De ha kedvezőtlen idők állnának be és fizetési mérlegünk mai activitása megszűnnék; ha a külföldön az érté­keinkbe vetett bizalom annyira hanyatlanék, hogy activ követeléseink nem készpénz beküldése által, hanem saját értékeink visszaküldése által egvenlíttetnék ki: akkor igenis annak a szük­sége álland elő, hogy az állam utalva lesz még nagyobb aranymennyiség beszerzésére. De, t. ház, bármily nagy áldozattal járjon is a szükséges arany beszerzése : én azt hiszem, hogy ezen áldozattól visszariadnunk nem szabad, nem pedig azért, mert közgazdaságunk sokszorosan fizeti meg azt az áldozatot, melyet az államnak csak egyszer kell meghoznia, annyival többszörösen, a mennyivel többször forog az a pénz évenkint az egyesek kezén ; míg az állam csak egyszer fizeti azt meg és ez által oly áldozatot hoz közgazdaságának, hogy nemcsak ettől a tehertől menti meg azt, hanem további fejlődésének is előfeltételeit nyújtja. (Helyeslés jobb felől.) Az aranyszerzés módozatát illetőleg az itt előterjesztett törvényjavaslatok egyikében azt javasolom a t. háznak, hogy az egyes conver­táiható értékeknek kisebb kamatú kölcsönökké való conversioja útján igyekezzünk bizonyos megtakarításokra szert tenni és ezen megtaka­rítások tőkésítése által az aranymennyiségeket beszerezni. (Helyeslés jobb felöl.) Egész őszinte­séggel kötelességem bevallani azt, t. ház, hogy 22

Next

/
Thumbnails
Contents