Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-85

S5. orsztígos illés ím*. Julius ll*én, hétfőn. 161 Visszadobják papírjainkat bármely perezben nem azért, mert belértékííknél fogva megtartást nem érnének meg, hanem mert nyereségesnek mutatkozik az agio: természetes az üzlet más szempontból, mint nyereségből nem indul ki. Vagy vegyük az arbitrage üzletet. Nálunk az arbitrage üzlet, melynek teljes hivatottsága és szerepe van, a cursüs differentiák combinálása és kihasználása szempontjából, tulajdonképen nem erre van fektetve, banem agiotage. Ennek következtében sokkal egészségtelenebb, sokkal több koczkázattal és hátránynyal jár és ezért kerül oly rossz hírbe. a milyenben van. Többet mondok: ásókkal vitásabb és ismertebb gabona-batáridőben, a menynyiben az impulsust, az összeköttetéseket a külfölddel meg kell, hogy tartsa, nem játszik-e folyton az agiotage? És nem a legfurcsább, a legkellemetlenebb, a legkárosabb hatásokat idézi-e elő? így végigmehetnék a neinzetgazgaság bármely tényezőjén, hogy iámutassak pár szóval arra, mily szerepe, mily rossz hatása van nálunk az agionak. Tehát minden érdek ós minden nemzetgazdasági tényező fontossága arányában követeli meg azt, hogy ettől szabaduljunk. Minthogy pedig az ezüsttel ettől meg nem szabadulhatunk, az arany valutát kell elfogadni. Ezt elhatározni és beszerezni nehéz doloff és megfontolást érdemel, de nézetem szerint sokkal nehezebb és több megfontolást érdemel azon intézkedések megtétele, azon pénzügyi és bankpolitikának megállapítása, a mely ennek megtartását biztosítja, E tekintetben az előttünk fekvő törvényjavaslatok tnlajdoíiképen csak az alapokat teszik le. A dolog ezen oldalával oly kérdések függnek össze, melyek ezen javaslatokban megoldva nincsenek, a melyek részben csak fölvetve és nyitva hagyva vannak, részben pedig érintve sincsenek. Nincsenek érintve nevezetesen azért, mert a gyakorlati élettel függnek össze s tulajdonképen nem a törvényhozás, hanem a kormányzat, a pénzügyi politika és a bank és hiteipolitika kérdéseit képezik. De már most azon tényezőkben, a melyek előttünk vannak és elbírálásunk tárgyát képezik, vannak olyanok, a melyekre ebből a szempontból is figyelemmel kell lenni. Mint volt szerencsém említeni, az aranyon kívül váltópénznek ezüstöt, nickelt és bronzt hoz be. Az ezüst courrans kérdését nem érinti a javaslatok egyike sem és ez nagyfontosságú kérdés, mert nézetem szerint, hogy a valuta miképen legyen megtartható, az attól függ, mikép van construálva, Értem e gytínév alatt azt, hogy úgy a fémek, mint a hiteljegyek tekintetében azok milyen arányokban vesznek részt az egész valuta szervezetben és egyúttal milyen appointekkeí vesznek részt, mert ez igen lényeges kérdés. Igénytelen nézetem szerint főirányadó szempontnak, a valuta alapjának megtartása EÉPVH. NAPLÓ 1892- 97. V. KÖTET. kell, hogy legyen, hogy semminemű" oly ingredentia abba bele ne keveredhessék a kellő arányokon túl, a mely azt az alapot veszélyeztetné, azt kitolja akár a forgalomból, akár a bankból, igen óvatosnak kell lenni maguknak az egységek megállapításánál is, mert ott, a hol a forgalomban — aranynak kell lenni a forgalom eszközlőjének — ne legyen hívatva helyettesíteni más, mert a mint olcsóbb eszközhöz jut a forgalom, igen természetes, hogy az aranyat kiszorítja és ezért én igen nagy kérdésnek tartom azon számba sem vehető dolgot, hogy a váltópénzek mily mennyiségben jönnek forgalomba. Pedig ez alárendelt kérdés; de mégis nagy megnyugvásomra szolgál t. ház, hogy a t. kormány a váltópénz mennyiségét %i alkalommal nem szaporította, mert nézetem szerint kerülni kell minden' oly arányváltoztatásokat ez alkalommal, a melyek esetleg a forgalomra eltérő vagy módosító hatást gyakorolhatnak ; másfelől vannak aprólékos technikai intézkedések,uielyek igen csekélyeknek tűnnek fel és rendkívüli fontossággal bírnak a dologra, Ott van pl. a magánosok számára az arany veretes kérdése és annak díja. Az nem tűnik föl, hogy három pro mille, vagy két pro miilére verettetik és pedig ez lényeges dolog. Mert a magános, hogy a maga számára aranyat veressen, kamatveszteségnek magát ki nem teszi. Ennek következtében annak a díjának lehetőleg csekélynek kell lenni. Sőt még az a gazdasági kérdés is fontos, mennyi idő alatt adjanak neki idegen arany helyett honi aranyat, hogy ez mily rövid időre reducálható, az erre vonatkozó czélszeríí intézkedések is nagy befolyással bírnak. Vagy ha tekintetbe veszszük a bankpolitikát, hogy a bank szorosan össze fogja olvasztani a kamatlábat az aranyvédelem kérdésében és nem veszi külön szemügyre ezt a bank, ez is igen nehéz kérdés. Száz meg száz kérdés van ilyen, aprótól kezdve a nagyig, melyre éber figyelemmel kell lenni a kormánynak, a törvényhozásnak és az összes ügyleti köröknek, ha azt akarjuk, hogy a valutát, a melyet aianyban megállapítunk, meg is tartsuk és ezért ez alkalomból itt csak az ezüst courrans van érintve. Ez a legvitásabb kérdések egyike. De azt bátran állíthatom, van egy szempont, mely előtt meg kell hajolni a legellentétesebb nézeteknek is (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy nem szabad oly tényezőt abban az irányban oltalmazni valutánkban, mely az arany forgalmát veszélyezteti. Azt hiszem, e tekintetben közöttünk különbség nincs és ha ezen szempontból indulunk ki, azt hiszem, igen czélszeríí megoldás alá fog kerülni annak idején az ezüst courrans kérdése. 21