Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-78

78. országos ülés 1892. joiiins -25-én, szombaton. 5 területi átkebelezések tárgyában. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a jelentés felolvasottnak tekintessék. (Helyeslés.) Az előadó úr kíván szólani. Perczel Dezső előadó: T. ház! A beiügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök tisztán az 1886. évi XXI. tcz. 148. §-ában foglalt rendelkezéseknek tett eleget, a midőn egyrészről Kotrona nevű havasnak Síunyad vármegye területéből Szeben vármegyébe, másrészt az 1890. évben nagyközséggé alakúit Székely-Keve telepített község külterületéből 6'484 holdnyi külterületnek Torontál vármegye területéből Temes vármegyébe való átkebelezését engedélyezvén, ezt az 1886. évi XXI. tcz. 48. §-a értelmében a törvényhozásnak bejelenti. Miután azon feltételeknek, a melyekhez az átkebelezések kötve vannak, elég tétetett, van szerencsém a képviselőház közigazgatási bizottsága részéről tisztelettel ajánlani, miszerint ezen jelentéseket tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiháznak megküldeni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, gondolom, kimondhatom, hogy a jelentést turlomási\l venni méltóztattak. E szerint a jelentés tudomásulvétel czéljából a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik a napirend értelmében a körigazgatási bizottság 79. számú jelentése Pápa rendezett tanácsú város közönségének Pápa székhelyivel egy új közigazgatási terület szervezése iránti kérvénye tárgyában. Gondolom, méltóztatnak a jelentést felolvasottnak venni. (Helyeslés.) Az előadó úr kíván szólani. Perczel Dezső előadó: T. ház! Pápa rendezett tanácsú város közönsége a múlt országgyűlés alatt 1891. Julius 11-én kérvény nyel fordult a t. házhoz az iránt, hogy egyfelől az akkor tárgyalás alatt volt vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatnak némely általa sérelmesnek vélt hatírozata módosíttassák; másrészt pedig, hogy Pápa székhelylyel egy külön közigazgatási terület szerveztessék. Ezen kérvény akkor későn érkezvén, tárgyalás alá nem vétethetett és midőn az új országyűlés összejött, akkor a közigazgatási bizottsághoz utasíttatott. A közigazgatási bizottság tárgyalván a kérvényt, jelentését azon értelemben mutatja be a t. háznak, hogy miután a kérvényben első sorban felhozottak segédadatokúi szolgálhatnak a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslat előkészítésénél ; másrészről miután a másik petitumára vonatkozik, hogy a vármegye területe most már a kérvényben foglaltakhoz képest rendeztessék és Pápa székhelylyel külön közigazgatási terület szerveztessék: az egész kérvény a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnöknek adassék ki. Van szerencsém ezen jelentést a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzászólani'? (Nem !) Ha szólani senki sem kíván, azt hiszem, a bizottäág jelentése elfogadtatik és a kérvény vény a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnöknek kiadatni határoztiitik. T. ház! A megállapított napirend szerint következik Madarász József képviselő úr indítványának érdemleges tárgyalása. Gondolom, méltóztatik a t. ház hozzájárulni ahhoz, hogy Madarász József képviselő úr szóljon. Madarász József: T. ház! Indítványomat tegnap indokoltam; de ismételve kell most azon két megjegyzést előhoznom, melyet tegnap tettem. Először igen sajnálom, hogy a sajtó útján kiválólag a függetlenségi és 48-as és az ellenzéki pártok ellen intéztetik támadás, mintha a mint az egyensúly helyre van állítva, mindjárt arról gondoskodnék, hogy a képviselők díjai felemeltessenek. Ezt a sajtó részéről nagy tévedésnek tartom, mert az én javaslatomban erről egy szó sincs. Ezt magamra nézve mondom. Másodszor kijelentettem, hogy ez tisztán csak a magam képviselői meggyőződésemnek kifejezése, tehát helytelenség egy pártot támadni meg, a mely pártnak tagjaival én a legszívesebb viszonyban és barátságban vagyok, de a mely pártnak tagjait fel sem kértem arra, hogy ezt az értekezleten tanácskozás tárgyává tegyék, sőt még önmagam is csak elvétve, egyik-másik képviselőtársammal beszéltem meg, hogy erre a javaslatra, melyet már 1848-ban tartottam jónak, mint azt tegnap előadtam, Deák Ferencz, az akkori többség vezére 1868-ban nemcsak helyeslését nyilvánította, de azt el is fogadta, sőt nem említettem, hogy még részleteire nézve is azt ajánlotta, hogy ezt a kormánynál kivinni igyekszik. De kötelességemnek tartottam ezt ismételve kijelenteni, hogy ha akár a sajtó, akár bárki támadni akar, támadjon engem. Ez meggyőződésem, ez képviselői kötelességem volt, azért adtam elő. A másik, a mit előadni kívánok, épen ebből folyólag az, hogy én nagyon jól tudom, nem teszek soha titkot belőle, hogy a munka tisztességes és ha valaki a nemzet irányábani munkáját tisztességesen teljesíti, a nemzetnek becsületbeli kötelessége azt tisztességesen díjazni. De én nem szóltam összegről, nem szóltam semmi egyéb részletekről, mert tudtam és tudom, hogy ennek megfontolása egyedül a kormány kötelessége. A kormány kötelessége megfontolni a nemzet pénzügyi helyzetét, megfontolni, vájjon ezen viszonyok és a változott viszonyok köte-