Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-67

«íí omáges ülés 18* 2- j«nin« 3-án, pénteken. 77 fenn saját erejükből, az államnak egészen kellene fentartani s annak kellene azt a költséget viselni. a melyhez a segélyösszegek felemelésével csak részben járul. Ezért is szükségesnek tartom, hogy a pro­testáns egyházak állami dotatioja annyira emel­tessék, a mennyire ezt az állam pénzügyei meg­engedik, mert azt az álláspontot foglalom el, hogy egyetlen egyháznak is megszerzett vagyona el ne vétessék, hanem a kinek nincs, adassék annyi, hogy a maga feladatait teljesíteni képes legyen. (Helyeslés a szélső laloldalon.) Másfelől a minister úrnak egy intézkedését kell itt kifogásolnom. A mint méltóztatik a t. ház tudni, az erdélyi részekben a régi erdélyi alkotmány alapján a római katholicus egyház autonómiáikig van szervezve. Ennek ugyanazon jog s ugyanazon jogviszonya van az állammal szemben, mint a minővel a protestáns egyházak rendelkeznek. Ugyanazon törvényen alapszik a katholicus egyház autonómiája, a melyre a protestáns egyházaké van építve s én azt tapasztalom, hogy a t. minister úr pl. az érett­ségi vizsgálati biztosok kiküldése alkalmával az erdélyi róm. katholicus egyházak pénztárából fentartott középiskolákba a vizsgálóbiztosokat, mint saját közvetlen vezetése alatt álló isko­lákba küldi ki, holott az erdélyi római katholi­cus egyházak iskolái a minister úr közvetlen vezetése alatt nem állanak. Mi ezt nem fogadjuk eb mert ez a mi törvényes, alkotmányos hely­zetünknek megtagadása volna. Ez autonóm jog­körünk megcsonkítására való törekvés, a mit mi mindig kifogásoltunk, mert azon alkotmányban gyökerezik e jogkör, a melyet a míg törvény­nyel meg nem változtatunk, mindenkinek, még a minister úrnak is respectálnia kell. (Élénk he­lyeslés a szélső baloldalon.) Az imént szólalt fel Bobula János t. kép­viselőtársam a cóngrua-kérdés tárgyában. O csak egyetlenegy plébános esetét hozta fel. Mi szá­zakat és százakat volnánk képesek felhozni s elmondhatom, hogy autonomicus szervezeténél fogva az erdélyi római katholicus egyház képes volt minden egyes lelkésznek 600 frt congruát biztosítani, kivévén ama helyeket, a hol a ma­gyar kincstár a kegyúr, mert a magyar kincs­tár az, a mely kegyúri kötelességét nem telje­síti s a congruát nem pótolja fel annyira, hogy az a 600 frtot elérje. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Magyarországon a eongrua-kérdés telje­sen megfeneklett, mert a püspökök itt a saját joghatóságukat akarják csak fentartani. Egy­néhány áldozatkész férfiú kivételével mindegyik csak a hatalmat akarja saját papjai felett gya­korolni, de azután zsebébe nem akar belenyúlni, hogy a congrua-pótlást lelkészének megadja, holott azokat a püspöki javadalmakat Magyar­ország királyai nem azért adták nekik, hogy fényes palotákban lakjanak, hogy túlságos nagy fényben élő urak legyenek, hanem hogy rendel­kezésre álljanak az eszközök a szegény egyhá­zak támogatására, a templomok építésére, a kórházakra és menedékhelyekre. Olvassa el bárki is az illető adományleveleket és látni fogja, hogy azokban utalva vaunak erre az illetők s megvallom őszintén, nagyon csodálko­zom, hogy azon főpapok, a kik mindig reprae sentálni kívánják a római kath. egyházat, a kik saját lelkészeiket a legnagyobb fegyelem alatt akarják tartani, utóbbi időben hatalmi körükön is túlmenő lépéseket tesznek. így csak ideigle­nes megbízás utján töltik be a lelkészi álláso­kat, a helyett, hogy azok rendszeres betöltését engedélyeznék, inert így több papnak elmozdít­hatóságát akarják kezükben tartani. így járnak el a congrua kérdésében is és az alsó papság­érdekeit nem elégítik ki, pedig ezek is épen olyan lelkészek, mint a püspökök maguk, csak­hogy a püspökök több megbízatást és hatalmat nyertek és felelősséget viselnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igen szükséges volna, hogy e tekintetben sokkal szigorúbban lépjen fel a t. minister úr. Itt vannak a vallási alapítványok jövedelmei, a melyek első sorban arra valók, hogy a szegény lelkészeknek ebből congrua­pótlás jusson, nem pedig arra, hogy a leggazda­gabban javadalmazott püspökök által saját java­dalmaikból fentartandó intézmények létesíttesse­nek. Némely papnevelő intézetek segélyeztetnek, sőt majdnem egészen az általános vallási ala­pokból tartandók fenn. (Helyeslés a ssélső bal­oldalon.) Én csak helyeselni tudom a katholicus va'llásalap ellenőrzésére hivatott bizottságoknak azon intézkedését, melynél fogva felülvizsgálni kívánja, hogy megfelelő czélra adatnak-e ki annak jövedelmei, mert az nem lehetséges, hogy más egyházi ezélokra adassanak ki és én részem­ről hibáztatom, hogy egy gazdag püspökségnek olyan kiadásai, a melyeket neki magának kel­lene teljesítenie, a vallási alap által hordoztas­sanak. (Helyeslés.) Sajnálom, hogy ezen vallási alap kezelésé­nek ellenőrzésére csak egynéhány ember van meghíva és a nyilvánosság teljesen mellőztetik, a számadások és a költségvetés nyilvánosságra nem hozatik, hogy minden ember meggyőződ­hessék, mire fordíttatnak azon jövedelmek. Ha Magyarország katholicus lakosságát meg­nyugtatni akarjuk ezek kezelése iránt, akkor ezen bizottság egész működését nyilvánosságra kell hozni, hogy a nyilvánosság ellenőrzése mellett a katholicus közönség a minister segéd­kezésére jöhessen. A congrua kérdésének nieg­oldása tehát feltétlenül szükséges. De szükséges lenne, hogy a minister úr a káptalanoknál is

Next

/
Thumbnails
Contents