Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-67

«íí omáges ülés 18*

2- j«nin« 3-án, pénteken. 77 fenn saját erejükből, az államnak egészen kellene fentartani s annak kellene azt a költséget viselni. a melyhez a segélyösszegek felemelésével csak részben járul. Ezért is szükségesnek tartom, hogy a protestáns egyházak állami dotatioja annyira emeltessék, a mennyire ezt az állam pénzügyei megengedik, mert azt az álláspontot foglalom el, hogy egyetlen egyháznak is megszerzett vagyona el ne vétessék, hanem a kinek nincs, adassék annyi, hogy a maga feladatait teljesíteni képes legyen. (Helyeslés a szélső laloldalon.) Másfelől a minister úrnak egy intézkedését kell itt kifogásolnom. A mint méltóztatik a t. ház tudni, az erdélyi részekben a régi erdélyi alkotmány alapján a római katholicus egyház autonómiáikig van szervezve. Ennek ugyanazon jog s ugyanazon jogviszonya van az állammal szemben, mint a minővel a protestáns egyházak rendelkeznek. Ugyanazon törvényen alapszik a katholicus egyház autonómiája, a melyre a protestáns egyházaké van építve s én azt tapasztalom, hogy a t. minister úr pl. az érettségi vizsgálati biztosok kiküldése alkalmával az erdélyi róm. katholicus egyházak pénztárából fentartott középiskolákba a vizsgálóbiztosokat, mint saját közvetlen vezetése alatt álló iskolákba küldi ki, holott az erdélyi római katholicus egyházak iskolái a minister úr közvetlen vezetése alatt nem állanak. Mi ezt nem fogadjuk eb mert ez a mi törvényes, alkotmányos helyzetünknek megtagadása volna. Ez autonóm jogkörünk megcsonkítására való törekvés, a mit mi mindig kifogásoltunk, mert azon alkotmányban gyökerezik e jogkör, a melyet a míg törvénynyel meg nem változtatunk, mindenkinek, még a minister úrnak is respectálnia kell. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az imént szólalt fel Bobula János t. képviselőtársam a cóngrua-kérdés tárgyában. O csak egyetlenegy plébános esetét hozta fel. Mi százakat és százakat volnánk képesek felhozni s elmondhatom, hogy autonomicus szervezeténél fogva az erdélyi római katholicus egyház képes volt minden egyes lelkésznek 600 frt congruát biztosítani, kivévén ama helyeket, a hol a magyar kincstár a kegyúr, mert a magyar kincstár az, a mely kegyúri kötelességét nem teljesíti s a congruát nem pótolja fel annyira, hogy az a 600 frtot elérje. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarországon a eongrua-kérdés teljesen megfeneklett, mert a püspökök itt a saját joghatóságukat akarják csak fentartani. Egynéhány áldozatkész férfiú kivételével mindegyik csak a hatalmat akarja saját papjai felett gyakorolni, de azután zsebébe nem akar belenyúlni, hogy a congrua-pótlást lelkészének megadja, holott azokat a püspöki javadalmakat Magyarország királyai nem azért adták nekik, hogy fényes palotákban lakjanak, hogy túlságos nagy fényben élő urak legyenek, hanem hogy rendelkezésre álljanak az eszközök a szegény egyházak támogatására, a templomok építésére, a kórházakra és menedékhelyekre. Olvassa el bárki is az illető adományleveleket és látni fogja, hogy azokban utalva vaunak erre az illetők s megvallom őszintén, nagyon csodálkozom, hogy azon főpapok, a kik mindig reprae sentálni kívánják a római kath. egyházat, a kik saját lelkészeiket a legnagyobb fegyelem alatt akarják tartani, utóbbi időben hatalmi körükön is túlmenő lépéseket tesznek. így csak ideiglenes megbízás utján töltik be a lelkészi állásokat, a helyett, hogy azok rendszeres betöltését engedélyeznék, inert így több papnak elmozdíthatóságát akarják kezükben tartani. így járnak el a congrua kérdésében is és az alsó papságérdekeit nem elégítik ki, pedig ezek is épen olyan lelkészek, mint a püspökök maguk, csakhogy a püspökök több megbízatást és hatalmat nyertek és felelősséget viselnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igen szükséges volna, hogy e tekintetben sokkal szigorúbban lépjen fel a t. minister úr. Itt vannak a vallási alapítványok jövedelmei, a melyek első sorban arra valók, hogy a szegény lelkészeknek ebből congruapótlás jusson, nem pedig arra, hogy a leggazdagabban javadalmazott püspökök által saját javadalmaikból fentartandó intézmények létesíttessenek. Némely papnevelő intézetek segélyeztetnek, sőt majdnem egészen az általános vallási alapokból tartandók fenn. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Én csak helyeselni tudom a katholicus va'llásalap ellenőrzésére hivatott bizottságoknak azon intézkedését, melynél fogva felülvizsgálni kívánja, hogy megfelelő czélra adatnak-e ki annak jövedelmei, mert az nem lehetséges, hogy más egyházi ezélokra adassanak ki és én részemről hibáztatom, hogy egy gazdag püspökségnek olyan kiadásai, a melyeket neki magának kellene teljesítenie, a vallási alap által hordoztassanak. (Helyeslés.) Sajnálom, hogy ezen vallási alap kezelésének ellenőrzésére csak egynéhány ember van meghíva és a nyilvánosság teljesen mellőztetik, a számadások és a költségvetés nyilvánosságra nem hozatik, hogy minden ember meggyőződhessék, mire fordíttatnak azon jövedelmek. Ha Magyarország katholicus lakosságát megnyugtatni akarjuk ezek kezelése iránt, akkor ezen bizottság egész működését nyilvánosságra kell hozni, hogy a nyilvánosság ellenőrzése mellett a katholicus közönség a minister segédkezésére jöhessen. A congrua kérdésének niegoldása tehát feltétlenül szükséges. De szükséges lenne, hogy a minister úr a káptalanoknál is