Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-77

íí. országos Illés 1892. JunliiB 24-én, péntekén 329 esolt részekbeli képviselők közbejöttével és fő­képen ezen szaktanácskozmányban merült fel és nevezetesen Győrffy Gyula t. képviselőtársunk eszméje volt az, a mely ezen szaktanácskoz­mányban concrét alakot öltött a tekintetben, hogy az erdélyi birtokrendezési ügyek az állandó kataszterrel bizonyos kapcsolatba hozassanak. És főképen e körülmény tette szükségessé a jelen törvényjavaslat előterjesztését. Az állandó kataszterrel való ezen kapcso­latba hozatal czélja egyfelől biztosítani azt, hogy az erdélyi és a volt kapcsolt részekbeli birtokrendezési ügyek sokkal szabatosabban és pontosabban vitessenek keresztül és másfelől azt, hogy ezen szabatosan és pontosan keresztűlvitt munkálatok az állandó kataszter czéljaira hasz­nosíttassanak és értékesíttessenek, minek folytán nemcsak az állandó kataszter rövidebb idő alatt létesülhet, nemcsak a birtokrendezési ügyek nagyobb lendülete várható, hanem a birtok­rendezés sokkal kevesebb költségbe is fog kerülni, mert annak fejében, hogy a birtokrendezési mun­kálatoknál készült adatok az állandó kataszter czéljaira átvétetnének, a birtokrendezési mun­kálatok költségeinek egy bizonyos részét az állam fogja átvállalni. Ezen intézkedéssel kapcsolatban áll azon körülmény, hogy a javaslat a hitelesítő mérnöki intézményt teljesen megszünteti és a hitelesítő mérnökök teendőit ezentúl az állandó kataszter közegeivel kívánja végeztetni. Egy második főintézkedés, mely a javaslat­ban nyilvánul, az, hogy míg az 1880 : XLV. tcz. a kiküldött eljáró bírák intézkedései és határo­zatai ellen jogorvoslatot teljességgel nem enge­délyezett, addig a javaslat némely szorosan körvonalazott esetekben, ezen eljáró bírák intéz­kedései és határozatai ellen előterjesztési, az előterjesztéseket elintéző törvényszéki végzések ellen pedig felfolyamodási jogot engedélyez. Ezen jogorvoslat engedélyezése szükségesnek mutatkozik azért, mert az eddigi tapasztalatok azt tanítják, hogy a felső bíróságok sokszor állottak azon kényszerhelyzettel szemben, hogy az eljáró birák egyes intézkedéseit és határo­zatait, bármily törvényteleneknek és szabály­talanoknak látszottak légyen is azok, kénytele­nek voltak mintegy helyeselni., semmint hogy sok­kal nagyobb kárt és hátrányt okozzanak a felek összességének az által, hogy az összes munkála­tokat, vagy az érdemleges eljárás összes tényeit megsemmisítsék és az ügyet előbbi állapotába helyezzék vissza. Ezen jogorvoslatok alkalmazása az ügyek elhuzódását nem fogja eredményezni, nem pedig azért, mert egyfelől a jogorvoslatokkal való él­hetés nagyon szoros feltételek és határvonalok KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. IV. KÖTET. közé van szorítva, másfelől pedig gondoskodva van arról, hogy a felek a merőben alaptalan jogorvoslattól érzékeny bírságokkal riasztassa­nak vissza. T. ház! Ha már e két főszempont a törvény módosítását tette szükségessé, a javaslat nagyon czélszerűen és helyesen felölelt más, csekélyebb jelentőségű, de oly módosításokat is, melyek ez ügyek kezelése tekintetében hasznosaknak lát­szanak. Ilyen például az, hogy az úrbéri viszo­nyokon alapuló egyes perekben követendő eljárás és az úrbéri elkülönítés és arányosítás megnyerhetősége feletti eljárás külön szabályoz­tatik, a mint azt a 3 ik, 4-ik, 5-ik és illetőleg öa s 5fe §-ok teszik. Ilyen az, hogy a részleges tagosítás lehetőségét, mely eddig csak városok­ban és szabad és úrbéresekkel vegyes községek­ben volt lehető, kiterjeszti a szintén úrbéres községekre is, a mint azt a javaslat 7. §-a tartalmazza. Ilyen az, hogy a működő mérnökökre nézve a birák és a birósági hivatalnokokkal szemben fennálló fegyelmi eljárás mikénti alkal­mazása tekintetében az igazságügyministernek felhatalmazást ad. Ilyen az, hogy az osztályozó és becslő bizottság összeállítását megfelelőbbé teszi és a működő mérnöknek ahhoz való viszonyát szabályozza, a mint ez a 15. §-ban foglaltatik. Ehhez a 15. §-hoz az igazságügyi bizottság azon módosítást fűzte, hogy szemben azzal, hogy eddig a meg nem jelent és hiányzó szakértő helyett az eljáró bíró azounal más szakértőt nevezett ki, megadja a feleknek azon jogot, hogy a hiányzó szakértő helyett nyomban mást állítbassanak, abból indulva ki, hogy akkor, midőn a meg nem jelent szakértő helyett más­nak állítása az ügynek semminemű fennakadását nem okozza, nem volna czélszerű a felet szakértő választási jogától megfosztani. (Helyeslés jobb felöl) Ezzel kapcsolatban, t. ház, az igazságügyi bizottság az 1880 : XLV. tcz. módosítandó sza­kaszai közé felvette annak 16-ik §-át is, még­pedig azért, mert nézete szerint a tagosítási és arányosítási ügyeknek legfontosabb eljárási cse­lekményét az osztályozó és becslő bizottságok összealakítása és eljárásuknak szabályszerűsége képezi, minélfogva czélszertínek mutatkozik az, hogy ha az osztályozó és becslő bizottságok eljárásával szemben valamely felszólamlás törté­nik, a feleknek mód nyújtassák arra, hogy azon bizottság, legalább más elnök elnöklete alatt fogjon ezen felszólamlások vizsgálatába és el­intézésébe, mint a ki az osztályozásban és becs­lésben közvetlenül részt vett. Ez által a bizott­ság azt szándékolja, hogy az osztályozó és becslő bizottság működésében érdekelt felek megnyug­vásuknak minden garantiáját feltalálhassák. (Helyeslés jobb felöl.) Ily részlet továbbá az 42

Next

/
Thumbnails
Contents