Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-77

íí. országos Illés 1892. JunliiB 24-én, péntekén 329 esolt részekbeli képviselők közbejöttével és főképen ezen szaktanácskozmányban merült fel és nevezetesen Győrffy Gyula t. képviselőtársunk eszméje volt az, a mely ezen szaktanácskozmányban concrét alakot öltött a tekintetben, hogy az erdélyi birtokrendezési ügyek az állandó kataszterrel bizonyos kapcsolatba hozassanak. És főképen e körülmény tette szükségessé a jelen törvényjavaslat előterjesztését. Az állandó kataszterrel való ezen kapcsolatba hozatal czélja egyfelől biztosítani azt, hogy az erdélyi és a volt kapcsolt részekbeli birtokrendezési ügyek sokkal szabatosabban és pontosabban vitessenek keresztül és másfelől azt, hogy ezen szabatosan és pontosan keresztűlvitt munkálatok az állandó kataszter czéljaira hasznosíttassanak és értékesíttessenek, minek folytán nemcsak az állandó kataszter rövidebb idő alatt létesülhet, nemcsak a birtokrendezési ügyek nagyobb lendülete várható, hanem a birtokrendezés sokkal kevesebb költségbe is fog kerülni, mert annak fejében, hogy a birtokrendezési munkálatoknál készült adatok az állandó kataszter czéljaira átvétetnének, a birtokrendezési munkálatok költségeinek egy bizonyos részét az állam fogja átvállalni. Ezen intézkedéssel kapcsolatban áll azon körülmény, hogy a javaslat a hitelesítő mérnöki intézményt teljesen megszünteti és a hitelesítő mérnökök teendőit ezentúl az állandó kataszter közegeivel kívánja végeztetni. Egy második főintézkedés, mely a javaslatban nyilvánul, az, hogy míg az 1880 : XLV. tcz. a kiküldött eljáró bírák intézkedései és határozatai ellen jogorvoslatot teljességgel nem engedélyezett, addig a javaslat némely szorosan körvonalazott esetekben, ezen eljáró bírák intézkedései és határozatai ellen előterjesztési, az előterjesztéseket elintéző törvényszéki végzések ellen pedig felfolyamodási jogot engedélyez. Ezen jogorvoslat engedélyezése szükségesnek mutatkozik azért, mert az eddigi tapasztalatok azt tanítják, hogy a felső bíróságok sokszor állottak azon kényszerhelyzettel szemben, hogy az eljáró birák egyes intézkedéseit és határozatait, bármily törvényteleneknek és szabálytalanoknak látszottak légyen is azok, kénytelenek voltak mintegy helyeselni., semmint hogy sokkal nagyobb kárt és hátrányt okozzanak a felek összességének az által, hogy az összes munkálatokat, vagy az érdemleges eljárás összes tényeit megsemmisítsék és az ügyet előbbi állapotába helyezzék vissza. Ezen jogorvoslatok alkalmazása az ügyek elhuzódását nem fogja eredményezni, nem pedig azért, mert egyfelől a jogorvoslatokkal való élhetés nagyon szoros feltételek és határvonalok KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. IV. KÖTET. közé van szorítva, másfelől pedig gondoskodva van arról, hogy a felek a merőben alaptalan jogorvoslattól érzékeny bírságokkal riasztassanak vissza. T. ház! Ha már e két főszempont a törvény módosítását tette szükségessé, a javaslat nagyon czélszerűen és helyesen felölelt más, csekélyebb jelentőségű, de oly módosításokat is, melyek ez ügyek kezelése tekintetében hasznosaknak látszanak. Ilyen például az, hogy az úrbéri viszonyokon alapuló egyes perekben követendő eljárás és az úrbéri elkülönítés és arányosítás megnyerhetősége feletti eljárás külön szabályoztatik, a mint azt a 3 ik, 4-ik, 5-ik és illetőleg öa s 5fe §-ok teszik. Ilyen az, hogy a részleges tagosítás lehetőségét, mely eddig csak városokban és szabad és úrbéresekkel vegyes községekben volt lehető, kiterjeszti a szintén úrbéres községekre is, a mint azt a javaslat 7. §-a tartalmazza. Ilyen az, hogy a működő mérnökökre nézve a birák és a birósági hivatalnokokkal szemben fennálló fegyelmi eljárás mikénti alkalmazása tekintetében az igazságügyministernek felhatalmazást ad. Ilyen az, hogy az osztályozó és becslő bizottság összeállítását megfelelőbbé teszi és a működő mérnöknek ahhoz való viszonyát szabályozza, a mint ez a 15. §-ban foglaltatik. Ehhez a 15. §-hoz az igazságügyi bizottság azon módosítást fűzte, hogy szemben azzal, hogy eddig a meg nem jelent és hiányzó szakértő helyett az eljáró bíró azounal más szakértőt nevezett ki, megadja a feleknek azon jogot, hogy a hiányzó szakértő helyett nyomban mást állítbassanak, abból indulva ki, hogy akkor, midőn a meg nem jelent szakértő helyett másnak állítása az ügynek semminemű fennakadását nem okozza, nem volna czélszerű a felet szakértő választási jogától megfosztani. (Helyeslés jobb felöl) Ezzel kapcsolatban, t. ház, az igazságügyi bizottság az 1880 : XLV. tcz. módosítandó szakaszai közé felvette annak 16-ik §-át is, mégpedig azért, mert nézete szerint a tagosítási és arányosítási ügyeknek legfontosabb eljárási cselekményét az osztályozó és becslő bizottságok összealakítása és eljárásuknak szabályszerűsége képezi, minélfogva czélszertínek mutatkozik az, hogy ha az osztályozó és becslő bizottságok eljárásával szemben valamely felszólamlás történik, a feleknek mód nyújtassák arra, hogy azon bizottság, legalább más elnök elnöklete alatt fogjon ezen felszólamlások vizsgálatába és elintézésébe, mint a ki az osztályozásban és becslésben közvetlenül részt vett. Ez által a bizottság azt szándékolja, hogy az osztályozó és becslő bizottság működésében érdekelt felek megnyugvásuknak minden garantiáját feltalálhassák. (Helyeslés jobb felöl.) Ily részlet továbbá az 42