Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-77

328 ,7> orsrágos ülés 1892, viselők napidíjai és lakbérének bármily czímeni lefoglalhatás aluli kivétele iránti törvényjavaslatnak még a folyó év folyamán leendő beterjesztésre t tárgyalás alapjául elfogadni s annak tárrgyalására határnapot kitűzni, (Helyeslés a balo Idaion.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! A házszabályok értelmében ma nem arról kell nyilatkoznom, vájjon az indítvány elfogadható-e vagy nem, hanem az iránt, hogy kitűzessék-e napirendre vagy sem. (Halljuk! Halljuk!) Én kijelentem, hogyha a t. ház úgy kívánná, hogy az indítvány napirendre tűzessék, ezt ellenezni nem fognám és abban az esetben a tárgyalás alkalmával lesz módomban az indítványra vonatkozólag érdemlegesen nyilatkozni (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem kell napirendre tűzni!) Elnök: T. ház! Méltóztatik-e az indítványt érdemleges tárgyalás czéljából napirendre tűzni ? (Felkiáltások:Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az indítványt érdemleges tárgyalás czéljából napirendre kívánják tűzni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, hogy ez a kisebbség. Méltóztatnak ellenpróbát kívánni ? (Felkiáltások a szélsőbalról: Kívánjuk! A jobboldalról: Nem kívánjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház az indítvány napirendre tűzését és annak tárgyalását nem kívánja. Az ülést öt perezre felfüggesztem (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyökeit elfoglalni, az ülést folytatjuk. Következik az igazságügyi bizottság 62. számú jelentése »az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880 : XLV. tezikk némely határozatainak módosításáról és kiegészítésérők beterjesztett 22. számú törvényjavaslat tárgyában. Gondolom, méltóztatik talán elfogadni, hogy a törvényjavaslat felolvasottnak tekintessék. (Helyeslés.) Az első szó az előadó urat illeti. Mohay Sándor előadó: T. képviselőház! Midőn az igazságügyi bizottság előadójaként az igazságügy niinister által benyújtott 22. számú törvényjavaslat felett az igazságügyi bizottság jelentését és maga*' a törvényjavaslatot ismertetném, tulajdonképen azon feladat előtt állanék, hogy ez által az általános vitát bevezessem. Azonban, t. képviselőház, ezen törvényjavaslat úgy, a mint azt az igazságügyminister i'ir beterjesztette és a mint azt az igazságügyi bizottjnnius 21-én, pénteken* ság némely módosításokkal elfogadta, nem nagyszabású, általános elvekből indul ki, hanem gyakorlati kívánalmaknak akar megfelelni és tulajdonképen csak részletkérdéseket tartalmaz akkor, mikor az 1880 : XLV. tcz. némely szakaszának módosítását kívánja. Ehhez járul, hogy a javaslat az anyagi dispositiok tekintetén kivtíl hagyásával egyedül az eljárásra vonatkozó intézkedések némely pontjait óhajtja a szerzett tapasztalatok szerint módosítani és javítani. Azt hiszem tehát, hogy az általános vitában teljesítendő feladatomat betöltöm akkor, midőn ezen törvényjavaslatnak némely főbb intézkedéseit ismertetem és utalok röviden azon csekélyebb jelentőségű módosításokra is, melyeket ezen javaslat a régi törvénynyel szemben tartalmaz. Az 1880 : XLV. tcz. megalkotása óta az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás, valamint a későbbi intézkedések során az igazságügyministerium azon gondoskodása nyilvánul szakadatlanul, hogy az Erdély és kapcsolt részekre vonatkozó birtokrendezési eljárás kellőképen érvényesüljön és az illető ügyek minél gyorsabb és pontosabb keresztülvitelben részesüljenek. Daczára ezen gondoskodásnak, a birtokrendezési ügyek kellő lendületet és folyamatot főleg azért nem vehettek, mert a tagosítási és a nagyobb arányosítási ügyek folyamatbatételétől az érdekelteket az ezekkel járó tetemes költségek riasztották vissza. Ezen az állapoton kívánt segíteni az igazságügyi kormány akkor, midőn az 1880 : XLV. tcz. végrehajtásaképen már a múlt évi költségvetésben 50.000 frtot és a jelen évben szintén 50.000 frtot vett fel az erdélyi birtokrendezési alap dotatiojára. A gondoskodás egy másik módjáról tesz bizonyságot ezen törvényjavaslat, a mely főképen tekintettel az imént említett azon körülményre, hogy a költségek viselése okozta ezen ügyek kellő lendületének elmaradását ezeket a birtokrendezési ügyeket az állandó kataszterrel kívánja kapcsolatba hozni. Erre vonatkozólag és általában az egész javaslatra nézve az igazságügyi kormány azon 11 évi tapasztalat alapján, a mely idő az 1880: XLV. tcz. megalkotása óta lefolyt, nagyon terjedelmes anyagot gyűjtött össze. Nevezetesen kiterjedt ez az anyaggyűjtés a decentralisatio előtt létezett két királyi tábla és az illető szakreferensek szakvéleményének bekérésére, később azon négy királyi tábla véleményének bekívánására, melyekhez a decentralisatio után azon terűletek, a melyeket a törvényjavaslat érdekel, tartoznak; kiterjedt a királyi Guria véleményének bekérésére; kiterjedt arra, hogy az igazságügyi minister 1891. január havában szaktanácskozmányt tartott az érdekelt erdélyi és a kap-