Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-74
260 74. orssságos ülés 8ft2, június 18-án, szombaton. eső díjszabási intézkedések mellett kétségkívül elősegítendik ama törekvésünket, hogy az északkeleti forgalmat hazai vasúthálózatunk részére az eddiginél kiterjedtebb mértékben biztosít hassuk.« Ezeket tartom én legfontosabb indokoknak, melyeket a vasút mellett fel lehet hozni, mert a többi, a mit az előadó úr és az Indokolás felhoz, az már olyan ehablonszerü, hogy jóformán minden vasút mellett fel szokták hozni és azok a szerint, a mint pontosabban számíttatnak, nagyobb valószínűséggel bírnak; de arra nézve, hogy általában egy törvényjavaslatot elfogadjunk, azt hiszem, az egész ház abban a véleményben lesz, hogy 13 millió 500 ezer forintot megszavazzon a vasútra, a mely összeg — meglehet — hogy még többre fog emelkedni, mert hiszen a t. előadó űr igen szépen elősorolta, hogy a szükséges építményekre és egyéb szükségletekre kell az a pénz és nincsen kizárva, hogy az időközi kamatok számítása nélkül többe is fog kertílni 13 millió 5 százezer forintnál. Ha ezen útvonal-rövidítési tekintetekkel szemben áttérünk azon vonalokra, a melyek közül a, magyar kormány szintén választhatott volna és ha Szuesavát úgy veszszük, mint a hogy a törvényjavaslat indokolása veszi fel és viszonylatba hozzuk Budapesttel: akkor már imposans útrövidítéseket találunk nemcsak a lawoczne-szerencsi vonalnál, hanem a beadott törvényjavaslat szerint a munkács-kőrösmezei vasútvonalnál is, tudniillik a szuesa-staniszlausziget-budapesti vonalakra nézve a kormány indokolásában 845 kilométert tesz ki a legrövidebb út. Ha már most Szuesavát Kirnpo lungon keresztül Beszterczével kötjük össze, a mely összeköttetésben lévén Budapesttel, az kitesz 705 kilométert, itt tehát rövidebb út 140 kilométerrel, szemben ezen Staniszlaki vasúttal is. Ha Szuesavát, Kimpolung Márinaros-Szigettel, épen azon kérdéses ponttal kötjük össze, akkor ez a vonal 168 kilométer, 159 kilométerrel rövidebb. Itt már akár egyenes, akár fordított arányban számítjuk is a forgalmi és nemzetgazdászati érdekeket, 140 és 159 s ha még hozzáadjuk a 24-et és 26-ot, 164,170, 183 ; ezek oly neinzetgazdászati és forgalmi előnyök, hogy úgy hiszem, nem nagyon szorulnak azon támogatásra, miután a kormánynak kezeiben vannak a szabályzatok s itt maga a természet adja meg azt az előnyt, a melyet semmiféle tarifa-szabályozas nem nynjt. Es itt erre a két vonalra, ezeknek akár egyikére, akár másikára hívom fel a t. ház figyelmét, mert ez a vonal az úgynevezett beszkidi és tömösi vonalnak majdnem közepére jut és ha különösen 515 kilométer ho?szú vonalunk van, a mely nines vasúttal összekötve, a mit a ministeri indokolás a közlekedésügyi bizottság és ennek t. előadója is helyesen kifejtett, én azt hiszem, talán nem az a ezél, hogy az egyik szélen épen nyugatra, a merre már annyi összeköttetésünk van és a melyre nézve ki fogok terjeszkedni s melyeket fel fogok olvasni. (Zaj a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, 13.500.000 forint, Mikor itt voltak az úgynevezett költségvetések, ott volt mindenütt: erre nincs pénzünk, arra nincs pénzünk; mégis érdemes, hogy valaki lelkiismeretes dolgot csináljon a házban és felhozza ezeket a nézbteket, vájjon ez a pénz nem olyan áldozat-e, a melyre a, viszonyok kényszerítenek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezek az úgynevezett az országból kivezető vonalak, a melyek igen szépek így előadva, de mind újabb és újabb terhek és ha tekintetbe veszszük a vasúthálózatot, nagyon káros hatással vannak ezen stratégiai vonalak, a melye'c jövedelmezni nem fognak. Ezeket egész röviden fel fogom olvasni: GUlántha, Zsolna, Oderberg, a vasút a Vág mentén vonul, ebből a Ferdinánd-Nordbahnhoz irányúi és csatlakozik a TrencsénTeplicz Kanovicz felé egy vasútvonal. A másik vonal a Budapest-Zsolna-Oderberg. Az első és harmadik csatlakozik Zsolnánál. Ennek van egy kis elágazása megint stratégiai, azt hiszem, nem nemzetgazdászati, minthogy a határon van; Csáesa, Zwardon. Azután van Zsolcza, Kassa, N.-Sander, azután Legénye-Mihályi, Lupkow, ismét Szerencs, Lawoczne, mely előfordul a ministeri indokolásban is 8 melyet közönségesen munkács-beszkidinek neveznek. Közvetlenül, mint a katona, sorakozik hozzájok a mai törvényjavaslat tárgyát képező mármaros-szigeti kőrösmezei vasút. Azt hiszik talán, hogy az ellenség a két vasút közt talál betörni és ezért szorosan melléjeteszik. Hogy ez szükség volna, ezt a.z én eszemmel megérteni képes nem voltam. Minthogy pedig tudtam, hogy a t. ház többsége ezen törvényjavaslatot meg fogja szavazni, combinatioba vettem annak stratégiai fontosságát és azon meggyőződésre jöttem, hogy helyes volna, ha a t. ház a kormányt arra utasítaná, hogy ezen vasutat, hogy legalább jövedelmezőbb legyen Delatintől, az osztrák határnál, összekösse Kolomeaval, annyival inkább, mert ez mindössze csak 36 kilométernyi különbséget tenne. Kolomeatól tudniillik 7, Ausztriának még csak 29 kilométert kellene kiépíteni. Ez már annyiban is szükséges volna, mert tudjuk, hogy mozgósítás esetén mily nagy baj, ha az üres vonatok ugyanazon vonalon kénytelenek visszatérni. Nagy előny lenne tehát, ha Delatintól folyton menne Stanislauba a vonat, visszafelé pedig Kolomea és Delatin kerülhetne vissza. Fontosnak tartom ezt továbbá azért is, mert ez