Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-74

Í4. országos Illés 1892. jnniiis 18-án, szombatos. 257 kesztendo lajstrom mellett történnék meg, melyek egyik példánya a ház könyvtárában maradna. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen javaslatot magáévá tenni és ez értelemben határozni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki hozzászólani, t. ház? Ha senki sem kíván szólani, kimondom a határozatot, mely szerint a könyvtári bizottság javaslata elfogadtatván, azon értelemben való eljárásra a nevezett bizottság utasíttatik. Napirenden következik a könyvtári bizottságnak 102. számú jelentése a könyvtárnak házon kívül való használatát szabályozó ügyrendről. Á jelentés fel fog olvastatni. Széll ÁkOS jegyző (olvassa a könyvtári bizottság javaslatát). Rezei Sylvius előadó! T. ház! A most felolvasott jelentésben foglalt ügyrend csak anynyiban tér el az eddigi gyakorlattól, a mennyiben a 4. §-ba felvétetett a könyvtárnoknak azon kötelezettsége, miszerint időnkint a hátralékosokat intse meg és ha a megintésnek 14 nap alatt foganatja nem volna, úgy a hátralékosok neveit és az azoknál levő könyvek jegyzékét a könyvtári bizottságnak mutassa be. Kérem a t. házat, méltóztassék az ügyrendet jóváhagyni és ezt határozatképen kimondani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki hozzászólni? Ha nem, kimondom a határozatot, hogy a t. ház a kikölesönzési ügyrendet jóváhagyja. Méltóztassék megengedni, hogy a jegyző könyvnek harmadszori olvasásban elfogadott két törvényjavaslatra vonatkozó része felolvastatván, hitelesíttessék, hogy azok mielőbb a főrendekhez átküldhetők legyenek, Schóber Ernő jegyző (olvassa a jegyzőkönyv vonatkozó pontjait). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e megjegyzése a jegyzőkönyvre? Ha nincs, kijelentem, hogy a jegyzőkönyvnek ezen két pontja hitelesíttetik. Következik napirend szerint a közlekedés ügyi bizottság 91. sz. jelentése a MáramarosSziget-Körösmező határszéli vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, hogy a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni. Az előadó úr kíván szólni. Neményi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Ezen törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy egy Mármaros-Szigetről Kőrösmezőig vezető elsőrendű vasutat államköltségen kiépíthessen. Ezen vasút hossza 87 km., az építési tőke 137» millió forintban van megállapítva. Megjegyzem azonban, hogy 1892-ben ezen összeg KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. IV. KÖTET. bői csak 500.000 forint fog igénybe vétetni, A kormány fentartja magának a jogot, hogy a további 13 millióra nézve később megfelelő előterjesztést tegyen a törvényhozásnak. Ezen általunk építendő vasútnak folytatása lesz osztrák területen egy másik vonal, mely Graliezia északkeleti részén át vezet és a melynek Sztaniszlauban lesz a végállomása. Az osztrák kormány ezen vonal kiépítése iránt szintén beterjesztette már javaslatát, mely a jelen törvényjavaslattal egészen azonos alapon áll. Az osztrák vonal hossza 96" 1 kilométer: az építési tőke 9,8L'0.000 forintban van megállapítva. Mindkét vonal kiépítésére 3—4 év van kilátásba véve. A kiépítés után egy újabb, a volt magyar északkeleti vasúttal kiinduló és Graliezia határáig terjedő vonal fog a monarchia rendelkezésére állani. Ez röviden, dióhéjba szorítva ezen törvényjavaslat lényege. A pénzügyi és közgazdasági bizottságok, a melyekhez e törvényjavaslat utasítva volt, komolyan mérlegelték azon nagy áldozatot, melyet. e törvényjavaslat effogadása az országtól igényel és ha ezen komoly mérlegelés után a két bizottság a törvényjavaslat elfogadásához hozzájárult, te

1 te ezt első sorban tekintettel azon magasabb állami érdekekre, a melyek ezen vonalnak kiépítését már régen sürgették és melyek elől a t. ház sohasem szokott elzárkózni. Ezeket elfogadva, a két bizottság tisztában volt magával az iránt, hogy a vonalon számos oly létesítmény és berendezés lesz szükséges, a melyet magának a vasútnak előrelátható forgalma különben egyáltalában nem igényelne, de a melyek épen a vasútnak különös rendeltetésénél fogva szükségesek. Tisztában volt a két bizottság magával az iránt is, hogy ezen több építkezésnek és nagyobb berendezésnek költségeit az államnak kell viselnie. Hiszen a bizottság jelentésében fel van sorolva több oly eset, midőn az állam ily többköltségeket akkor is elvállalt, mikor azok magánvasutaknál felmerültek. Világos volt tehát a bizottságok előtt, hogy ez esetben az államnak igen nagy hozzájárulása vétetnék igénybe, még abban az esetben is, ha e vasút véletlenül,mint magánvállalat létesül. Erre azonban absolute nem volt kilátás, tekintve, hogy ez egyike a legnehezebb hegyi pályáknak. Ennek illustrálása végett elég, ha felhozom azt, hogy ezen vonal mentén hat alagút 1610 méter hosszúságban, 11 nagyobb hid, 7 viaduct és 254 kisebb műtárgy lesz építendő. Tekintve ezeket, maga az építési költség sem mondható túlságos nagynak, mert kilométerenkint körülbelül 173.000 frtba kerül, ez pedig megfelel azon összegnek, a 33