Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-73
252 78- országos ülés 1892. jnnins 17-én, pénteken. Különben is, t. ház, ott, a hol két szerződő féltől függ valamely szerződésnek megújítása, a a kormány csakis arra nézve tehető felelőssé, hogy elkövetett-e. mindent kereskedelmi érdekeinknek szerződés formájában való érvényesítésére ? (Igaz! JJgy van ! a jobboldalon.) A kormány pedig e tekintetben mindent elkövetett. Az iránt azonban, hogy september ltí-áig létesííl-e egyezség akár ilyen, akár más formában, semminemű szavatosságot nem vállalhattunk és csak azon ígéretet tehetjük, hogy részünkről semmit sem fogunk elmulasztani, hogy érdekeinknek megfelelő, méltányos alapon a szerződés prolongáltatok, meghosszabbíttassék. Ez az a mire kötelezettséget vállalunk. Minthogy azonban september 16-áig alkotmányosan letárgyalni, ha létrejönne is, a szerződést alig lehet, ha csak azt nem akarjuk, hogy szerződésen kívüli állapot létesüljön, mellőzhetetlen ezen felhatalmazás kérése. Arra kérni felhatalmazást, hogy egyszerűen prolongáljuk a mai szerződést: ezen eljárásnak nem volna értelme. Mi kiindulhatunk ugyan abból, hogy addig prolongáljuk a szerződést; de nem tudhatjuk, hogy a másik fél elfogadja-e eme prolongatiót, úgy, hogy ismétlem, egyszerűen arra fölhatalmazást kérni, hogy a mai szerződés hosszabbíttassék meg, ily felhatalmazásnak értelme nem lenne. Nem marad más hátra, mint felhatalmazást kérni és nézetem szerint a törvényhozásnak felhatalmazást adni arra, hogy a kormány esetleg a mostani szerződéstől eltérőleg ideiglenesen kössön szerződést. Itt nem egészen egy évi időtartamról van szó. Arról van szó, hogy september 16-ától 1893. évi június 30-ig terjedő maximalis időre lehessen a vámviszonyokat ideiglenesen szabályozni Ily felhatalmazások a legrigorosabb alkotmányos felfogás szerint is minden államban elő szoktak fordulni. A t. képviselő úr igen jól fogja tudni, hogy igen alkotmányos államokban általános felhatalmazásokat is adnak a kormányoknak, hogy a törvényhozás felhatalmazásának esetről-esetre való külön kikérése nélkül is szabályozhassák a viszonyokat. Ezzel kapcsolatosan a í. képviselő úr azután azon követeléssel áll elő, hogy jelentést tegyünk ezen viszonyok ideiglenes szabályozásáról. Én, t. ház, azt hiszem, hogy az ily jelentéstételeknek az alkotmányjog szempontjából valami nagy hordereje nem lehet, azon egyszerű okból, mert a kormánynak a felhatalmazás alapján teendő intézkedései hivatalos úton a legrészletesebben köztudomásra hozatnak és nemcsak a törvényhozás tagjainak jutnak tudomására, hanem ha jól hajtatnak végre — a mint jól kell őket végrehajtani — minden érdekelt kereskedő és gazdának a lehető legnagyobb nyilvánossággal tudomására hozatnak, úgy, hogy külön jelentéstétel nélkül is akár az egészre kiterjedőleg, akár az egyes részletekre kiterjedőleg a törvényhozás minden egyes tagjának módja van alkotmányos jogát a kormány ellenében a legkiterjedtebb mérvben érvényesíteni. A kérdés csak az, czélszerű-e ezzel itt jelentés alakjában foglalkozni? Én őszintén megvallom, nem mérlegeltem egész alapossággal azt a kérdést, hogy czélszerű-e ezzel foglalkozni, nem tagadhatom azonban el aggályomat a törvényhozás más irányú elfoglaltságára való tekintettel, valamint arra való tekintettel, hogy az ily jelentések azután nemcsak itt tárgyaltatnak, hanem a birodalmi tanácsban is, nem ugyan okvetlenül, mert az e tekintetben külön intézkedést tehet arra nézve, hogy kívánjon-e jelentést vagy sem, de a természetszerű következmény az fog lenni,. hogy azt ott is kell tárgyalni, a mely tárgyalás oly időben, midőn a szerződési tárgyalások az illető állammal folynak és midőn ezen kérdések nyilvános tárgyaláson szellőztetnek, talán nem lenne az ügy érdekében kívánatos. Mindazáltal kijelentem, hogyha hivatali elődöm e tekintetben bárminemű ígéretet tett, én kötelességemnek fogom tartani azt a t. házzal szemben beváltani. A mi azt a múlt törvényben adott felhatalmazást illeti, miképen rendeztük a viszonyokat Törökországban, Bulgáriával — mert gondolom erről van szó — • és Spanyolországgal szemben: erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy Spanyolországgal szemben a viszonyokat még nem rendeztük, a tárgyalások épen most vannak folyamatban és azt hiszem e napokban fogunk megállapodásra jutni, úgy, hogy az adott felhatalmazással tulajdonképen nem is éltünk. Törökországgal a szerződéses tárgyalások folyamatban vannak és eddig itt oly állapot létesíttetett, hogy, míg újabb szerződés nem köttetik, addig a mai szerződéses állapot továbbra prolongáltatik. Bulgáriával szemben egy legtöbb kedvezményezési szerződés jött létre, mely szintén érvényes, ha jól tudom, a toyábbi intézkedésig. Ezek azok, a miket erre vonatkozólag fölemlíteni kívántam. Bátor vagyok egyébként azt is megjegyezni, hogy a mennyiben hivatali elődöm e tekintetben Ígéretet tett, nem fogom elmulasztani jelentésemet a t. ház elé terjeszteni. A t. képviselő úrnak egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy Szerbiának adózási intézkedései által szeszadó-kiviteli érdekeink veszélyeztetve vannak, a mennyiben ott oly intézkedés tétetett, hogy a szeszgyárak termelőképessége átalányoztatott. Mint minden átalány, úgy ezen átalány is a tulajdonképeni termelésen alul van és ez által az itteni szeszárak viszonylag kedvezőbb helyzetbe jönnek, mint vannak a mieink, a mennyiben ezek az egész mennyiség után adóznak, míg az ott termelt szesznek csak átalá-